Szokatlanul korán kezdődött idén az aratás Magyarországon. Nincs ebben semmi csoda, hiszen már a tavasz is hamarabb érkezett hazánkba, és a kultúrnövények lényegében azóta vannak nagyjából kéthetes „sietségben”.
Volt olyan térség az országban, ahol már június első hetében megindultak a kombájnok. Az első terméseredmények nem ígérnek kimagasló évet, ugyanakkor a piaci helyzet nyugodtabb gabonaszezont ígér, és a magyar gazdák már ennek is örülhetnek.
Az Agrárminisztérium beszámolója szerint a mostani időjárás kedvez az aratásnak, gyorsítja a munkát az is, hogy nincs reggel harmat, korán indulhatnak a gépek. Ha nem szól közbe semmi, a betakarítás rendkívül gyors lesz egyes növényeket illetően.
Jól jött az eső
A májusi eső – ahogyan azt Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke közleményében összefoglalta – már csak a szemtelítődésben segített, vagyis némileg „kozmetikázhatta” a termésmennyiséget. Az őszi betakarítású növényeknek viszont nagyon jól jött a csapadék.
Idén eddig az időjárási szélsőségek nem okoztak nagyobb károkat: viharban megdőlt állományokról például nem esett szó, a szántóföldi kultúrákat pedig a gazdálkodók bejelentései szerint 13 ezer hektáron érte aszálykár és 11 ezer hektáron belvízkár.
Már az északi területeinken is megkezdődött június 20. előtt az őszi árpa aratása, Komárom-Esztergom megyében a heves esőzések sem okoztak gondot a betakarításban. A csapadék ugyan kedvezett a gombabetegségek kialakulásának, az ehhez kapcsolódó megelőző kezeléseket azonban a gazdák zömmel már régen elvégezték – olvasható a Kemma.hu megyei portálon.
Arrafelé 5-7 tonnás termésátlagra számítanak hektáronként őszi árpából, ami az országos várakozásnak megfelelő. A nedvességtartalom eléri a 12,5 százalékot, ennek ellenére a kultúrában nem tapasztalhatóak fertőzés jelei.
Búza, kukorica, napraforgó
Az őszi búza aratására július elejéig várni kell Komárom-Esztergom megyében, az előzetes termésbecslések hektáronként 5-6 tonnás hozamokat ígérnek. Tritikáléból várhatóan 3-5 tonna teremhet, zabból 2-4 tonna, rozsból 2-3 tonna hektáronként, de ezek még nagyon korai és merész becslések voltak június második dekádjának végén.
Ugyancsak bátor prognózis született a kukoricáról, bár a jelentős méretű belvizes területek hiánya valóban bizakodásra ad okot. A táblák homogének, a növények jól fejlettek, így a 7-8 tonnás hozamok nem elérhetetlenek. A napraforgó a kukoricához hasonlóan meghálálta az esős időjárást, és 2,5-3,5 tonnás hozamokkal kecsegtet.