Növényvédelem

Állománypermetezéssel védjük a bodzát az amerikai fehér medvelepke ellen

Agrofórum Online

Erdei túráink során gyakran találkozhatunk a vadon élő bogyós cserjéken kusza fehér szövedékkel az ágak között. Gyakran előfordulnak ezek a fészkek az eperfákon, és a bodzacserjéken is.

A nemes bodza termőterülete évről évre növekszik hazánkban, a benne rejlő flavonoidok, színanyagok miatt. A felmelegedés hatására egyre több helyen szaporodik fel a lassan 84 éve velünk élő amerikai fehér medvelepke. Mekkora veszélyt jelent a hazai bodzásokra, szükséges-e a késő nyári, korai őszi időszakban még védekezni ellene? A következőkben ezeket a kérdéseket vesszük górcső alá.

Az amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea) egy olyan invazív kártevő, amely mesterséges úton került a Kárpát-medencébe. Sok más kártevővel együtt valamilyen élelmiszerrel vagy növényi szaporító anyaggal jutott hazánkba.

Sokan „szövőlepkeként” is aposztrofálják a hernyók által készített fészek miatt. Alapvetően egy rendkívül polifág kártevőről beszélhetünk, melynek jelenléte már az egész világon kihívást jelent a gazdálkodók számára. Európától egészen Új-Zélandig megtalálhatóak az egyedeik.

A felmelegedés hatására már hazánkban is áttelel, gyakran felismerhető a kárképe a tarra, vagy vázra rágott levélnyelekről. Az igazi kártevő maga a lárva, amely a bábozódás előtt nagy mennyiségű szerves anyagot vesz magához a sikeres fejlődéshez és az azt követő párzáshoz.

A bábként telelő kártevőnek hazánkban 2 nemzedéke van, és az első lepkéknek április végén kezdődik a párzása, a hatékony állománygyérítés ebben az időszakban lehet a leghatásosabb. A 2. nemzedék nyár végén, szeptember elején jelenik meg, és gyakran a nagy számban fellelhető fészkek miatt indokolt lehet egy állománypermetezés beiktatása.

A nemes bodzát (Sambucus nigra) hazánkban a 1990-es évek óta termesztik, mára közel 6000 ha felületen. Ez a bogyós gyümölcs az ellenállósága és az értékes termése miatt perspektivikus kultúraként vált ismertté a hazai gazdálkodók között.

Az előre megtervezett ültetvények idővel azonban egy zárt, szabályos, homogén állományt eredményeznek. Ez pedig tökéletes közeget biztosít a kártevő felszaporodásához. A tavaszi védekezés a legfontosabb, ugyanis hazánkban a bodza betakarítása augusztus 2. hetétől kezdődik.

Azonban a 2. rajzás éppen a szüret idejére esik, így a növényvédelmi beavatkozás szinte már lehetetlen. Hiszen minden rovarölő szer rendelkezik élelmezés-egészségügyi várakozási idővel, röviden É.V.I.-vel.

A bodza értékesítése során pedig sok esetben permetezési naplót, listát kell a termelőnek a feldolgozó üzem részére átadni, amelyben szerepel azon felhasznált szereknek a listája, amelyet a bodza termesztése során felhasznált. Tehát nem kerülhet a bodza értékesítésre, amíg le nem bomlott szermaradványt tartalmaz.

Ezért is kiemelten fontosak a tavaszi megfigyelések, és a kártevők elleni védekezés pontos tervezése és betartása. Érdemes az ültetvényt a nyár folyamán szemrevételezéssel ellenőrizni, és a hernyófészkeket levágni, megsemmisíteni. Átvizsgálni a fasorokat, árokpartokat, környező erdőszegélyeket, mert gyakran az árnyékos bolygatatlan területeken is fellelhetőek ezek a fészkek.

Magyarországon több száz tápnövénnyel rendelkezik az amerikai fehér medvelepke, az enyhe telek hatására pedig csökkent a faj mortalitása a téli hónapokban. Kezdetben csak a levelek fonákán kezd el hámozgatni a hernyó, később azonban az egész hajtást összeszövi.

A hernyók szőrösek, színesek, könnyen fel lehet őket ismerni. Ellentétben néhány szövőmoly hernyójával, amelyek szőrtelenek, távolról viszont összetéveszthető a szövedék. Az imágó szinte teljesen fehér, bizonyos egyedek fekete foltosak. A szárnyak csatlakozásánál egy prémes bundára hasonlító fehér pamacs található, a testhossz átlagosan 11-13 mm, a szárnyfesztáv ennek közel a duplája.

A védekezés első lépése a csapdázás és a megfigyelés, ehhez ma már rendelkezésre állnak a szexferomon csapdák, amelyeket április közepétől helyezhetünk ki a gyümölcsösökbe. A csapdában lévő imágók megjelenése után a következő 10 napban kell a kémiai növényvédelmet beiktatnunk. Biológiai növényvédelem során alkalmazhatunk számos Bacillus thuringiensis törzset, amely lárva stádiumban a leghatékonyabb.

A megfelelő védekezéssel sikeresen visszaszoríthatjuk ezt a különlegesen veszélyes kártevőt, amely 2007-ben már a karantén kártevők listájára is felkerült.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Veszélyes raktári kártevők: a zsizsikek

2024. december 16. 07:10

A zsizsikek alapvetően a szemes termények károsítói, a fő kártételt a lárvák okozzák, amelyek a szemek belsejében élnek és táplálkoznak.

A napraforgó olajtartalmát befolyásoló poloskafajok jelentősége

2024. december 10. 16:10

Számos poloskafaj jelenléte kíséri végig a napraforgó szikleveles állapotától egészen a kaszatérésig a növény fejlődését.

Vetőmagvédelem a kezdetektől – Interjú Monika Joss-sal, Corteva Agriscience

2024. december 9. 12:40

A gazdálkodó számára kiemelkedően fontos, hogy a csírázás és a kezdet fejlődési fázisában megvédje a növényt a kedvezőtlen hatásoktól.

Visszatekintő: megjelent a parlagfű-olajosbogár Magyarországon! Áldás vagy átok a napraforgó-termesztésben?

2024. december 9. 09:40

Az országos szántóföldi gyomfelvételezések a kapás kultúrákban a parlagfüvet jelölik meg hazánk legelterjedtebb, legtöbb gondot okozó gyomnövényeként.

Milyen kártevők élnek szövedékben a gyümölcsfák lombján?

2023. július 6. 04:36

Kertünkben gyümölcsfákon, körtén is, hernyófészkeket találtam. Milyen kártevők élnek szövedékben fák lombján? A medvelepkét és annak hernyóit ismerem, ezek nem voltak szőrösek. Hogyan védekezhetünk ellene?

Mi károsítja ilyenkor a cseresznyefát?

2021. szeptember 13. 09:07

Cseresznyefámon szőrős hernyók rágják a leveleket, csoportosan élnek. Hogyan tudok védekezni ellenük hatékonyan?

Inváziós kártevők: Amerikai fehér medvelepke

2019. március 30. 05:37

Őshazájának az Észak-Amerikai kontinenst tartják, Európába Magyarországon keresztül juthatott be, mivel Budapesten fogták az első példányait az 1940-es évek elején.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (7. rész)

2019. december 22. 10:18

A hazánkban 2013-óta jelenlevő foltosszárnyú vagy pettyesszárnyú muslica inváziós kártevőnek számít. Közeli rokona az őshonosnak tekinthető ecetmuslicának, de ennek ellenére igen veszélyes légyfélének számít.