Gyümölcs

Ingyen növényvédelem a gyümölcsösökben – Helyezzünk ki madárodúkat!

Agrofórum Online

A hazai gyümölcsösök jó néhány madárfaj számára szolgálnak költőhelyül és táplálékszerző területként is. A rovarokkal táplálkozó madarak pusztán a jelenlétükkel és a táplálkozásukkal rengeteg kártevőt pusztítanak el, így rendkívül hasznos „ingyen növényvédelmi munkások” a gyümölcsösökben. Mivel java részük nem repül kilométeres távolságokra a táplálékért, így a gyümölcsösökben való jelenlétük a fészkelés segítésével nagymértékben növelhető. Ugyanakkor a madarakat segítő gazdálkodói tevékenység sok esetben nem igazán találkozik a madarak elvárásaival, így minden jó szándék ellenére sok gyümölcsös esetében a madárvilág csak töredéke annak, amekkora lehetne egy kellő odafigyeléssel végrehajtott segítő program során.

Odútípusok és madarak

A gyümölcsöseinkben hasznot hajtó madarak egy része olyan fészeklakó fiókákat nevelő faj, amelyek odvakban költenek. Mivel a fákban javarészt a harkályok tevékenysége nyomán alakulhatnak ki odvak, ez az „odú előállító kapacitás” sok esetben meglehetősen szegényes a lehetséges igényekhez képest. Fiatal fákban a harkályok sem tudnak odvakat kialakítani, ha a fa törzsének átmérője ehhez túlságosan kicsi. Ráadásul a gyümölcsösök gazdái sem örvendeznének annak, ha a harkályok a gyümölcsfákat szemelnék ki fészekrakás, vagy csak egyszerűen odúkészítés céljára. Egy harkálypár általában több odút is készít (többnyire a hím), mire a pár az egyiket költés céljára igénybe is veszi. A többit jó esetben más odúlakó fajok, pl. cinegefélék foglalják el, de van olyan, amely üresen marad és csak a farontó gombák fertőzésére szolgáló nyílásként funkcionál a továbbiakban.

Ha kevés a természetes odú, akkor lehet azt mesterségesen is pótolni! Erre már kb. egy évszázada rájöttek az erdészek és az 50-60-as évek elejére ki is alakult a mesterséges fészekodúk olyan rendszere, amely sikeresen ki tudja szolgálni a különféle madárfajok igényeit. Az egyszerűség kedvéért az egyes odútípusokat A, B, C, és D betűvel jelölték, és mindegyik más madárcsoport költésének megkönnyítését szolgálja.

Az A típusú odú röpnyílása kicsi, csak 25 mm átmérőjű. Előnye, hogy a házi és mezei verebek számára túl szűk, viszont csak a kis testű cinkefélék, a barátcinege (Parus palustris), a kék cinege (Parus coeruleus) és a nagyon ritka fenyves cinege (Parus ater) számára biztosít fészekrakási lehetőséget.

D és C típusú odúk, legalább ezek alig zavarják egymást
D és C típusú odúk, legalább ezek alig zavarják egymást

A mesterséges fészekodúk közül a B típusú a leginkább elterjedt, amelynek röpnyílása 32, vagy 46 mm átmérőjű. A kisebb röpnyílású változat a légykapók, valamennyi cinege- és verébfaj számára alkalmas a fészkelésre. A nagyobb röpnyílású változat már hasznos lehet a seregélyek számára is.

A szegletes, nagy nyílású C típusú odú alapvetően a rozsdafarkúfajok, a légykapók számára ideális, de azért a seregélyek és szükség esetén a cinegék is elfoglalják. A jóval nagyobb D típusú odú ugyanakkor ezeknek a kisebb testű fajoknak általában már túlságosan nagy. A kisebb testű bagolyfélék, mint pl. a kuvik, illetve a búbos banka nagyon kedveli ezeket a nagyméretű odúkat.

Az AKG hatálya alá bejelentkező gazdaságoknál előírás adott mennyiségű madárodú elhelyezése. Ráadásul ezek arányát is jogszabályok rögzítik. Ugyanakkor sajnálatos módon rengeteg olyan gyümölcsöst látni, ahol a jogi előírásoknak látványosan eleget tesz a gazdálkodó, de a fészekodúk elhelyezése miatt ott érdemi költés a madarak részéről még véletlenül sem következhet be.

Hibásan, a semmibe, ráadásul túl sűrűn kihelyezett fészekodúk
Hibásan, a semmibe, ráadásul túl sűrűn kihelyezett fészekodúk

Elhelyezési problémák

A számunkra hasznos madarak költését elősegítő fészekodúk elhelyezése során minden esetben törekedni kell arra, hogy azok végleges használói, a költést végrehajtó madarak ott jól érezzék magukat.

