Jelen állás szerint már 3500-4000 milliárd forint között van a kötelezettségvállalás a 2017-es évre.
Az uniós támogatásoknál 2016 a pályázatok éve lesz, míg 2017 a kifizetéseké és a megvalósítás megkezdéséé – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága keddi ülésén.
Lázár János a testület előtt az előző év munkájáról szóló tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a kormány tartja magát célkitűzéséhez, miszerint az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják 2017. március 31-ig. Jelen állás szerint már 3500-4000 milliárd forint között van a kötelezettségvállalás a 2017-es évre, decemberig szeretnék elérni az 5000 milliárd forintot, ebből 2017-ben 2500 milliárd forint kifizetése a cél – mondta Lázár János. Közölte, vidékfejlesztésre 1294 milliárd forintos uniós támogatás jut a teljes – több mint 8900 milliárd forintos – uniós kasszából. Ez „óriási lehetőség kell legyen a mezőgazdaság számára” – tette hozzá.
Elmondta, megbízták a KPMG Magyarországot azzal, hogy készítsen egy tanulmányt a 2007 és 2013 közötti forrásfelhasználásáról. Ennek alapján „az agráriumban elköltött száz és ezer milliárdok ellenére az agrárium termelékenysége, produktivitása jelentős mértékben nem változott” – mondta.
A vidékfejlesztésben a kormányprogram szerint a támogatások 80 százalékát a kis- és közepes gazdaságok, 20 százalékát a nagygazdaságok felé szeretnék fordítani – mondta Lázár János. Közölte azt is, hogy húszmilliárd forintos többletkeretet biztosítanak arra, hogy a nagyüzemek jó pályázatai támogatásban részesülhessenek. Az agárképzésről szólva elmondta, a kormányfő kifejezett célja az agrárfelsőoktatás erősítése.
Az állami földárverések lebonyolításról Lázár János elmondta, hogy „az értékesítés módját illetően jogorvoslati kérelem lényegében nincs”. Meggyőződése szerint a földtulajdonhoz juttatás a mezőgazdaság fontos problémáját oldja meg hosszú évtizedekre. Az agrárbürokrácia átalakításáról kiemelte: az érinti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, a Földmérési és Távérzékelési Intézetet. Az előbbi hatósági jogkörei a fővárosi és a megyei kormányhivatalhoz kerültek, az utóbbi a fővárosi kormányhivatalhoz.
Jövőre megszünteti a tevékenységét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) több részre bontják. A kifizetések egyszerűsítése és a bürokráciacsökkentés volt a célja az MVH átszervezésének, célszerű ha egy országban egy kifizető ügynökség van – mondta. Közölte azt is, hogy az agrárkutatás területén is „különböző szervezeti lépésre” készülnek.
Harangozó Gábor (MSZP) a bizottság alelnöke szerint a mostani fejlesztési ciklus a korábbihoz képest nem előre-, hanem visszalépés. „A 2014-es fejlesztési ciklus harmadik évének a végén tartunk, és még egyáltalán nem volt kifizetés” – mondta.
Győrffy Balázs (Fidesz) az agrárképzés fontosságát hangsúlyozta, és mint mondta, a versenyképességhez szaktudással rendelkező, jól képzett gazdálkodó rétegre van szükség.
Farkas Sándor (Fidesz) bizottsági alelnök az agrároktatás hiányosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, a fiatalok töredéke akar az agráriumban elhelyezkedni, vonzóvá kell tenni az ágazatot számukra.
Magyar Zoltán (Jobbik) a testület alelnöke szerint Lázár Jánosnak és a földművelésügyi miniszternek ki kellett volna állnia azért, hogy a földprivatizációból befolyt pénzt a vidék céljaira költsék el, ha már onnan vonták ki ezt a forrást. Szerinte a vidéki minőségi munkahelyteremtés nem kellő mértékben jelent meg a vidékfejlesztési pályázatokban.
Gőgös Zoltán (MSZP) kijelentette: a földárveréseknél azért nincsenek jogorvoslatok, mert az érintettek nem tudják, hogy nem ők nyertek. Úgy lettek bejegyezve a földek, hogy akinek elővásárlási joga lenne, nem értesítették, hogy miért nem ő nyert. Szerinte tömegesek lesznek a jogorvoslatok. Nincs hozadéka annak, hogy a vidék vagyonát eladják, de oda nem csorog ebből vissza semmi – mondta.
Font Sándor (Fidesz) a bizottság elnöke azt emelte ki, hogy 2010 óta, 2013-at leszámítva, az ágazat minden évben „soha nem látott” eredményeket ért el.
Sallai R. Benedek (LMP) a termőföldprivatizáció kapcsán valótlannak nevezte az állítást, hogy a magyar emberek vásároltak földeket. Azok túlnyomó része nagybirtokosokhoz ment – mondta. A MVH „2011-től a szervezett bűnözés egyik melegágya”, a felső vezetéssel komoly baj van – mondta a politikus.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: a Vidékfejlesztési program pályázatai egyszerre szolgálják a kis- és közepes családi gazdaságok megerősítését, a vidéki munkahely-teremtést, a kis- és közepes birtokok, illetve a nagybirtokok közötti 80-20 százalékos arány kialakítását. A programban 1300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, 68 pályázati jogcímre. Eddig 38 jogcímen 942,5 milliárd forintnyi pályázatot írtak ki, 476 milliárdnyit zártak le, illetve függesztettek fel. A pályázatok iránt nagy az érdeklődés – mondta. Ilyen volt a kertészek munkáját támogató, 66 milliárd forintos pályázat, amelyre 70 milliárdot is meghaladta az igénylés, és a településképet meghatározó épületek felújítását szolgáló 27 milliárdos keretű is, amelyre 76 milliárd volt az igény. Közölte, a jogos igények kielégítésére, ahol lehet többletforrásokat is bevonnak. A környezetgazdálkodásra 20 milliárd, a kertészetre 15 milliárd forint pluszpénz jut.
Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára az MVH átalakításának technikai részletei ismertetve elmondta, az az államkincstár akkreditációjával zárul. Kiss Miklós Zsolt hozzátette: a gazdák nyugodtak lehetnek, ügyeiket ugyanazok az emberek, ugyanolyan pontosan intézik akkor is, amikor a kincstár veszi át a kifizető ügynökség feladatait.
(MTI)
