A Magyar Madártani Egyesület adatai szerint 2003-ban Győr-Gyirmóton jelölték fiókaként és jelenleg Rábapatona egyik fészkében nevel 5 fiókát a legidősebb Magyarországon fészkelő fehér gólya. Érdekes módon csak egyszer, 2006-ban olvasták le ugyanitt, azóta nem került elő.
A tojó madár gyűrűjét a június 19-i gólyagyűrűzésen olvasták le, mint 200 óvodás és kisiskolás jelenlétében.
39 éves volt a legidősebb gyűrűs példány
A magyar madárgyűrűzési adatbankban ugyan nem ez a legidősebb fehér gólya (Ciconia ciconia), de a bizonyítottan Magyarországon költő madarak közül az abszolút korrekorder. Összességében is a 2. legidősebb, egyetlen Törökországban megkerült madár előzi meg (https://mme.hu/34-eves-feher-golya-kerult-meg-torokorszagban). Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbank alapján a legidősebb gyűrűs fehér gólya 39 évet élt (Svájc).
Csökkenő állomány
Hazai állománya az elmúlt száz évben erősen ingadozott, jelenleg csökkenő trendet mutat, 4000-4500 pár körül alakul. Védelme nagyban függ a megfelelő tájgazdálkodástól, a nedves, mocsaras rétek megszűnésével eltűnnek táplálkozóhelyei. Az egész országra jellemző, hogy csökken a legelő haszonállatok mennyisége, ez pedig a gyepterületek nagyságának kedvezőtlen változását vonja maga után.
Az áramütés veszélye speciális költési stratégiájának és méretének következtében ezt a fajt fenyegeti legnagyobb mértékben, emiatt a vezetékek szigetelése stratégiai fontosságú a faj védelme szempontjából. Mivel táplálékának jelentős részét mezőgazdasági területeken szerzi, ezért sok egyed pusztulását okozza mérgezés. Ez afrikai telelőterületein még súlyosabb probléma, hiszen ott sok olyan szert is használnak, amit Európában veszélyessége miatt betiltottak. A telet Afrika trópusi területein tölti.
Nem alkotnak állandó párokat
Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában fészkel. Fészkét az esetek döntő többségében emberi településeken építi. Manapság hazánkban főleg villanyoszlopokon költ, ezek elterjedése előtt kéményeken, tetőkön és fákon fészkelt. Időnként laza telepei alakulhatnak ki. Évente új párt választanak, az állandó párok fennmaradása is inkább a területhűséggel hozható összefüggésbe. Nagyméretű gallyfészket épít, amibe általában 3-5 tojást rak a tojó.
A fiókákat az egyik szülő a kezdeti időszakban állandóan védi az időjárás szélsőségeitől és a ragadozóktól. A fiatalok 8 hetes koruk után teszik meg az első repülésüket a fészek körül. Tápláléka változatos, férgekből, rovarokból, halakból, kétéltűekből, hüllőkből és más kisebb gerincesekből áll.
Fotó: Pixabay