Az elmúlt két évtizedben kertészek és kereskedők a fűszerpaprika-termesztés válságáról beszélnek, aminek alapját a termőfelület drasztikus visszaesése (~6000 ha-ról 1200 ha-ra), és a hasonló tendenciát mutató őrlemény mennyiségének csökkenése (50-60 000 tonnáról 10 000 tonnára) indokolta. E két adat jól mutatja, hogy húsz év alatt a termesztés színvonala és a terméseredmények alig változtak.
Szerencsére vannak kiváló minőségű termőföldjeink, jelentős rezisztenciával rendelkező hibrid és szabadelvirágzású fajtáink, de az eredmények messze elmaradnak a bennük rejlő potenciális termőképességtől.
Magyarország a paprikatermesztés északi határán van, ezért a termesztés, mindenekelőtt a korai kiültetés kockázatos. Kései fagyok, légköri aszály, erős nyári felmelegedés jelentős mértékben közrejátszik a terméseredmények alakulásában, ebből adódóan a termésingadozás is nagy, amit kereskedelmi úton már nem lehet levezetni.
Ezért a fűszerpaprika-termesztésben az elkövetkező évek további feladata a technológiai színvonal javítása mellett a termésbiztonságának növelése is!
A kiút egyértelműen a termesztés technológia intenzitásának fokozásában van, aminek csak egyik tényezője a tápanyagellátás, ugyanis a jelenlegi trágyázási gyakorlat több vonatkozásban hibás, meglehetősen külterjesnek nevezhető, nem felel meg a fűszerpaprika igényének, és nem alkalmas a híres Hungaricumnak számító őrlemény minőségének megőrzésére sem.
Öntözési – és tápanyag-ellátási hiányosságok és hibák sora miatt, sok helyütt kondicionális problémák jellemzik a növényállományt, ami kihat a mennyiségre, a minőségre és végső soron hatással van a termesztésbiztonságra is.
Az intenzív termesztéstechnológia fejlesztése két irányba mutat, vannak, akik a megoldást az intenzív szabadföldi termesztésben látják (hibrid fajták választása, támrendszeres termesztés, talajtakarás, cseppenkénti öntözés, tápoldatozás, stb.), míg mások az étkezési paprikához hasonló hajtatásos technológiát részesítenék előnyben (1. kép).
Mindegy, hogy melyik kerül a jövőben előtérbe, a versenyképes termesztés érdekében, a mostani átlagok többszörösének elérése szükséges, amihez vízre, több tápanyagra, a jelenleginél átgondoltabb és szakszerűbb trágyázási technológiára van szükség.
Hibás szemlélet a trágyázás kapcsán csupán a kijuttatott tápanyag-mennyiséget emlegetni, a tápanyagok-megválasztása, megosztása, kijuttatás, a tápanyagellátás időzítése, valamint a bemunkálás módja is fontos, egymással szorosan összefüggő elemei a trágyázási rendszernek, mint ahogy maga az egész tápanyagellátás is szervesen kapcsolatban van a termesztés technológia egyes elemeivel.
Tápanyagigény számítása
A tápanyagszükséglet számításának alapja a fűszerpaprika esetében is a fajlagos tápanyagigény, azaz 1 tonna termés megneveléséhez szükséges, illetve a talajból felvett tápelem-mennyiség (kg-ban).
A növényrészek tápelem összetétele a különböző környezeti tényezőktől függően, de mindenekelőtt az eltérő tápanyagellátás következtében, jelentős ingadozást mutat. Az egyes szervekben (levél, szár, gyökér) mért N-, P-, K- és Mg-szintet a talaj tápanyag-ellátottsága nagy, de szervenként változó mértékben befolyásolja. Viszonylag kevés ingadozás mérhető a paprikabogyóban.
A tápelemek közül legkisebb határértékek között a bogyó N-tartalma változik (25-30%), ennél valamivel nagyobbat a K-tartalom mutat. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kifejezetten tápanyaghiányos növények esetében is a termés tápanyag-ellátottsága jó, viszonylag állandó.
