Növényvédelem

A gyümölcstermő növények levéllikacsosságáért felelős tényezők

Agrofórum Online

A levéllikacsosság tünetegyüttessel kapcsolatos áttekintésnél ki kell emelni, hogy súlyosabb gomba okozta fertőzések gyakran csak csapadékos évjáratokban alakulnak ki.

A növénykórtan egyik nehéz területe azon növénybetegségek okozóinak felderítése és azonosítása, amelyek ún. komplex eredetű betegségnek tekinthetők. Közülük talán a legismertebbek a szőlő tőkepusztulás, a csonthéjasok gutaütése (apoplexia), a gabonafélék szártőbetegsége, vagy a gabonafélék levélfoltosság tünetegyüttese. Az egyes betegségek előidézésében különböző kórokok, kórokozók játszanak szerepet és emiatt a tünetek is rendkívül változatosak. Feltehetően ebbe a csoportba lehet sorolni a levéllikacsosság tünetegyüttest is.

A címben jelzett levéllikacsosság név olvasásakor minden bizonnyal az olvasóban megjelenik egy tipikus tünet, amelynek okozójául kivétel nélkül egy jól ismert mikroszkopikus gombafajt a Thyrostoma carpophilumot (korábban leggyakrabban használt szinonim nevei Stigmina carpophila, Clasterosporium carpophilum) nevezi meg a szakirodalom. A betegséget levéllikasztó, vagy levéllyukasztó betegségként ismerjük, de nevezik levéllikasztó ragyának is.



1. kép: Bíborvörös kezdeti levélfoltok és levéllikacsosság őszibarack leveleken

Kétségtelen tény, hogy a levéllikasztó elnevezés találó és talán leggyakrabban a csonthéjas gyümölcsfajoknál, ezen belül is az őszibaracknál (1. kép) okozza a legsúlyosabb betegséget, amely gyakran a levelek idő előtti – esetenként tömeges – lehullását eredményezi. Emellett gyakran fordul elő levéllyukacsosodás a kajszinál, mandulánál, szilvánál, de más növényfajokon is.




2. kép: Kör-alakú és szabálytalan levélfoltok

A betegség lefolyása jól ismert. A tipikus tünetek a leveleken jelennek meg. A foltok általában 2-3 mm átmérőjűek, kör alakúak, ritkábban szabálytalan alakúak (2. kép). A foltok kezdetben sárgászöldek (egyes őszibarackfajtáknál bíborvörös színűek), majd megbarnulnak, a közepük kifakul. A foltokat az egészséges levélszövettől több sejtsorra kiterjedő sejtpusztulás ún „demarkációs vonal” választja el (3. kép), amely a gazdanövény aktív védekező mechanizmusára vezethető vissza. Ennek célja, hogy a kórokozó továbbterjedését a gazdanövény meggátolja. Az egészséges levélszövetek növekedése miatt ezek az „elzárt” szövetrészek kipotyognak (4. kép) a levéllemezből. Súlyos fertőzés esetén a lombozat úgy néz ki, mintha sörétes puskával lőtték volna át.



3. kép: A levélfoltok szélén kialakuló „demarkációs vonal” (Szövetelhalás az egészséges és fertőzött levélfolt szélén)

Egyes gyümölcsfajoknál (őszi- és kajszibarack, mandula) a betegség megjelenik a fiatal zöld hajtások tengelyén, a vesszőkön és nemritkán a gyümölcsön is. A hajtások és vesszők fertőződésekor a foltok kissé megnyúltak lilás szegélyűek. A foltok később beszáradnak és az epidermisz felreped. A gyümölcsök felületén a foltok (5. kép) hasonlítanak a levéltünetekhez (kör alakú, lila szegélyű, középen szürke színű, lapos, vagy kissé bemélyedő foltok), de egyes fajtáknál kis szemölcsszerű kiemelkedések képződnek, amelyek lilás színűek, majd beparásodnak. További veszély, hogy a beszáradó és felrepedező foltokon kialakult sebeken keresztül jelentős moniliniás gyümölcsfertőzés és gyümölcsrothadás jön létre.



4. kép: Levéllikasztó gomba okozta tünetek szilva- és mandula leveleken

Visszatérve a címben jelzett betegségtünetekre meg kell állapítani, hogy a levéllikacsosodásért nemcsak a fentebb említett gombafaj a felelős, hanem számos más tényező is kiválthat ehhez hasonló tüneteket:
1. Genetikai eredetű kórokok – a szakirodalom adatai szerint az Olasz kék szilvánál figyeltek meg levélfoltosságot és levéllikacsosodást (V. Németh, 1979).
2. Abiotikus kórokok – ezek közül a jégverést és a növényvédőszer-perzselést lehet megemlíteni, mint kiváltó kórokot.
3. Növényvírusok – a szilva nekrotikus gyűrűsfoltosság és a szilva gyűrűsfoltosság vírus eredményezhet levéllyukacsosodást. A meggynél viszont leggyakrabban a MNGYFV (meggy nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus) idéz elő hasonló tüneteket (V. Németh, 1979).
4. Baktériumos növénybetegségek – a Pseudomonas mors-prunorum és a Xanthomonas pruni tehető bizonyos körülmények között felelőssé a tünetek kialakulásáért (Klement, 1965).
5. Gombabetegségek – a levéllikacsosodást okozó legfontosabbnak tartott gombafajokat az 1. táblázatban mutatjuk be.
6. Kártevő állatok – nem túl gyakori, de mégis meg kell említeni a különböző rovarfajok szívásnyomai következtében kialakuló levéllikacsosodást, vagy a gyakoribbnak ítélt rovarok okozta rágásnyomokat (6. kép). Ez utóbbival leggyakrabban tavasszal a széjjelcsavarodó leveleken találkozhatunk.


