Állattenyésztés

A világ több halat dolgoz fel, mint amennyire szükség lenne

Agrofórum Online

Hogy ez jó vagy sem, költői kérdés, hiszen mind tudjuk, milyen káros az élelmiszerpazarlás, és azt is, hogy mindez sokáig – reformok nélkül – nem mehet tovább.

Ahhoz ugyanis, hogy csökkenteni lehessen a bolygónkat érő káros hatásokat, mindenképp át kell alakítani a tengeri élővilágból származó élelmiszerekre épülő rendszereket, amelyek egyre komolyabb klímahatásokkal néznek farkasszemet.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) új jelentése szerint 2022-ben világszerte több tenyésztett halat fogtak ki, mint vadon élő halat, ami a történelem során első ízben fordult elő.

A közelmúltban a FAO nyilvánosságra hozta az éves jelentését az akvakultúra – amely a tenger gyümölcsei és a vízi növények tenyésztésére egyaránt vonatkozik – és a halászat helyzetéről a világ minden tájáról. A világszervezet megállapította, hogy mind az akvakultúra, mind a halászat globális termelése 2022-ben új csúcsot – 223,3 millió tonna állatot és növényt – ért el.

Ebből 185,4 millió tonna volt vízi állat, 37,8 millió tonna pedig alga. Az akvakultúrából származó állatok 2022-ben a víziállat-termelés 51 százalékát, azaz 94,4 millió tonnát tettek ki.

Ütemes növekedés

A Grist jelentése szerint ez a mérföldkő sok szempontból előrelátható volt, tekintve a világ tenger gyümölcsei iránti csillapíthatatlan étvágyát. A FAO szerint 1961 óta a tenger gyümölcseinek fogyasztása évente kétszer akkora ütemben növekedett, mint a világ népessége.

Mivel a halászatból származó termelési szintek valószínűleg nem fognak jelentősen változni a jövőben, a tenger gyümölcsei iránti növekvő globális kereslet kielégítése szinte biztosan az akvakultúrás termelés növelését fogja szükségessé tenni.

„Bár a halászat termelése évről évre ingadozik, új halászterületek felfedezésére már nemigen lehet számítani – mondta Dave Martin, a Sustainable Fisheries Partnerships programigazgatója, aki a tenger gyümölcsei ellátási láncok környezeti hatásainak csökkentésén dolgozik. – A tengerihal-fogyasztás mértékének növekedését a jövőben az akvakultúrás termelés fogja biztosítani.”

Változás kell

Az akvakultúra térhódítása azonban rávilágít arra, hogy a bolygóra gyakorolt hatás csökkentése érdekében át kell alakítani a tenger gyümölcseit előállító rendszereket. Mind az akvakultúra, mind a halászat – amelyet olykor kizsákmányoló halászatnak is neveznek, mivel vadon élő tenger gyümölcseinek befogásával jár – jelentős környezeti és éghajlati következményekkel jár. Ráadásul a két rendszer gyakran függ egymástól, ami megnehezíti klimatikus hatásaik elkülönítését.

„A halászat és az akvakultúra között sok átfedés van, amit egy átlagfogyasztó nem feltétlenül vesz észre – mondta Dave Love, a Johns Hopkins Egyetem Center for a Livable Future kutatóprofesszora. – A kutatások kimutatták, hogy a bolygó számára a legoptimálisabb étrend az állati fehérjétől mentes étrend.

A tenger gyümölcsei azonban általában sokkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a szárazföldi állatokból származó fehérjék más formái. És mivel sokan nem akarnak vagy nem tudnak vegánná válni, a FAO a fenntartható tenger gyümölcsei termelés átalakítását, adaptálását és bővítését ajánlja a világ növekvő népességének táplálása és az élelmezésbiztonság javítása érdekében.”

„Az akvakultúrát sokféle módon lehet jól, és sokféleképpen lehet rosszul csinálni – magyarázta Martin. – Az akvakultúra eredményeképpen nitrogén és foszfor juthat a természetes környezetbe, ami károsítja a vízi ökoszisztémát.

A tenyésztett halak betegségeket is terjeszthetnek a vadon élő populációkban, vagy kiszabadulhatnak a szabályozott környezetből, és más fajokkal szaporodhatnak, ami genetikai szennyezést eredményezhet, és ezzel megzavarhatják a vadon élő populációk egészséges állapotát.”

Megújuló energiával

Martin rámutatott arra is, hogy az akvakultúra környezeti hatásainak egyik fő forrása az egyes halgazdaságokban a berendezések működtetéséhez használt dízelüzemanyag. A Project Drawdown elnevezésű, éghajlatváltozással foglalkozó nonprofit szervezet elemzése szerint a halgazdaságokban a fosszilis tüzelőanyag-alapú generátorok cseréje a megújuló energiával működő hibridekre 2050-ig mintegy 500-780 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előzhetne meg.

