Október utolsó napjaiban változatos időjárásban volt részünk. Több, délnyugatról északkelet irányába elvonuló időjárási front csapadékkal áztatta a földeket. A bőségesebb eső ismét az elvonuló front mentén esett, az Alföld térségében kevesebb hullott, de az elvetett kalászos gabonák kelésében sokat segített. A hőmérséklet továbbra is a sokéves átlag feletti, éjszakai fagyok a közeljövőben sem várhatók.
Az őszi káposztarepce vetések fejlettségbeni különbsége kezd kiegyenlítődni, de ha továbbra is átlag feletti hőmérséklettel kell számolni, akkor elmaradhatatlanná válik az ismételt regulátoros kezelés a korábban vetett táblákon, ellenkező esetben keményebb téli fagyok károsíthatják a növényeket. Csak ilyen módon lassítható a növények földfeletti részének a fejlődése, inkább a gyökérzet és a gyökérnyaki rész fejlődjön az előbbi rovására.
Kártevő fronton a korábban végrehajtott védekezések hatására csupán gyenge káposztalégy lárvafertőzés figyelhető meg, de nagysága külön beavatkozást nem igényel, az imágók már nem rajzanak, így friss kártételekkel már nem kell számolni.
A mezei pocok aktivitása továbbra sem csökken. A gradáció az egész országra kiterjedően veszélyeztet minden repcetáblát. A legnagyobb fokú kártételekkel a Dunától keletre kell számolni, de a nyugati tájegységekben is messze a veszélyességi küszöbérték feletti a lakott járatok száma.
A kedvező időjárási körülmények miatt a mezei pocok folyamatosan szaporodik, csak igen intenzív védekezéssel állítható meg a további terjedés.
Az őszi búza vetése is a végéhez közelít. A friss keléseken néhány levélfoltosság tüneten és a levéltetű kolóniákon túlmenően egyelőre nincs más fertőzés. A fejlettebb árpa állományokon viszont, „hála” a szomszédos gabona árvakeléseknek, egyre több vörösrozsda és törperozsda tünet figyelhető meg. Ha az időjárás jellege nem vált hűvösebbre, akkor a fertőzés erősödésével és újabb gabona betegségek megjelenésével kell számolni.
A gabonalevéltetű továbbra is fertőz, újabb kolóniák alakulnak ki, miközben a szárnyas alakok is intenzíven repkednek. A védekezési küszöbérték alapján akkor indokolt a védekezés a levéltetvek ellen, amikor a fertőzött növények aránya meghaladja a 10%-ot. A fő probléma nem a szívogatás okozta kár, hanem a vírusfertőzés terjesztése, ugyanis a levéltetvek és a kabócák a terjesztői a gabonavírusoknak.
