Zöldség

A talaj nélküli termesztésből származó paprikának valóban gyengébb a beltartalma? Most kiderült!

Agrofórum Online

Az étkezési paprika (Capsicum annuum L.) világszerte nagy gazdasági jelentőséggel bír, sokféle formában fogyasztható (frissen, szárítva, feldolgozva stb.), termései ízben és állagban is nagy változatosságot mutatnak.

A hajtatott étkezési paprika termőfelülete Magyarországon az elmúlt néhány évben nem változott, stabilizálódni látszik 1550 ha körül. Hazánkban a paprikahajtatás technológiáját illetően két fő vonal figyelhető meg: talajos és talaj nélküli termesztési mód.

Míg a 90-es évek elején lényegében a hajtatás csak talajon történt, az évtized közepén megindult egy jelentős fejlődés, egyre nagyobb felületen kőgyapoton és kókuszroston termesztenek, kizárva a gyökérkártevők okozta súlyos terméskieséseket. Amíg az alacsony technológiai szinten termelők aránya folyamatosan csökken, addig a talaj nélküli termesztők aránya meghaladja a terület 50%-át.

Oltással a termésminőség javításáért

A zöldségfélék oltása egy olyan eszköz, amelyet elsősorban a termelés és a termésminőség javítására használnak és számos előnnyel és hátránnyal bír. Magyarországon 6 zöldségfaj (görög- és sárgadinnye, uborka, paprika, paradicsom, tojásgyümölcs) oltásával foglalkoznak, ezek közül nagy felületen használnak oltott palántát a szabadföldi görögdinnye és a hajtatott paradicsom esetében.

Az étkezési paprika oltása kevésbé ismert más zöldségnövényhez képest, több kutatóállomáson és termesztőnél folynak ezzel kapcsolatos kísérletek. Vetőmagforgalmazó és palántanevelő cégek becslései alapján még mindig jóval 5% alatt van az oltott étkezési paprika felülete hazánkban.

A palántanevelés lassú terjedését magyarázza, hogy az oltott palánta előállításánál legalább 50%-os ráhagyással kell számolni ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű növényanyagot kapjunk.

A zöldségek minősége az egyik legfontosabb jellemző a fogyasztói elfogadás szempontjából. A fogyasztók szemszögéből a termések mérete az egyik leggyakrabban értékelt paraméter, amely összefüggésbe hozható a hozammal.

A termések édes íze és a savassága szintén a fontos paraméterek közé tartoznak (egyes cikkekben ezeket a tényezőket „érzékszervi vegyületeknek” nevezik), amelyek meghatározzák a paprika érzékszervi tulajdonságait.

Mind a cukor-, mind a savtartalom, illetve ezek aránya befolyásolja a zöldségek és gyümölcsök érzékelt ízminőségét. Nemcsak az oltás, hanem az alkalmazott alany típusa is befolyásolhatja a zöldségek íz- és aromavegyületeit.

Összehasonlító vizsgálatok

A kísérlet célja az volt, hogy a bírálók tudnak-e különbséget tenni oltott és saját gyökéren, illetve két különböző termesztőközegen termett paprika termései között. A kísérletben két nemest (SV9702 PP F1 és Karpex F1) vizsgáltunk saját gyökéren, és két, a kereskedelemben elérhető alanyra (Capsifort F1, Snooker F1) oltva, továbbá két termesztőközegen (termesztőberendezés talaja és kókuszrost) termesztve.

Az érzékszervi vizsgálatokat az ISO 13229-es szabványnak megfelelően végeztük. Minden vizsgálat során 10 képzett munkatárs bírálta a mintákat. A bírálók mind a 11 érzékszervi jellemző esetében egy 0 és 100 közötti skálán értékelték a mintákat úgy, hogy mindkét fajtatípus esetében a talajos termesztésből származó sajátgyökerű kezelés volt referenciaként megadva (ISO 11035:1994).

Az érzékszervi vizsgálatok során arra a következtetésre jutottunk, hogy az oltott növények termésének mindegyike hasonló a vizsgált paramétereket tekintve, tehát az oltás nem befolyásolja kedvezőtlenül a termések íz- és illatkomponenseit.

Továbbá megállapítható, hogy a fogyasztók nem találtak különbséget a két termesztőközegen termett paprikabogyók között, ezzel rácáfolva arra a közhiedelemre, hogy a talaj nélküli termesztésből származó termések gyengébb beltartalommal rendelkeznek.

dr. Csapó-Birkás Zita

kertészmérnök

Cikkünk teljes terjedelmében az Agrofórum legfrissebb, 2024/06. számában olvasható.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Új tájfajta a kínálatban: megérkezett a Herencsényi paradicsom

2025. április 25. 13:10

A hazai tájfajta paradicsomok népszerűsítésében úttörő szerepet vállaló Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) idén új fajtával bővíti palettáját.

Téli Parázs: a nagydobosi sütőtök újjászületése

2025. április 17. 08:10

Egy házaspár húsz éve dolgozik azon, hogy a legendás nagydobosi sütőtök újra méltó helyére kerüljön a magyar gasztronómiában.

Az oltott növények jelentősége a zöldséghajtatásban

2025. április 2. 11:10

Az oltást eredetileg a monokultúra miatt kezdték el használni, hogy növényvédelmi problémákat kerüljenek el általa.

A magyar dinnyetermesztők átálltak a vöröshagymára is

2025. február 24. 08:10

A vöröshagyma termesztése csak profi termelés, és korszerű, magas hozamú fajták használata mellett jövedelmező.

Készüljünk fel a paprika antraknózisra 2023-ban

2023. július 31. 17:10

A Colletotrichum spp. által okozott paprika fenésedés (antraknózis) jelentős problémává válhat néhány gazdaságban.

Hihetetlen változatosságot mutató zöldségfajunk: a paprika

2020. március 21. 13:35

A paprika a Solanaceae (Burgonyafélék) családba tartozik, világszerte mintegy 20 faját termesztik, ebből azonban csak 5 számít igazán elterjedtnek. Egyes típusait (fajait) nem friss zöldségként, hanem elsősorban (vagy kizárólagosan) fűszerként, fűszerező anyagként használják fel. Csípősségét a benne lévő kapszaicin nevű vegyület okozza.

Milyen igényei vannak a lombleveles palántáknak?

2023. március 25. 04:37

Milyen igényei vannak a már lomblevelet hozott palántáknak? Várom válaszukat a kérdésemre!

Rózsapaprika napot rendeznek Röszkén a hétvégén

2023. október 13. 12:10

A fűszerpaprika termesztésének és feldolgozásának hagyományait is megismerhetik a látogatók a szombati röszkei rózsapaprika napon, melyet a 150 éve született első szegedi paprikamárkára emlékezve rendeznek meg.