A húsfogyasztás mértéke fontos értékmérője egy társadalomnak. A fejlett országokban az utóbbi évtizedekben jelentős csökkenés tapasztalható ezen a téren, Németországban például összesen közel 58 kg sertés-, szárnyas- és marhahúst fogyasztottak fejenként 1997-ben, de 2022-re ez 50,4 kg-ra esett.

A szárnyasok terén mutatkozott csupán némi emelkedés, ami a tudatos fogyasztás terjedésére utal. Magyarországon is hasonló a trend, bár nagyobb mértékben, hiszen egy évtized alatt (2010 és 2020 között) 53 százalékkal emelkedett a baromfihús-fogyasztás. Nem véletlen, hogy a csirkemell filé és más hasonló termékek az árstopos élelmiszerek közé is bekerültek nálunk.

És ha már csirkemell: egyértelműen fénykorát éli ma Magyarországon, hiszen százféle módon elkészíthető, töltve, grillezve, rakottan, levesként, nuggetsként, a szülők nagy örömére, hiszen ezt általában még a legfinnyásabb gyerekek sem utasítják vissza.

Éppen ezért lehet meglepő, hogy a csirkemell ellen nemrég „támadást” indított a külföldi celebvilág. A TastingTable nevű oldal például az utolsó helyre rangsorolta a csirke legértékesebb részeit listázva, és e vélemény mellé olyan hírességek is odaálltak, mint a brit sztárszakács Jamie Oliver, vagy az amerikai tévés személyiség Chrissy Teigen.

Mi is a baj a csirkemellel? Azt a kritizálók is elismerik, hogy kétségkívül a legnépszerűbb része a szárnyasnak, de ugyanakkor – szerintük – ez a legkevésbé ízletes és élvezhető. Azoknak talán megfelelő, akik magas fehérjetartalmú táplálékot keresnek, de egyébként száraz, valamint alacsony zsírtartalmú, így alighanem az állandóan fogyókúrázóknak köszönhető a robbanásszerű népszerűség-növekedése.

Pedig a zsírnak óriási szerepe van abban, hogy egy hústerméket finomnak érzékelünk-e, ugyanis számos illékony vegyület zsírban oldódik. A fajspecifikus zamat a húsban jelen lévő zsír melegítésének hatására főleg foszfolipidekből, alacsonyabb hőmérsékleten pedig a trigliceridekből származik.

^{(Fotó: Siwon Lee/Pixabay)}