5. kép: Levéllikasztó gomba tünetei őszibarack termésén

Természetesen a felsorolt kórkiváltó tényezők esetében csaknem mindig találunk speciális tüneteket, amelyek diagnosztikai szempontból nem hagyhatók figyelmen kívül. Ennek kapcsán többek között megemlítendő, hogy a levélfoltosságok egy másik részénél is bekövetkezik a levéllyukacsosodás. Ezekben az esetekben a levélfoltok szintén kör alakúak, vagy kerekdedek, méretük elérheti a 10-15 mm-es nagyságot (pl. cukorrépa fómás levélfoltossága, alternáriás levélfoltosságok). A növekvő foltok közepe nekrotizálódik, beszáradva kitöredezik és végül a levéllemezben lyukak képződnek.

A levéllikacsosság/levéllyukacsosodás tünetegyüttessel kapcsolatos áttekintésnél ki kell emelni, hogy súlyosabb gomba okozta fertőzések gyakran csak csapadékos évjáratokban alakulnak ki. A gomba okozta levéllikacsosodás általában a nyár második felétől jelentkezik súlyosabban és ekkor a faj- és fajtafogékonyságon, az időjárás alakulásán túl mindenképpen figyelni kell a fertőzések alakulását és ennek függvényében kell elvégezni a szükséges fungicides kezeléseket.




6. kép: Rovarrágások nyomán kialakuló levéllikacsosodás mogyoró-, cseresznye- és kajszileveleken

Végezetül természetes, hogy levéllikacsosság tünetekkel más növényfajoknál is találkozunk (dísznövények, zöldségfélék, sőt egyszikű növényfajok). Ezek tárgyalása egy további kéziratban történhet.

Dr. Fischl Géza ny. egyetemi tanár
Keszthely

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Laposféreg a szobanövényeken: új invazív faj a kertészetekben

2025. február 19. 07:10

A húsevő laposféreg az elmúlt időszakban terjedni kezdett és most már komoly veszélyt jelent a talaj egészségére.

Kíméletes módszerek a szobanövények kártevői ellen

2025. február 4. 09:40

A fertőzött növényeket mindig azonnal el kell különíteni, hogy megakadályozzuk a kártevők további terjedését a többi növényre.

Fel kell készülni a japán cserebogarak támadására!

2025. január 8. 14:40

Svájcban már megjelent a japán cserebogár. A kártevő a gyümölcsösök, szőlő, dísznövények gyökerét rágja meg, óriási pusztítást okozva.

Óriási károkozásra képesek a szúfélék

2025. január 1. 16:10

Itthon a néhány száz hektáron növő lucfenyőkben már nem tesznek számottevő kárt, de például Ausztriában 2024-ben is fertőztek a betűzőszúk.

Kell-e számítani tafrina fertőzésre a csapadék után?

2022. április 6. 08:49

Az tafrinás levélfodrosodás (Taphrina deformans) az őszibarackfák egyik legjelentősebb betegsége, ugyanis súlyos fellépése esetében a fákon akár nagymértékű korai levélhullás, ezáltal a fák kondíciójának leromlása is bekövetkezhet.

Az őszibarack metszése szakszerűen - Ezzel a módszerrel lehet sok termés a nyáron

2019. március 19. 08:57

Hogyan kell megmetszeni tavasszal az őszibarack fát, hogy bő termésünk legyen? Az Agrofórum metszésiskolája hasznos tippeket ad dr. Szalay László közreműködésével.

Gyümölcs Videó

Mikor ébrednek a gyümölcsfák?

2024. február 6. 10:10

Itt, a mérsékelt égövben a gyümölcsfák, éppúgy mint a lombhullató erdei fák is, téli álmot alszanak. Ez a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás szép példája. Csak így tudják átvészelni a telet.

Gyümölcsöző volt az idei év? - évértékelés dr. Apáti Ferenccel, a FruitVeb alelnökével

2018. október 25. 03:48

Magyarországon a 2018. évi gyümölcstermés fajonként változóan, de mennyiségileg összességében jól alakult: a jelentősebb gyümölcsfajok közül jó vagy kifejezetten jó termést realizáltunk a cseresznye, meggy, szilva, bodza, alma és körte esetében