A napraforgó termesztését a meglehetősen nagyszámú és igencsak veszélyes kórokozó mellett különböző kártevők is veszélyeztetik. A talajlakó kártevők (döntően drótférgek) és a fiatalkori kártevők (barkók) mellett az idei évben a levéltetvek rendkívül korai és erős támadására is fel kell készülniük a gazdálkodóknak.
A „márciusi nyár” kellemetlen következményei
Levéltetvek ilyenkor, napraforgóban? Amikor azt még csak mostanában vetették? Sajnos igen!
A szokásosnál jóval melegebb tavaszi hónapok (február és március) nagyon hamar megindították azon fás szárú téli gazdanövények fejlődését is, amelyeken a napraforgó legveszedelmesebb levéltetvei, a fekete répa levéltetű (Aphis fabae) és a sárga szilva levéltetű (Brachycaudus helichrysi) áttelelnek. A gazdanövények rügyfakadását követően a levéltetvek áttelelő petéiből is rendkívül gyorsan kikeltek az első egyedek és március első dekádjában már mindkét faj esetében kialakultak az ősanyák, amelyek nagyszámú utódai napjainkra már nagyobb telepeket is kialakítottak a téli gazdanövények fiatal levelein.
A fekete répa levéltetű rendkívül gyakori faj hazánkban. Fás szárú téli gazdanövényei, mint pl. a kecskerágófajok is igen gyakoriak. Szélsőségesen polifág, mivel nyári gazdanövényei között szinte minden lágyszárú kétszikű növény megtalálható a mérgező fajok, mint pl. a selyemkóró (Asclepias syriaca) kivételével. A napraforgó nagyon kedvelt nyári tápnövénye. Ez a levéltetűfaj károsítása során okoz ugyan enyhe deformációkat, de alapvetően nem „elbújós” faj, így a kártevők jelenléte a növényeken szabad szemmel is látható.
A sárga szilva levéltetű is meglehetősen gyakori károsító Magyarországon. Téli gazdanövényei, mint pl. a szilva (Prunus domestica) és a mirobalán (Prunus cerasifera) szintén nagyon gyakoriak. Ez a faj oligofágnak tekinthető, mivel nyári gazdanövényei mind fészkesvirágzatú növények. Nagyon kedveli a napraforgót és általában ezen a növényen ez a levéltetűfaj is jelenik meg először. Jellemzője a sárga szilva levéltetűnek, hogy a fekete répa levéltetűvel ellentétben nem tartózkodik szívesen a „nyílt terepen”, hanem bebújik a napraforgó fiatal levelei közé. Szabad szemmel ezek a levéltetvek általában nem láthatók.
Az idei meleg tavaszon a levéltetvek fejlődésének megindulása megelőzte a nyári gazdanövényekét, mivel azokat a hideg talajba nem lehetett olyan korán elvetni, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a kártevők 6-8 leveles állapotban találják meg őket.
Az idei tavasz extrém időjárása miatt a levéltetű-kolóniák mindkét kártevő faj esetében már a túlnépesedés állapotába kerültek. A mostani kolóniákból nemsokára kirajzó szárnyas egyedek (nyilvánvalóan sok más tápnövény mellett) a napraforgót már nem sokkal a kelés után megtámadhatják. A korai levéltetű-fertőzés a napraforgóra meglehetősen nagy veszélyt rejthet, mivel a kezdeti növekedését durván visszafogja, és hajlamossá teheti egyes gombás fertőzések, mint pl. a szürkepenész (Botrytis cinerea) fertőzése iránti nagyobb mértékű fogékonyságra is.
Védekezés a levéltetvek ellen
Az idei tavasz során igen jó eséllyel olyan korán várható mindkét levéltetűfaj megjelenése a napraforgóban, hogy ellenük a védekezés kissé vegyszerpazarló, de könnyebb és főképp olcsóbb lehet.
A fekete répa levéltetű jelenléte szabad szemmel is érzékelhető, így ellene általában a létező legolcsóbb, szintetikus piretroid hatóanyagú inszekticidek is igen jó eredménnyel használhatók. Más a helyzet azonban a sárga szilva levéltetű esetében. Ez a faj elbújik a napraforgóban, így nem látjuk és kontakt hatású szerrel nem is tudjuk lepermetezni őket. Ellenük ezért a kontakt hatásmódú készítmények sok esetben gyengébb hatékonyságot érnek el. Megoldást jelent ilyenkor a felszívódó készítmények alkalmazása. Ezek hatékonysága kiváló, viszont drágábbak, mint a kontakt készítmények.
Az idei évben várhatóan olyan korán fognak a levéltetvek megjelenni a napraforgóban, hogy még az „elbújós” sárga szilva levéltetűnek sem lesz lehetősége eltűnni a gazdák szemei és a kijuttatott permetlécseppek elől. Fontos ugyanakkor, hogy a károsítók jelenlétét időben észleljük és megfelelően korán védekezzünk is ellenük. A kezelés nyilvánvalóan vegyszerpazarló lesz, mivel ekkor még a növények felülete a táblán rendkívül kicsi.
Érdemes lehet figyelni a természetes ellenségek, főleg a katicabogarak jelenlétére is. Egyrészt kiváló indikátorok, mivel látványosan jelzik táplálékaik, a levéltetvek jelenlétét. Másrészt viszont képesek akár önmagukban is olyan mértékben visszaszorítani a levéltetveket, hogy inszekticides állományvédelemre már nincs is szükség. Lehet utálni a harlekinkaticát, de jelenléte és magas egyedszáma ilyenkor a napraforgó termesztésével foglalkozó gazdák számára kimondottan előnyös.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.