Ezért a bogyók tápanyagtartalma nem adhat támpontot a növény, de a talaj tápanyag-ellátottságának megítéléséhez sem, ugyanakkor a fajlagos tápanyagigény alapján történő, termés által igényelt, a talajból kivont tápelem-mennyiség számításához biztos alapul szolgálhat.
A levelek tápanyagtartalma (elemenként változó levélszinten) – szemben a paprikabogyóéval – érzékenyen reagál az egyes talajtulajdonságokra, mindenekelőtt a talaj tápanyag-ellátottságára, ezért a bennük mért értékből következtetni lehet a talaj, illetve a termőközeg tápanyagtartalmára. Ennek alapján elmondható, hogy a lombozat tápanyag-koncentrációja a fajlagos tápanyagigény mellett a másik kiindulópontja lehet a fűszerpaprikánál a trágyázási rendszer tervezésének.
A fűszerpaprika esetében a fajlagos tápanyagigény az alábbiak szerint alakul:
- nitrogén (N): 4,8 kg/t termés
- foszfor (P2O5): 1,6 kg/t termés
- kálium (K2O): 6,4 kg/t termés
- magnézium (MgO): 1,0 kg/t termés
(Megjegyzendő, hogy a fűszerpaprika esetében mért fajlagos tápanyagigény magasabb értékeket mutatott, mint az alacsonyabb szárazanyag tartalmú étkezési paprikák termése.)
25 t/ha (2,5 kg/m2) termés esetén – számolva ~20% veszteséggel (kimosódás nitrogénnél, lekötődés foszfornál) – az alábbi mennyiséget kell kijuttatni, számítási menete a következő:
fajlagos tápanyagigény (kg/t) x tervezett termésmennyiség (t/ha) + veszteség (kg/ha) = kijuttatandó műtrágyamennyiség hatóanyag (kg/ha)
- Nitrogén: 4,8 kg x 25 t/ha + 24 kg/ha = 144 kg/ha, azaz 14,4 g/m2 N
- Foszfor: 1,6 kg x 25 t/ha + 8 kg/ha = 48 kg/ha, azaz 4,8 g/m2 P2O5
- Kálium: 6,5 kg x 25 t/ha + 33 kg/ha = 195 kg/ha, azaz 19,5 g/m2 K2O
- Magnézium: 1,0 kg x 25 t/ha + 5 kg/ha = 30 kg/ha, azaz 3,0 g/m2 MgO
A fűszerpaprikának a talaj szerkezetével szemben támasztott magas igénye miatt, intenzív termesztési és tápanyag-ellátási viszonyok esetén is javasolt az őszi talaj-előkészítés során nagyobb mennyiségű szerves anyag talajba dolgozása.
A szerves trágya mennyiségét és tápanyag-szolgáltató képességét figyelembe kell venni a műtrágyaadagok kiszámításánál, azaz a műtrágyaigényből levonjuk le (1. táblázat). A szerves trágya feltáródása több évig tart, ezért az első évben a hatóanyagnak mindössze 40-60%-ával, a 2. évben ~30%-ával, a 3. évben legfeljebb 5-20%-ával szabad csak számolni. Homokon ennél gyorsabb, kötött talajon lassúbb a feltáródás, azaz a lebomlás (2. táblázat).
Trágya megnevezése | Hatóanyag megnevezése | ||
nitrogén ( N ) | foszfor ( P2O5) | kálium ( K2O ) | |
Marhatrágya | 0,40 – 0,5 | 0,15 – 0,4 | 0,2 – 0,3 |
Sertéstrágya | 0,45 – 0,5 | 0,10 – 0,2 | 0,5 – 0,7 |
Juhtrágya | 0,40 – 0,8 | 0,10 – 0,3 | 0,5 – 0,7 |
Baromfi trágya | 0,40 – 0,1 | 0,25 – 1,25 | 0,3 – 1,5 |
Lótrágya | 0,50 – 0,6 | 0,1 – 0,3 | 0,2 – 0,6 |
Talaj | 1 | 2 | 3 | 4 |
a talajba munkálástól eltelt évek száma | ||||
Kötött talaj | 40 | 30 | 20 | (10) |
Vályog talaj | 50 | 30 | 15 | (5) |
Homok talaj | 60 | 30 | 5 | – |
(Vezérkép: Alexei_other/Pixabay)