A kalászosok aratásának ideje van most. Az őszi árpa túlnyomó részben már be lett takarítva, jelenleg az őszi búza termésének raktárakba történő begyűjtése van folyamatban. Az aratás sikerességén sok minden múlik, többek között a gazdaság adott évi jövedelmének döntő hányada is.
Sajnos még ilyenkor is találkozhatunk olyan növénybetegségekkel, amelyek felbukkanása az aratásra is döntő erősségű, ráadásul nem éppen pozitív töltetű hatással lehet. Ezek a betegségek nyilvánvalóan nem most, a csontszáraz növényállományban okozták a fertőzést, de tüneteiket most lehet a legkönnyebben észrevenni.
Ronda és mérgező
Az egyik ilyenkor észlelhető betegség a varjúkörmök kialakulása egyes gabonák kalászában, amely az anyarozs (Claviceps purpurea) szkleróciumainak megjelenése. A kórokozó – nevéből adódóan – alapvetően a rozsot támadja meg, de előfordul tritikálén, a búzán, illetve más fűféléken, így pl. a nádon is. Ez alól még a hibrid búzák sem kivételek, némelyik kimondottan fogékony erre a betegségre.
A kórokozó a talajban telel és marad fenn akár évekig is szkleróciumai segítségével. Szaporodása az átlagosnál némileg bonyolultabb folyamat. A tömlős gombák közé tartozó kórokozó tavasz folyamán a talaj felszínének közelében heverő szkleróciumaiból ún. fertilis sztómákat, azaz miniatűr gombákra emlékeztető micéliumkötegeket nevel, amelyekben tömegesen helyezkednek el a gomba ivaros termőtestei, a peritéciumok.
Az innen kiszabaduló aszkospórák fertőzik meg virágzás idején a rozs és más fűfélék kalászait. A fertőzés hatékonyságát a nedves időjárás, vagy az öntözés nagymértékben segíti. A megfertőzött szemek szerkezete átalakul, és a kialakulóban levő szkleróciumok külső végén levő micélium borításon édeskés nedv, mézharmat válik ki, amely viszont tele van a kórokozó ivartalan úton képződött konídiumaival.
Ezt a mézharmatra odagyűlt rovarok viszik át más kalászokra. Az érés során eleinte ez a szaporodási folyamat leáll, majd a már érett szkleróciumok a talajra hullva (vagy a vetőmag közé keveredve!) újraindítják a fertőzési ciklust.
A kórokozó sajnálatos módon egy hírhedt alkaloidatermelő faj, melynek hatóanyagai igen erős simaizom-összehúzódásokat képesek előidézni. Éppen ezért a középkorban a nemkívánatos terhességek megszüntetésére, azaz magzatelhajtásra is használták, bár alkalmazása során az anya élete is igen gyakran veszélybe került.
Az anyarozs fertőzése ellen sem csávázással, sem levélen alkalmazott fungicidekkel nem tudunk védekezni. A fertőzési forrás vagy a szkleróciumokkal fertőzött talaj, vagy a szennyezett vetőmag.
Megfelelő termesztési higiéniával, azaz a fertőzött területeken a gabonák szempontjából tágabb vetésforgóval hatékonyan megállítható ez a kórokozó. Ugyancsak fontos a vetőmag tisztasága.
Államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag használata esetén kizárt a szennyezettség, így nem kell félnünk ettől a mérgező gombától. Szerencsére ez a kórokozó a gabonákon általában meglehetősen ritka. Ha mégis megjelenik egy területen, úgy a termés emberi, vagy állati fogyasztásra nem használható fel.
Fekete, büdös, és akár karanténlistán is lehet
A másik betegség, amellyel ilyenkor, aratás idején találkozhatunk, az a kőüszögök csoportja. Bár szinte minden gabonának, illetve fűfélének van ilyen betegsége, de a búza van a legrosszabb helyzetben, mivel több kőüszög faj is támadja.
A Tilletia caries és Tilletia foetida fajok mellett ezek természetes hibridje, az igen ritka Tilletia intermedia is fertőzi. Ha ez még nem lenne elég, a búzát a zárlati kórokozók listáján szereplő indiai kőüszög (Tilletia indica) is fertőzheti (hazánkban szerencsére még nem észlelték), illetve a zárlati (karantén) listán már nem szereplő, de jó néhány európai államban import tilalmi listán szereplő törpe kőüszög (Tilletia contraversa) is előfordulhat.
E fajok életmódjában közös, hogy csírafertőzőek, de a fertőzési forrás akár a szennyezett vetőmag, akár a szennyezett talaj is lehet. A fertőzés után a kórokozó együtt él, fejlődik a növénnyel, általában látható tünetek nélkül.
Egyedül a hajtások, szárak hosszának csökkenése utalhat az üszög jelenlétére. Ez a tünet legerősebben a Tilletia contraversa faj esetében jelentkezik, a betegség is erről kapta a nevét.
A szemek telítődésének időszakában a fertőzött növények szemeinek egy része átalakul. A szemek belseje átalakul üszögspórák tömegévé, amelyek egy dundi „üszögpuffancsot” alkotnak.
Ez felrepedve üszögspórák millióival szennyezheti a többi gabonaszem felszínét, illetve minden mást, pl. az arató-cséplő gépeket, amelyek további gabonatételeket szennyezhetnek el.
A kőüszög jelenlétének észlelése esetén a fertőzött tábla termését különítsük el minden mástól. Enyhe fertőzés esetén vadak takarmányozására még alkalmas lehet. Ugyanakkor nagyon ügyeljünk arra, hogy az ott termett, fertőzött gabona semmivel ne keveredjen, semmit se szennyezzen el. A kombájnt is át kell ehhez öblíteni valamilyen más, nem gazdanövény (pl. zab) aratásával.
A kőüszögök ellen hagyományos fungicidekkel nem lehet permetezés útján védekezni. Ugyanakkor a csávázás az egyetlen, viszont rendkívül hatékony módja a védekezésnek, amely teljes mértékben el tudja tüntetni ezt a kórokozót a tábláinkról.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.