Két veszélyes kórokozó támadása

Az almára jelen időszakban alapvetően két olyan kórokozó is veszélyt jelent, amelyek akár önmagukban is képesek lehetnek az idei termés „lenullázására” és a fák kondíciójának drasztikus mértékű lerontására. Az alma varasodás (Venturia inaequalis) közismert kórokozója az almának. Az idei telet sikeresen átvészelte és a meleg tavasz folyamán a kórokozó termőtestei, a peritéciumok a szokásosnál jóval korábban kifejlődtek a lehullott leveleken.

A varasodás számára egyedül a tavaszi aszály, azaz a március-április hónapok egy részében kialakult csapadék és légköri nedvesség hiánya volt csak korlátozó tényező, amely hátráltatta a kórokozó aszkospóráinak kilökődését, és azoknak a levelek és fiatal gyümölcsök felületén történő csírázását.

A nemrég szerencsére lehullott, országos szinten is jelentős csapadék alapjaiban változtatott ezen a helyzeten. Bár most még hűvös az idő és ez a kórokozó szaporodását is nagymértékben lassítja, de nemsokára – ha hinni lehet a meteorológus szakembereknek – vissza fog térni a szokásosnál melegebb, nyár eleji időjárás. A meleg, ugyanakkor a lehullott csapadék miatt hosszú ideig erősen páratelt légköri viszonyok rendkívül kedvező lehetőséget teremtenek a varasodás fertőzéséhez.

A kórokozó a levélen és a gyümölcsökön is kisebb-nagyobb barna foltokat képez, amely már önmagában is drasztikusan rontja a termés eladhatóságát. Erősebb fertőzés esetén a gyümölcs fel is repedhet, ami így utat nyithat más kórokozók, mint pl. a gyümölcsmonília (Monilia fructigena) fertőzésének.

Nem jobb a helyzet a levelek elfertőződésével sem. Ezek egy idő után lehullanak, de helyettük a fa egyre újabb leveleket kénytelen kinevelni. Ez rengeteg tápanyagot von el a fejlődő gyümölcsöktől, amelyek így kisebb méretűek lesznek. Ráadásul a fa kimerülése miatt a rügydifferenciálódás során a következő évi rügyek közt meg fog növekedni a vegetatív rügyek aránya. Így egy masszív varasodásfertőzés még a jövő évi termést is negatívan befolyásolhatja.

A meleg és most már várhatóan párateltebb légkör az alma egy másik gyakori kórokozója, az alma lisztharmat (Podosphaera leucotricha) számára is ideális feltételeket teremt a gyors terjedéshez. Ez a kórokozó kevésbé nedvességigényes, de a meleg, páratelt levegőben a terjedése gyorsabb, mint a korábbi hűvös időjárási körülmények között. Ez a kórokozó a gyümölcs felületén okozhat parásodást, amely csökkenti a termés piacosságát. A vesszők és levelek elpusztításával ugyanúgy vegetatív irányba tolja el a fát, így ez a kórokozó is képes lehet a jövő évi termés kisebb mértékű befolyásolására is.

Jelen időszakban a két, veszélyes kórokozó elleni védekezés igencsak aktuális. A növényvédő szer kiválasztása során ugyanakkor célszerű ügyelni arra, hogy a gyakorta alkalmazott triazol típusú hatóanyaggal rendelkező készítmények hatékonysága a hűvösebb hajnali-reggeli,  valamint esti időszakban meglehetősen korlátozott.

Még nincs itt a nyár, így a rekordokat döntögető magas nappali hőmérsékletek sokszor igen alacsony napi minimumokkal járnak együtt. Ez segíti a reggeli páralecsapódást (amelyet a varasodás annyira kedvel!), ráadásul egyidejűleg hátráltatja az azol hatóanyagú fungicidek hatását. Célszerű lehet ebben az időszakban más hatóanyag-típusú készítményeket alkalmazni a kórokozók ellen.

A kártevők sem pihennek

Az almásokban élő és károsító állati szervezetek száma rendkívül magas. Közülük ebben az időszakban a levéltetvek felszaporodása jelenti az aktuális problémát, amellyel a gazdálkodóknak foglalkozniuk kell. A levéltetvek is kedvelik a párásabb körülményeket. A légköri aszályt sok fajuk nem bírja és a nagy intenzitású esőzések is erőteljesen apasztják az egyedszámukat. Jelenleg és a közeljövőben ugyanakkor számukra kedvező időjárási körülmények várhatók, így szaporodásuk is látványosan fel fog gyorsulni.

Az almán több levéltetű faj is él. Közülük a zöld alma levéltetű (Aphis pomi) általában a leggyakoribb. Egész évben az almán táplálkozik. Bár okoz levél- és hajtástorzulásokat, de ez a levéltetűfaj nem „elbújós” jószág, nem képez olyan mértékű torzulásokat a növényen, amely teljességgel el tudná rejteni a kártevőket. Ellene egy olcsóbb, kontakt hatásmechanizmusú inszekticid alkalmazása is kellően hatékony lehet.

A levélporosító alma levéltetű (Dysaphis devecta) nem olyan gyakori, mint zöld társa, de jelenléte az általa okozott pirosas színű súlyos levéldeformációk, -torzulások miatt sokkal látványosabb. Ez a faj is egész évben az almán él és károsít. Mivel maguk a károsítók szabad szemmel nem láthatók, így le sem permetezhetők. Ezen egyszerű ok miatt ez ellen a levéltetűfaj ellen a kontakt készítmények hatékonysága nem elégséges. Az „elbújós” levéltetvek ellen megfelelő eredményt csak felszívódó hatású inszekticidek alkalmazásával érhetünk el.

Mivel még javában tavasz van, a gyümölcsfák környezetében rengeteg virágzó gyom és egyéb növény lehet. Ezért igen jó eséllyel az almást ezen ok miatt virágzó kultúrának kell tekinteni, és a kezeléseket (még a kórokozó gombák ellenieket is!) úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy az ne veszélyeztesse se a méheket, se a többi vadonélő beporzó rovart!

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.