Növényvédelem

Veszélyben a korán vetett őszi árpák

Agrofórum Online

A 2023/2024. év fordulója néhány kellemetlen meglepetést tartogatott a kalászos gabonákat, de főképp az őszi árpát a szükségesnél korábban elvetett gazdálkodók számára. Azt már egy korábbi cikkünkben is jeleztük, hogy az őszi kalászosok korai vetése több, súlyos növényélettani és növényvédelmi kockázattal is jár, de ez napjainkban, a szinte áprilist idéző februári felmelegedés időszakában eléggé látványosan meg is nyilvánult.

Sárgulás

Az árpa élettani eredetű sárgulása kora tavasszal évről évre visszatérő probléma. Az okát több tényező együttes hatása idézte elő korábban is és az idei év tavaszán is. Az őszi és téli csapadék gyakorlatilag végletekig kilúgozta a szántóföldek felső, a gabonák gyökerei által érintett rétegeit, és kimosta az ott található, a növények által fel nem vett nitrogént.

Sajnálatos módon sok árpaállományt szerte az országban az ideálisnál jóval korábban vetettek. Ennek következményeként a növények kivették a talajból a még felvehető nitrogén-hatóanyag nagyobb hányadát, és hatalmas lombozatot fejlesztettek, amely alatt szinte jelentéktelen gyökérzet rejtőzött.

Ez a relatíve igen kevés gyökérzet most, a hirtelen beköszöntött felmelegedés időszakában egyszerűen képtelen volt ellátni az ősz folyamán kifejlesztett hatalmas levéltömeget és a drasztikus mértékű nitrogénhiányt az ilyen, nagyon korán vetett őszi árpa állományok már február első dekádjának közepén messzire látszódó, intenzív sárgulással jelezték.

Ez ellen a sárgulás ellen országszerte nagyon sok gazdálkodó védekezett. Sajnos a legtöbben (vélhetően finanszírozási okok miatt) csak egyoldalú nitrogénhatóanyag-pótlást alkalmaztak. Pedig ebben az időszakban igencsak jó lenne némi könnyen felvehető foszfor és kálium a csökevényes gyökérzet pótlásához. Ennek hiányában könnyedén előfordulhat, hogy ott van a szükséges tápanyag a növény alatt, de az erre a célra a teremtő által megalkotott szerv, a gyökérzet hiányossága miatt azt a növény csak lassabban tudja felvenni.

Rendkívül súlyos nitrogénhiány a fejlett őszi árpában
Rendkívül súlyos nitrogénhiány a fejlett őszi árpában

A sárgulás ellen nyilvánvalóan a minél gyorsabb nitrogéntrágyázás a leginkább látványos megoldás, de az egyoldalú tápanyag-utánpótlás később más élettani eredetű tünetek képében és más, fertőző betegségek okozta problémákban is megmutatkozik.

Növénykórtani veszélyek

Az őszi árpa alapvetően egy igencsak „beteg” növény. Sajnos a nagyon korai, szeptember első napjaiban végzett vetésekből származó állományok napjainkban nemcsak a túlnövekedés miatt szélsőséges mértékű nitrogén (és más tápelemek) hiányától szenvednek kritikus mértékben, hanem egyes fertőző betegségek kórokozóinak akár szélsőséges mértékű támadásától is.

A gondot ez esetben is a rendkívül korai vetés okozza. Amikor ezek az őszi árpa vetések kizöldültek, a tágabb környezetükben még vidáman zöldelltek az előző évben vetett őszi árpa vetések árvakelései. Amelyeken (kellően csapadékos nyár lévén) szinte valamennyi, az árpára veszélyes kórokozó könnyedén túlélhette a nyarat.

Mivel a nyár eléggé csapadékos volt, itt az egyes kórokozók esetében nemcsak egyszerű túlélésről, hanem komoly mértékű szaporodásról, a fertőző anyag drasztikus felhalmozódásáról volt szó. E tekintetben idén a leginkább melegigényes kórokozók, így a hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres), valamint még nála is nagyobb mértékben az árpa törperozsdája (Puccinia hordei) jártak jól.

Erős törperozsda fertőzés őszi árpán
Erős törperozsda fertőzés őszi árpán

Ezek a kórokozók nemcsak a nyári meleg, de nedves, párás időjárás miatt tudtak az árvakeléseken és később az őszi fővetéseken néhol brutális módon elszaporodni, hanem azért is, mert a nagyon korai őszi árpa vetések miatt a kórokozóknak nagyon hosszú idejük is volt a fertőzésre és a megfertőzött állományokban történő felszaporodásra. Kialakult és hatékonyan működött a „zöld futószalag”, vagyis a biotróf kórokozók, mint pl. a törperozsda úgy tudtak az előző évi árpák lombozatáról átváltani az árvakelésekre, majd onnan az őszi vetésű állományokra, hogy a kórokozó populáció ezen folyamat során szinte alig csökkent!

Jelenleg a nagyon korán vetett (és emiatt már messziről láthatóan élénksárga) őszi árpa állományokban fajtától függően helyenként jelentős mértékű növénykórtani problémák alakultak ki. A barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) szinte mindenütt előfordul, de önmagában még sehol sem okoz gondot. A hozzá társult és a nála sokkal nagyobb pusztító erővel rendelkező hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) sajnos szintén sok állományban számottevő populációval van jelen. Bár mindkettő nekrotróf kórokozó, de fellépésüket nem célszerű lebecsülni, mert ha elszabadulnak, akkor súlyos lomb- és termésveszteséget is okozhatnak!

