Növénytermesztés

Így segíthetjük a hasznos állatok terjedését

Agrofórum Online

Talán észre sem vesszük őket, de a termesztett növényeket rengeteg apró gerinctelen védi. Ilyenek például egyes ízeltlábúak, mint például a pókok és a katicabogarak, amelyek táplálékául kártevő rovarok szolgálnak. Tevékenységük eredménye magasabb terméshozam, jobb minőségű termés és csökkenő növényvédőszer-felhasználás.

A Michigani Egyetemen végzett kutatás rávilágít arra, hogy ezek a természetes ellenségek hogyan reagálnak a mezőgazdasági tájak nagyléptékű térbeli mintázataira. Ezek a területek termőföldekből, erdőkből és gyepterületekből állnak. Kiderült, hogy az összetételük, vagyis térbeli elrendezésük nagyban meghatározhatja, hogy hány természetes ellenség jelenik meg egy-egy táblán.

Kisebb táblák, változatosabb élőhelyek

A Trends in Ecology and Evolution című folyóiratban megjelent cikk összefoglalja a legújabb kutatásokat arról, hogy a táj elrendezése hogyan hat ezekre a természetes ellenségekre és a kártevők visszaszorítására.

A kutatás egyik eredménye, hogy a hasznos gerinctelenek nagyobb számban fordulhatnak elő, ha a táj kisebb mezőgazdasági területekből áll. Ugyanis nekik sok esetben a túléléshez a szántóföldön kívül található élőhelyekre vagy a szántóföldek szélén található erőforrásokra van szükségük.

A cikkben azt feltételezik, hogy amikor a különféle tájképi elemek kicsik, a kártevő természetes ellenségei nagyobb valószínűséggel találnak utat oda és vissza az élőhelyeik és a szántóföldek között vagy az egyik szántóföldről a másikra.

A táji elrendezés hatásai az adott élőlény igényeitől is függnek. Egy ragadozó, amely egyetlen szántóföldön mindent megtalál, amire a túléléshez szüksége van, nem biztos, hogy igényli a természetes élőhelyek közelségét, de sok más rovar a szántóföldön kívül keres nektárt vagy menedéket. Ezeknek a rovaroknak a termőföldek és az egyéb élőhelyek térbeli elrendezése nagyon fontos lehet.

Megjósolnák, hogyan reagálnak a tájképváltozásra az egyes fajok

A kutatás segít a tudósoknak megjósolni, hogy a mezőgazdasági tájak jövőbeli változásai hogyan befolyásolják a rovarvilág összetettségét és ezzel a kártevők visszaszorítását. A megfelelő tájkép ugyanis a becslések szerint évente több milliárd dollárt takaríthat meg a gazdáknak.

A kutatás következő lépései közé tartozik, hogy többet tudjunk meg arról, hogy ha ismerjük a hasznos ízeltlábúak életmódját és igényeit, azzal előre jelezhető-e, hogyan fognak reagálni a táj változására. Különbségek vannak abban, hogy az egyes hasznos rovaroknak milyen típusú táplálékforrásra van szükségük és hogyan mozognak természetes környezetükben. A kutatók szeretnék megállapítani, ezekkel a különbségekkel előre jelezhető-e, hogy ezek a gerinctelenek hogyan fognak reagálni a tájkép jövőbeli átalakulására.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

45 centiméter mélyre ültetett kukorica bújt ki a földből, valóságos csoda történt

2025. november 28. 09:10

Egy ősi nép kukoricatermesztést folytat minimális csapadék mellett, öntözés és talajművelés nélkül, mégis eredményesen – érdemes odafigyelni a tapasztalataikra.

Borzasztó tárolási veszteséget szenvednek el évről évre, a gabona közel 40 százaléka megy pocsékba

2025. november 22. 16:10

Az élelmiszerbiztonság megteremtése még mindig alapvető cél Afrikában. Nem feltétlenül termelnek keveset, inkább az a gond, hogy képtelenek megőrizni a terményeik minőségét.

Szójamentes jövő: brit kutatók áttörése

2025. november 12. 11:10

A Germinal projekt áttörést hozhat a fenntartható, helyben termeszthető növényi fehérjék terén.

Ekkor érkezhet az első hó, meglepően közel állunk hozzá

2025. november 5. 13:10

Lesz-e kemény tél és havazás, hótakaró, ami megvédi az őszi vetéseket? A válasz ma még bizonytalan, de a meteorológusok jósolni már tudnak.

Zárt termesztőberendezésben elterjedt kártevők és az ellenük való biológiai védekezési lehetőségek I. rész

2019. október 6. 04:37

A zárt termesztőberendezésekben a biológiai védekezés alkalmazása előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a módszer célja nem a teljes kártevőmentesség, hanem a kártételi küszöbérték alatt tartás.

Hogyan szabadulhatunk meg a körtelevélbolhától?

2020. március 19. 04:37

H. Sámuel kérdése: A körte leveleinek megjelenésével egy időben minden évben a bolhák is megkezdik károsításukat. Hogyan szabaduljak meg tőlük?

Inváziós kártevők: A szelídgesztenye-gubacsdarázs

2018. december 2. 05:33

A szelídgesztenye gubacsdarázs a szelídgesztenye legjelentősebb és legveszélyesebb kártevője által okozott termésveszteség mértéke akár 50-80 %-os is lehet. A megoldást a rezisztens fajták nemesítése jelentheti, illetve a természetes ellenségek betelepítése segíthet a rovar visszaszorításában.

Mit tehetünk a fenyércirok ellen?

2019. augusztus 29. 04:38

K. Margit kérdése: Környékünkön rengeteg a fenyércirok az utóbbi időben. Miért szaporodott és szaporodik el a fenyércirok, mit lehet ellene tenni?