Növénytermesztés

Rovarokból készült trágya jelenthet megoldást a talajromlásra?

Agrofórum Online

A klímaviszonyokon túl az intenzív mezőgazdasági termelés hatására is rohamos tempóban romlik a hazai termőföldek állapota.

Magyarország mező- és erdőgazdasági területeinek mintegy ötven százaléka van kitéve a talajromlás veszélyének, ezért kiemelten fontos, hogy fenntartható termelési módokkal, felelős talajműveléssel és természetes, jó minőségű talajjavító készítményekkel tegyünk az egészséges talaj életért – hívja fel a figyelmet Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője. A takarmány célú rovar tenyésztéssel foglalkozó vállalat egy új, 100%-ban természetes talajjavító készítményen dolgozik, amely akár globális szinten is választ jelenthet a problémára.

Egy friss felmérés szerint ugyan a nyugat-európai régióhoz képest a magyar termőtalajok viszonylag megőrizték állapotukat, mégis a mezőgazdasági területek 52 százaléka bizonyos mértékben csökkent értékűnek számít termelési szempontból. Ugyanakkor a minőségi változás mellett, mennyiségében is jelentősen átalakult a hazai mezőgazdasági földhasználat. A KSH adatai alapján:

  • az elmúlt 60 évben közel 2 és fél millió hektárral csökkent a mezőgazdasági terület, ezen belül pedig közel másfél millió hektárral lett kevesebb a szántó- és gyepterület is.
  • a termőterületről ugyan csak 2019-ig bezárólag vannak elérhető adatok, de ugyanezt az időintervallumot vizsgálva, így is 1,3 millió hektárnyi csökkenésről számolhatunk be.

Egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a hazai termőtalajok

Ma már nem kérdés, hogy az emberi tevékenység hatással van az éghajlatra, a változó éghajlati viszonyok pedig visszahatnak az időjárásra is. Az ennek nyomán fellépő időjárási szélsőségek – mint a víz- és szélerózió, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, valamint az aszályos periódusokhektikus váltakozása – egyre inkább gyorsítják a termőtalajok pusztulását.

A klímaváltozás mellett azonban a nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlatok, az intenzív termelési technológiák alkalmazása tovább ront a helyzeten. A helytelen talajművelési módok, valamint a túlzott vegyszer- és műtrágya-használat a talaj ökoszisztémájának súlyos károsodásához vezet.

„A jó termés alapja a megfelelő kondícióban lévő, egészséges termőföld. A termőtalaj fokozatos romlásával az élelmiszerek minőségét is veszélyeztetjük” – figyelmeztetett Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

Fenntartható megoldásokkal az egészséges talajért

A műtrágyák és a növényvédő szerek túlzott használata ugyanakkor mára sok helyen kizsigerelte a talajt, ami a terméshozamok csökkenését eredményezte. Ezért kiemelt szerepet kapott a tápanyag-utánpótlás és ennek a legfenntarthatóbb formája: a szervestrágyázás, valamint az ehhez kapcsolódó magas tápértékű szerves talajjavítók és talajkondicionáló termékek. Azonban mivel ezek a készítmények még mindig csak korlátozott mennyiségben és az átlagosnál magasabb áron kaphatók, sok gazdaság számára ismeretlen terepnek számítanak.

Ennek a kiküszöbölésére említi Percze Rajmond a Dr. Czinege Erik, növénytáplálási innovációs menedzser által is javasolt hibrid módszert, amely során a gazda az első kezeléseket kémiai szerekkel viszi véghez a talajon, és csak a betakarításhoz vagy a szedéshez közeledve alkalmazza a biológiai készítményeket, – ezzel is segítve, hogy a betakarított termés semmiképpen se tartalmazzon maradvány szereket.

„Így az éves teljes talajkezelési költségen is spórolhatunk és a végeredmény is kielégítőbb, mintha csak kémiai szerekkel operálnánk, aminek jól tudjuk, mi lesz a vége: egy előbb-utóbb kizsigerelt, élettelenhez közeli föld” – teszi hozzá Percze Rajmond.

A rovartrágya a jövő?

A takarmánycélú rovarpiac kiemelt szereplőjeként az Agroloop fontos célkitűzése, hogy egy olyan természetes, rovartrágyából készült megoldást mutasson fel, amely – a műtrágyával ellentétben – nem pusztítja ki a talaj hasznos mikroba-közösségeit, és a megfelelő adagolás mellett a talajoltást, azaz a célzott talajélet-gazdagítást is lehetővé teszi.

