Állattenyésztés

Az emberek és állatok hőérzékelése eltér – ezért is fontos a szarvasmarhatelep szenzorálása

Agrofórum Online

A Cubilog Kft. IOT-megoldásokat nyújt az ipar és a mezőgazdaság területén termelő üzemek, állattartó telepek számára.

Egyszerű és könnyen használható digitalizációs megoldásuk kényelmes alkalmazást biztosít a tulajdonosok, vezetők vagy gazdálkodók számára, hogy akár távolról is felügyeljék termelési tevékenységüket a biztonság és a hatékonyság növelése érdekében.

A PREGA konferencián Weibel Balázs, Cubilog Kft. ügyvezetője és Egyed Barna, a BOS-Frucht Agrárszövetkezet ügyvezetője arról beszélt,

hogyan lehet a gyakorlatban megoldani a szenzorálást tejhozamnövelési és üzembiztonsági céllal.

A távfelügyeleti rendszer, amellett, hogy kimutatja az adatokat, azonnali riasztásokat küld, hiszen a cél a gyors reakció. A termelés már nem is veszi észre, hogy vannak műszaki anomáliák a háttérben, hiszen a műszak előbb tud róla, mint ez a termelésben megjelenik.

A mért adatok, mivel adatbázisban letárolásra kerülnek, egy adatexport formájában, egyszerű módon, akár egy Excel formátumban vagy adatbázisban is megjeleníthetők, ahol mélyebb AI alapú elemzőrendszer is betölthető.

A termelési folyamatok minőségét az adatok gyűjtésével, elemzésével növelni lehet. A hibák csökkenthetők, amivel az üzembiztonságot tudjuk megteremteni, legyen akár a hiba emberi mulasztás vagy műszaki meghibásodás. 

„Miért is vágtunk bele mi abba, hogy figyeljük az etetést, az itatást és a fejést? – kezdte előadását Egyed Barna. – Azt gondolom, hogy egy tehenészetben, egy nyereségesen működő tehenészetben ez három alapvető fontosságú dolog. Ha közülük valamelyik hiányzik vagy hibádzik, akkor a végén nem lesz megfelelő mennyiségű eredmény.”

Hőstressz, itatás, fejés

Az etetés megfigyelésével indultak, ahol az volt a cél, hogy magát az infrastruktúrát kövessék nyomon. Az állatok hogyan érzik magukat, van-e hőstressz az istállóban, megfelelő időben avatkoznak-e be, megfelelő időben indulnak el a ventilátorok, megfelelő időben indul el a vízpermetet. Az embereknek a hőérzékelése ugyanis nem azonos az állatok hőérzékelésével, így nem ugyanúgy reagálnak. Ha probléma van, a rendszer azonnal küld a telepvezetőnek egy riasztást. 

A másik kritikus pont: az itatás. Itt azt kezdték el figyelni, hogy termelnek-e a szivattyúk. Nézik a puffertartályban a vízmennyiséget. Ha esetleg a hirtelen elvétel miatt szintcsökkenést érzékelnek, amit nem tud pótolni a szivattyú, a kollégák azonnal tudják ellenőrizni a berendezéseket. 

A harmadik fontos folyamat a fejés, ahol alapvetően azt nézik, hogy a takarmánykiosztó kocsiból kiosztott TMR adagnak megfelelően alakul-e az állatok tejhozama, illetve követni tudják magának a fejésnek a higiéniai körülményei, hiszen abból élelmiszeripari alapanyag készül.

Weibel Balázs az előadás végén még elmondta, mindent lehet szenzorálni, mindig mindenből lehet még plusz adatot kinyerni, ami visszavezethető a termelés vagy a hatékonyság növelésére. 

A következő lépés a takarmány feltolás figyelése, amikor embereket és gépeket ellenőrizhetünk. Véleménye szerint, munkaerőt úgy lehet megtartani, ha ösztönözzük a jó munkavégzésre. Ha visszamérjük a dolgozót, lejelenti, hogy miért mulasztott, vagy a gép miért hibásodott meg, mennyi az ő felelőssége, akár mozgó béroldalra is vissza lehet kötni a munkát, ami a hosszú távú együttműködés alapja lehet.

(Fotó: matthiasboeckel/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Miért tart valaki manapság háztáji csirkét?

2024. december 15. 16:10

A baromfitartás sok generáció óta az életformánk része. Egy kutatásból kiderült, hogy manapság a csirkék élelmiszerforrások, de társállatok is.

Most esszük meg az éves halfogyasztás közel kétharmadát – így alakul idén az ár

2024. december 14. 10:10

Magyarországon az egy főre eső halfogyasztás évi 6,5 kilogramm, de ez még jócskán elmarad a 20 kilogrammos uniós átlagtól.

Megér egy tenyésztésre szánt borjú 130 ezer eurót?

2024. december 12. 13:10

Még a nyáron rekordáron kelt el egy borjú Németországban: valaki 130 ezer eurót adott a kis jószágért. Vajon visszajön az ára?

Fontosabb az állati takarmány előállítása az emberi fogyasztású élelmiszereké helyett?

2024. december 11. 12:10

A „rovaripar” az állatok intenzív tenyésztéséhez szükséges takarmány előállítására fókuszál az emberi élelmiszertermelés helyett.

Gümőkór sújtott egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományt

2022. május 16. 20:01

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok májusban egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban.

Melyik színt válasszam? - 22 féle színből választhatnak a szarvasmarha tartók az ENAR-ban

2019. december 18. 15:17

2019. december 18-tól a borjúbejelentések és módosítások során a korábbi 10 helyett már 22 színből választhatnak a bejelentők. Emellett lehetővé vált az egyedek tömeges, elektronikus adatbejelentése is közvetlenül a „webENAR” felületén.

Veszettséget mutattak ki egy kelet-magyarországi szarvasmarhában

2023. november 19. 11:10

Veszettségben pusztult el egy legeltetett hízómarha 2023. november 13-án, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A fertőzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma is igazolta.

Így védhetjük meg a sertéseket az istállólegyektől

2024. június 3. 08:40

Az istállólégy higiéniai probléma, mivel betegségeket terjeszt a sertés- és szarvasmarha-istállóban, másrészt a termelékenységet is csökkenti.