A biotróf kórokozók közül az árpa lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei) eddig csak a fogékony fajtákon terjedt el és csak közepes mértékben. Ennek oka lehet az, hogy a január végi időszakban alig volt napsütés, amely szükséges a kórokozó fertőző anyagának, a konídiumoknak a termelődéséhez. Ez vélhetően a naposabb tavaszi időjárásban változni fog!

Az őszi – téli – kora tavaszi időjárásból leginkább az árpa törperozsdája profitált. Az őszi meleg hetekben áttelepülve a fővetésekre jelentékeny fertőzési gócokat alkotott és a későbbi, fagymentes időszakokban az állományokat jelentős mértékben elfertőzte.

Barna levélfoltosság erős fertőzése
Barna levélfoltosság erős fertőzése

A jelen időszakban az országban szinte mindenütt találni olyan őszi árpa állományokat, amelyeket túl korán vetettek, túl nagyra nőtt a lombozatuk, erős élettani sárgulást mutatnak és sajnos erősen fertőzöttek törperozsdával. A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy ez a kórokozó biotróf életvitelű és egy nitrogéntrágyázás csak még kedvezőbbé, ehetőbbé teszi a lombozatot számára. Így az élettani problémát megszüntető, nitrogént mindenképpen tartalmazó tápanyag-utánpótlás segítheti a kórokozót a további, akár drasztikus mértékű szaporodásban.

Mivel az éhezés és tápelemhiány kiküszöbölése az árpaállományokban elsődleges fontosságú, ezért azt elhalasztani, elhanyagolni nem lehet. Viszont fel kell készülni arra, hogy akár kora tavasszal az őszi árpában felvonult kórokozók ellen lehet, hogy védekezni kell! A kezelés során mindenképpen gondoljunk arra, hogy az alkalmazott hatóanyag az adott hőmérsékleten aktív legyen, azaz be tudjon jutni a növénybe és el is tudja pusztítani a kórokozót! Tekintettel arra, hogy február 2. dekádjára már a hőmérséklet visszaesése várható, így a tisztán triazol hatóanyagú (gazdaságossági szempontból valamilyen generikus tebukonazol hatóanyagú) készítmények használata problematikus, hatékonyságuk bizonytalan lehet.

A már most elszabadult fertőzéseket az őszi árpában mindenképpen komolyan kell venni! A szárba indulás idején ugyanis ez a gabona iszonyatos sebességgel fejleszt majd ki több levélemeletet a már elfertőződött alsó levélszintek fölé. Ezután oda fungicideket csak nagyon nehezen, vagy már egyáltalán nem tudunk kijuttatni. Borítékolható az alsó levélszintek idő előtti elvesztése a kórokozók miatt, amely később a felsőbb levélszintekre is átterjedhet. Ez ugyan megelőzhető egy késői fungicides kezeléssel, de kérdéses, hogy ezzel mit lehet megmenteni. Egy ilyen megkésett, tűzoltás jellegű kezelésnél ugyanis 15-20% terméscsökkenés könnyedén bekövetkezhet, amelyet annak az egyetlen fungicides kezelésnek a helyes időzítésével el lehetett volna kerülni.

Ha most beteg az árpa, akkor ne habozzunk mostanában megvédeni!

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Beltéri dísznövényeink kártevője, a hosszúfarkú viaszospajzstetű - II. rész

2024. december 18. 11:10

Bemutatjuk a Viaszos pajzstetvek családját, a Pseudococcus nemet, majd részletesen ismertetjük a hosszúfarkú viaszos pajzstetű (Pseudococcus longispinus) fajt.

Veszélyes raktári kártevők: a zsizsikek

2024. december 16. 07:10

A zsizsikek alapvetően a szemes termények károsítói, a fő kártételt a lárvák okozzák, amelyek a szemek belsejében élnek és táplálkoznak.

A napraforgó olajtartalmát befolyásoló poloskafajok jelentősége

2024. december 10. 16:10

Számos poloskafaj jelenléte kíséri végig a napraforgó szikleveles állapotától egészen a kaszatérésig a növény fejlődését.

Vetőmagvédelem a kezdetektől – Interjú Monika Joss-sal, Corteva Agriscience

2024. december 9. 12:40

A gazdálkodó számára kiemelkedően fontos, hogy a csírázás és a kezdet fejlődési fázisában megvédje a növényt a kedvezőtlen hatásoktól.

Mit mutatnak most a kalászosok?

2022. március 27. 12:47

Most különösen érdemes minden munkaművelet, beavatkozás előtt gondosan mérlegelnünk, szemünket a termelési költségeink megtérülésén tartani.

Gombás eredetű veszélyek az őszi árpában

2024. szeptember 24. 05:40

Az őszi árpa vetése néhol már elkezdődött, és a nagyon korán elvetett állományok helyenként már ki is keltek. A megfertőzhető felület a kórokozók számára már jelen van.

Lapozza át a SAATEN-UNION 2022-es őszi katalógusait!

2022. augusztus 4. 11:34

Előnyben a sokszínű vetésforgó.

Fokozott a veszélye a repce szárormányos imágó tojásrakásának!

2020. február 18. 11:16

A nappali melegebb idő már a hónap elején előcsalogatta a repce szárormányos imágókat téli álmukból, és a repce is készen áll a szárba szökkenéshez, fokozott a veszélye a kártevő tojásrakásának.