A többi fejlesztendő terület a tenyésztett fajoktól függően változik. 2012-ben egy ENSZ-tanulmány megállapította, hogy a mangroveerdők – amelyek jelentős szén-dioxid-nyelőnek számítanak – nagymértékben károsodtak a garnélarák- és haltenyésztés fejlődése miatt. Napjainkban az ágazat érdekképviselői azt vizsgálják, hogy a garnélarátenyésztők új módszerei és új technológiái hogyan segíthetnek a mangroveerdők helyreállításában.

Eközben a vadon élő állatok halászata a maga ökológiai problémájával küszködik. A nem megfelelően irányított halászati ágazat például gyorsabban lehalászhatja a halakat, mint amilyen gyorsan a vadon élő populációk szaporodni tudnak. Ez a jelenség túlhalászásként ismert. Bizonyos pusztító vadon élő halászati technikák sok egyéb, nem célfajjal is végeznek, amit járulékos fogásnak neveznek, és ami veszélyezteti a tengeri biodiverzitást.

Halvány határvonal

Az akvakultúrás gazdálkodás és a vadon élő halak halászata közötti határvonal azonban nem olyan egyértelmű, mint amilyennek látszik. Így például a keltetőben nevelt, majd a természetbe táplálkozásra, felnőtté válásra és végül újbóli kifogásra szánt rózsaszín lazacot gyakran „vadon fogott” halként forgalmazzák. A Maine államban vadon kifogott homárokat a halászok gyakran etetik csalival, hogy segítsék a hízásukat.

„Ez végső soron vadon élő állatok halászata – mondta Love – de a homárhalászok azon gyakorlata, hogy felhizlalják a zsákmányukat, jól rávilágít arra, hogy az emberi beavatkozás még a vadon fogott állatok esetében is jelen van.”

Másfelől az akvakultúra-rendszerekben a legtöbb esetben a gazdák takarmányt biztosítanak a halaknak. Love szerint ez a takarmány néha hallisztet is tartalmaz, amely két forrásból származik: a tenger gyümölcsei feldolgozásának hulladékából (gondoljunk csak a halak belére és farkára) és a vadon fogott halakból.

Mindez zavarba ejtő lehet a halat fogyasztó, klíma- vagy környezettudatos fogyasztók számára. Love azonban ajánlott néhány módszert, amelyekkel a fogyasztók eligazodhatnak a tenger gyümölcseinek vásárlásakor a választék között. A friss hal helyi vásárlása segít lerövidíteni az ellátási láncokat, ami csökkentheti a vízi állatok fogyasztásával járó szén-dioxid lábnyomot.

„Munkánk során azt tapasztaltuk, hogy a szállítás által okozott jelentős terhelést a friss tenger gyümölcseinek nemzetközi, légi úton való szállítása jelenti” – mondta, majd azt is elárulta, hogy a legtöbb tenyésztett lazacot például, amelyet az Egyesült Államokban értékesítenek, repülővel szállítanak el a célállomásokra.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Karácsonyi süti xilittel: tudta, hogy a kutyának halálos méreg?

2024. december 17. 09:40

Karácsonykor sok kutya kerül xilitmérgezéssel állatorvoshoz. Miért veszélyes, és mit tegyünk, ha az eb beleevett a nyírfacukros süteménybe?

Miért tart valaki manapság háztáji csirkét?

2024. december 15. 16:10

A baromfitartás sok generáció óta az életformánk része. Egy kutatásból kiderült, hogy manapság a csirkék élelmiszerforrások, de társállatok is.

Most esszük meg az éves halfogyasztás közel kétharmadát – így alakul idén az ár

2024. december 14. 10:10

Magyarországon az egy főre eső halfogyasztás évi 6,5 kilogramm, de ez még jócskán elmarad a 20 kilogrammos uniós átlagtól.

Megér egy tenyésztésre szánt borjú 130 ezer eurót?

2024. december 12. 13:10

Még a nyáron rekordáron kelt el egy borjú Németországban: valaki 130 ezer eurót adott a kis jószágért. Vajon visszajön az ára?

20 milliárd forintot költünk horgászengedélyekre

2019. augusztus 20. 08:38

A forgalmazási jutalékokkal együtt évente egymilliárd forintos bevételt hoz a Magyar Országos Horgász Szövetségnek (Mohosz), hogy az idei évtől az állami horgászjegyek és fogási naplók díjai teljes egészében a szövetséget illetik meg a közfeladat ellátási szerződésben foglaltak szerint - mondta Nagy István agrárminiszter.

MA-HAL: egyszerűbb támogatási rendszerre van szükség a halászati ágazatban

2019. szeptember 22. 10:36

A MA-HAL vezetése eddig is sokat foglalkozott a jövővel, az uniós halászati politika 2020 utáni alakulásával. A jelenleg futó MAHOP-program alapján a 2020 utáni támogatási rendszert szeretnék a mainál egyszerűbbé tenni.

Méreten aluli harcsákért kell felelnie

2019. július 10. 08:33

Az ellenőrök gyors és hatékony intézkedésének köszönhetően, a halakat élő állapotban sikerült visszaengedni a vízbe.

A környezetvédelem is kiemelt téma a megújult halászattörténeti kiállításon

2022. szeptember 16. 14:34

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban alapítástól kezdve folyamatosak a halászatot bemutató kiállítások.