A rovarevő madarak, amelyek számunkra táplálkozásukkal jókora hasznot hajtanak, mind ragadozó és magányosan élő, territóriumtartó fajok. Ez alól egyedül a seregélyek (Sturnus vulgaris) képeznek kivételt. Ennek megfelelően minden madárfaj esetében van egy bizonyos távolság, amelyen belül a költő pár nem tűr meg táplálékkonkurens rivális egyedeket. Így teljesen felesleges B típusú odúkat tömegesen elhelyezni egy kisebb területen, mivel ott csak néhány domináns fészkelő pár fog majd költeni. Papíron a jogszabálynak eleget tettünk, de a madarak hasznos segítségéről ezzel nagyrészt le is mondtunk.

Majdnem jó elrendezés a lombkoronában, csak a nyugati tájolásért kár
Majdnem jó elrendezés a lombkoronában, csak a nyugati tájolásért kár

Nem igazán szerencsés az olyan elrendezés, kihelyezés sem, ahol a fészekodúk a táplálkozási helytől, illetve a védelmet nyújtó lombkoronáktól nagyobb távolságra helyezkednek el. A madarak nem igazán „verik nagydobra” fészkelésük helyszínét, így az olyan fészekodút, ahol annak megközelítése több méternyi nyílt terepen keresztül történhet csak meg, azt elkerülik. Egy ilyen odúból a még csak korlátozottan röpképes fiókák sem tudnának kirepülni, így a lakók részéről teljesen jogos a kihelyezett fészekodúk hanyagolása.

A fészekodúk kihelyezésének magassága is okozhat gondokat. A legtöbb, számunkra hasznos madárfaj 2-5 m magasságban szeret fészkelni. Olyan helyen, ahol a fészekodúk nyílt terepen, fejmagasságban helyezkednek el, a fészkelés biztosan elmarad. Ezzel viszont a gazdálkodók elesnek az „ingyen rovarirtók” hasznos tevékenységétől.

Szokás azt felhozni a fák lombkoronáján kívül történő elhelyezésre, hogy ott legalább a permetezések során nem jut be a permetlé az odú belsejébe. Vagy azt az indokot, hogy a rázógép a betakarítás során amúgy is leszedi és tönkreteszi az odút. Viszont különálló oszlopokra helyezve a fészekodúk a sorok belsejében, röpnyílással a sorokkal párhuzamosra tájolva védettek a permetlétől és a rázógéptől is. Benn a lombkorona belsejében a hasznos madarak sokkal szívesebben fognak költeni, mint az elválasztó kerítések oszlopaira kitett odúkban. Érdemes figyelni az ilyen apróságokra, ha már ki szeretnénk aknázni a madarak jelenlétének pozitív hozadékait!

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Lenyelte a dinnyemagot? Ezt jó, ha tudja!

2025. július 25. 13:10

Véletlenül lenyelte a dinnyemagot? Nem baj! De ha hasznosítani is szeretné, így érdemes fogyasztani.

Két termés egy évben? – Mi az igazság a fügénél

2025. július 23. 13:10

A füge különleges gyümölcs: nemcsak az íze miatt kedvelt, hanem azért is, mert egyes fajtái évente akár kétszer is teremhetnek. De valóban mindig így van?

Otthon is nevelhet áfonyát – mutatjuk, hogyan!

2025. július 21. 11:10

Az áfonya nemcsak szuperélelmiszer, hanem otthon is sikerrel termeszthető – mutatjuk, mire figyeljen, hogy bőtermő legyen a bokor!

Dió termelési és piaci hullámzások

2025. július 19. 08:10

Világszerte átalakulóban a diópiac – a hazai termesztés jövője a korszerű ültetvényeken és az összefogáson múlik.

Gyümölcsös pezsgőkkel rukkolt elő a Varga Pincészet

2019. december 10. 14:43

A Varga Pincészet Friss Aranymetszés gyümölcsös pezsgő termékcsaládjával jelent meg az idei ünnepekre, amelynek mind a három tagja extra száraz.

Kerti kalendárium – májusi teendők a gyümölcs- és díszkertben

2022. május 5. 07:38

Hogyan élesszük fel a szunnyadó szobanövényeinket a tavaszi zsongásban? Kivihetjük már a teleltetett növényeket? Mi a helyzet az egynyári virágokkal és a tavaszi hagymásokkal, és milyen teendők várnak ránk a gyümölcsösben?

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (7. rész)

2019. december 22. 10:18

A hazánkban 2013-óta jelenlevő foltosszárnyú vagy pettyesszárnyú muslica inváziós kártevőnek számít. Közeli rokona az őshonosnak tekinthető ecetmuslicának, de ennek ellenére igen veszélyes légyfélének számít.

Jönnek az éjszakai fagyok – így lehet védekezni a gyümölcsösökben

2021. március 4. 09:27

Sajnos a következő időszakban országosan is fagyos, fagyveszélyes éjszakákat mutatnak az előrejelzések, viszont vannak már bimbózó, virágzó gyümölcsfajták az országban. Korai kajszik, korai cseresznye fajták már károsodhatnak a huzamosabb ideig fennálló mínuszok miatt. Ellenben vannak jól bevált technikák a fagyvédelemre, amelyekkel külön-külön vagy együttes alkalmazásukkal csökkenthető a fagykár mértéke.