A rovartrágyából nyert termésnövelő anyagok komplex hatással rendelkeznek:

  • tápanyagforrásként szolgálnak a talaj és a növények számára,
  • növénykondicionáló hatásuk kedvezően hat a növények fejlődésére,
  • közvetlen szerepet játszhatnak a kártevők és kórokozók visszaszorításában.

A szakértő szerint a rovartrágya mezőgazdasági felhasználása új távlatokat nyithat, amely a növénytápláláson és -kondicionáláson túl, a rovarkártevőkkel szembeni védelemben is utat mutat:

„Fontos, hogy elengedjük a berögzült, régi módszereket és a fenntarthatóságot szem előtt tartva, a talajélet ösztönzését célzó termelési megoldásokkal válaszoljunk a problémára. Ennek szellemében az Agroloop-nál rendszeres növénytermesztési kísérletekkel és laboratóriumi vizsgálatokkal dolgozunk egy olyan lárva alapú szerves trágya kifejlesztésén, amely magas nitrogén, foszfor és kálium tartalma mellett, hatékonyan segíti visszaszorítani a talajban élő rovarkártevőket is.”

A magas szervesanyag tartalmú, modern termésnövelő készítmények alkalmazását és hasznosítását a 2019/1009 közösségi rendelet is elősegíti, amely a termésnövelő anyagok felhasználását szabályozza valamennyi EU tagállamban. Ezen felül a 2023-2027 közötti új közös agrárpolitika (KAP) is támogatja a korszerű, biomasszából nyert talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását.

(Fotó: Optimusius1/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ha hiányosan kelt a kukorica: hogyan találjuk meg az okát?

2025. január 30. 11:10

A termelők sokszor maguk sem értik, hogy mi okozza a kukoricaállományukban a hiányos, foltos kelést. Pedig kis keresgéléssel feltárhatók az okok.

A kukorica felépítése határozza meg, hol teljesít a legjobban

2025. január 27. 14:40

Így maximalizálhatja a hozamot: a hibridek levélszerkezete és csőtípusa befolyásolja, hogy intenzív vagy stressznek kitett területen vethetők-e.

Direktvetés angol technológiával: van, aki erre esküszik

2025. január 23. 09:40

A német gazdálkodó több előnyét látja a no-tillnek, mint hátrányát. A speciális vetési körülményekhez pedig egy direktvető gépet vásárolt.

Hol terveznek költségcsökkentést a gazdálkodók 2025-ben?

2025. január 20. 10:10

Az árrés és a bevételek egyre kisebbek, muszáj a kiadásokat megfogni, a költségeket csökkenteni. Melyik ujjába harap a termelő?

Szerves trágya: melyik a legjobb, ha a növényeket a kertben táplálni akarjuk?

2023. augusztus 25. 11:40

De honnan szerezzünk szerves trágyát? Mert ugye itt rögtön jön a kérdés: saját szerves trágya? Bio vásárolt? Intenzív állattartó telepről kerüljön a kertbe? Ezek mind olyan kérdések, amit már a legelején érdemes tisztázni.

Így hálálja meg a talaj a szervestrágya-használatot

2023. október 5. 15:10

Magasabb terméshozamokat érhetnek el a gazdálkodók, ha nem csak a növények, hanem a talaj egészségére is odafigyelnek. A szerves trágyák - beleértve a feldolgozott formákat is - felhasználásával sokat javulhat a talaj szerkezete, vízmegkötő képessége, ami amellett, hogy kedvezőbb feltételeket teremt a növények számára, a termelési költségeket is csökkenti.

Szervestrágya-kijuttatás: juh- és kecsketrágya

2023. október 11. 05:40

A szénával és gabonával táplált juhok és kecskék trágyája sokkal erősebb, mint a legelő állatoké. Az a legjobb, ha közvetlenül felhasználás előtt komposztáljuk, vagy ősszel trágyázzuk vele a területet.

A trágyában képződő mérgező gáz miatt pusztult el négy szarvasmarha

2023. november 4. 15:10

A szerves trágya kéntartalma hidrogén-szulfiddá alakul át, ami mind emberre, mind állatra erősen mérgező hatású. A trágya minőségének javítására szolgáló elemi kén még veszélyesebbé teszi ezt a folyamatot.