Ritkának számító kerti növény: elsősorban géncentruma környékén, a Földközi-tengert szegélyező országokban fogyasztják és termesztik a gumós vagy, ahogy még nálunk is ismerik az édesköményt.
A rómaiak és a görögök mint gyógynövényt fogyasztották torok- és gyomorbántalmak ellen, de különleges, intenzív ánizsos íze miatt salátának is használták. A középkorban nincs termesztéséről tudomásunk, viszont a XVII. századi Franciaországban, a „Napkirály” idejéből mint különleges ételről beszámolnak krónikások, majd ismét majd feledésbe merült.
Napjainkban ánizsos íze miatt a cukrásziparban és a szesziparban likőrök ízesítésére is alkalmazzák. A gazdasági értelemben vett termése, azaz a fogyasztható része botanikai értelemben a megvastagodott levél alap, amit a termesztésben általában gumónak neveznek.
Az ernyős virágzatúak (Apiaceae) családjába tartozik, amelybe a kaprot és a zellert is soroljuk. Évelő növény, amit egyévesként termesztünk.
Helyre vetett édeskömény mélyre hatoló, de vékonyabb gyökeret fejleszt, szemben a palántaként ültetett termesztési változattal, ahol sekélyebb, intenzívebben elágazó vastagabb gyökerek képződnek.
Levelei vékonyak, szárnyasan összetettek, enyhén szeldeltek, virágzata, mint a kaporé összetett ernyőszerű, termése hosszúkás ikerkaszat, ezermagtömege 4-6 gramm, magas olajtartalmából is adódóan nagyon rosszul csírázik.
Bár hazai termesztésével kapcsolatosan folytak kísérletek és voltak értékesítéssel kapcsolatos próbálkozások is, de áru céljából történő termesztésére mégsem került sor. Nagy, nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi láncok zöldséges polcain gyakran látható a 10-15 cm széles, húsos, illatos, tojásszerűen gömbölyded vagy lapított termései (1. kép). A növény többi részét, így a leveleit tálak díszítésére és mártások ízesítésére is használják (2. kép).
Környezeti igénye
Bár a humuszban gazdag, jó szerkezetű talajokon jobban fejlődik, de szinte mindenütt megterem, leszámítva a szélsőségesen kötött és szikes talajokat. Tápanyagok közül főleg nitrogént és káliumot igényel.
Melegkedvelő növény, hőmérsékleti optimuma 19-20 °C, ezért május eleje, közepe előtt nem érdemes ültetni, vetése április végétől lehetséges. Sok fényt igényel, árnyékot nem tűri. Vízigénye nagy, a húsos, nedvdús terméseit csak öntözött körülmények között képes kifejleszteni.
Szaporítása
Termeszthető magvetéssel és palántáról is. Tekintettel arra, hogy palánta előállításával nálunk nem foglalkoznak, házikertekben a helyrevetéses termesztés marad. Nyári fogyasztásra ilyenkor, április végén, május közepén vethető, az őszi felhasználásra (októberre) szánt édesköményt nyár közepén, július elején kell elvetni, és ennek megfelelően kell a fajtákat is megválasztani.
40-45 cm-es sortávolságra kell vetni, kelést követően kb. 15 cm-re kell kiegyelni, optimális növénysűrűség a tavaszi vetésű fajtáknál 10-12, a nyári szaporításúaknál 12-14 növény/m2.
100 m2 esetén 25-30 gramm magigénnyel lehet kalkulálni, ami jóval több, mint amennyi a jelzett növényszám alapján számolható lenne, de rossz csírázása miatt nagy rátartást kell a helyrevetést végezni. Vetésmélység 2-3 cm, túl mélyre történő magelhelyezés rosszabb csírázást, a magok elfekvését eredményezheti.
Ápolási munkák
Vetést követően, különösen nyári szaporítás esetén folyamatosan kell kis vízadagokkal öntözni, a jobb kelés érdekében magágyat egyenletesen nedvesen szükséges tartani.
Kelést követően, kb. 2-3 hét után, ritkítással kell a kívánt tőszámot beállítani.
Lassan, vontatottan indul fejlődésnek, ebből adódóan kezdetben rendszeresen kell kapálni, a sorokat horolni. Két hónapos korra viszont akkora lombozatot fejleszt, hogy a kelő gyomnövények az árnyékolás következtében elpusztulnak.
Vízigénye a lombozat fejlődésével arányosan növekszik, a tenyészidő közepétől – megközelítőleg 50 nap után – mint a paprika, legalább heti kétszeri vízutánpótlást is igényel.
Közepes tápanyag-ellátottságú, középkötött talajon kétszeri, homokon – számolva a tápanyag-kimosódással is – háromszor kell fejtrágyázni. Mindenekelőtt a lombképzéshez felhasznált nitrogént kell a gumóképződés kezdetén pótolni. A fejtrágyának ajánlott, jól oldódó komplexekből 2-3 dkg/m2 mennyiséget adjunk egy-egy alkalommal.
Töltögetése, annak érdekében, hogy világosabbak (fehérek) legyenek a gumók, igazán nem indokolt, a színárnyalat elsősorban a választott fajtától függ.
Szedés, betakarítás
A tavasszal elvetett édeskömény gumói július végére, augusztus elejére, az őszi fogyasztásra, nyáron vetetteké októberre ad szedhető, 20-40 dkg-os terméseket. Négyzetméterenként 2-3 kg terméssel lehet számolni. Értékesítés esetén, a gumón a leveleket 10-15 cm-es hosszúságú csonkig visszavágjuk.
Hűtött körülmények között (~0 °C-on, magas páratartalom esetén) 2-4 hétig jó minőségben tárolható.
