Növénytermesztés

Ismét segíti a kukoricatermelőket a legjobb hibridek kiválasztásában a GOSZ-VSZT-NAK

VSZT

A 2024-es évben összesen 40 kukoricahibrid teljesítményét vizsgálták az ország 9 pontján a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletében.

Egy sikeres mezőgazdasági szezon megalapozásának első lépése a megfelelő fajta megválasztása. Ebben nyújtanak a gazdálkodók számára hasznos, objektív segítséget a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletei már 18 éve. A kísérletek felügyeletét és a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) látja el. 

A 2024-es kukorica-fajtakísérletben tíz fajtatulajdonostól a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportba tartozó 40 hibridet vizsgáltak. A hibrideket a vetést megelőzően kódolták, így a kísérlet kivitelezői és értékelői teljes mértékben függetleníteni tudták magukat minden olyan körülménytől, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna őket munkájukban.

A kísérleteket 9 helyszínen állították be: Bólyban, Gyulatanyán (öntözött), Hajdúböszörményben, Iregszemcsén, Kisbábolnán (öntözött), Muronyban, Püskiben (öntözött), Szegeden és Szombathelyen.

A kísérleti helyszíneket évről évre bővítik, hogy az ország minden régiójából érkezzenek adatok a kísérletbe. A kiértékelést az összes helyszín adatainak beérkezését követően a VSZT végezte. A szegedi kísérletet az előző évhez hasonló súlyos aszály károsította, ennek következtében az egész kísérletet kizárták. Szintén nem került be az értékelésbe viharkár miatt az igen korai éréscsoport Püskiben.

„Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak lettek az időjárási szélsőségek, megszaporodtak a stresszhelyzetek, amelyek minden mezőgazdasági vállalkozót érintenek. A stratégiai jelentőségű kukorica szegmens érzi talán leginkább a változásokat, és az elmúlt években az ország több területén nagy kihívást jelentett a kultúra eredményes termesztése.

Az országos fajtakísérletünk immár 18. éve segíti a termelőket objektív információkkal, és ad visszajelzést a nemesítők számára a fajtáik teljesítményéről. Ez idő alatt csaknem 700 kukoricahibridet vizsgáltunk, több mint 30 ezer kísérleti parcellán. A kísérletek módszertanát is folyamatosan fejlesztjük, sok-sok éve napirenden van az öntözés kérdése, így 2022 óta már öntözött körülmények között is vizsgáltuk a hibrideket” – ismertette Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Papp Zsolt, a NAK elnöke elmondta: a köztestület 2018-ban csatlakozott a GOSZ és a VSZT által működtetett posztregisztrációs kísérletekhez. Ezekre alapozva a NAK – jogszabályi felhatalmazás alapján – ajánlati fajtalistát állít össze, hozzájárulva ezzel tagjai eredményes gazdálkodásához, versenyképességük javításához. Azért, hogy a kísérleti eredmények minél több gazdához eljussanak, a hibridek legfontosabb mutatóit a NAKlapban is közzéteszik.

Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke szerint a posztregisztrációs kísérlet legfontosabb célja, hogy a termelőknek átadja azt a tudást, ami segíti őket a legjobb hibrid kiválasztásában. Ezt szolgálja az is, hogy az ország különböző pontjain állítják be a kísérletet, így minden gazdálkodó megismerheti, milyen eredményeket értek el az egyes kukoricahibridek a saját termőhelyi adottságaikhoz legközelebb eső területeken. 

A GOSZ-NAK-VSZT országos kukorica fajtakísérletei a 2025-ös évben is folytatódnak. Tavaly ősz óta folyamatban van 8 helyszínen az őszi búza, valamint 6 helyszínen az őszi káposztarepce fajtakísérlet. Utóbbiak kiértékelése az aratást és az adatok feldolgozását követően, nyáron várható. 

A kukorica posztregisztrációs kísérletek eredményei elérhetőek a Vetőmag Szövetség honlapján: KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hatalmas felfedezés a vikingekről, döbbenetes újdonságra derült fény

2026. január 16. 14:10

A sör és a sörgyártás több ezer éves múltra tekint vissza. Szinte egyidős a civilizációval. Az árpafajták jelentős fejlődésen mentek keresztül ezidő alatt. Ennek a fejlődési útnak egy részére derítettek fényt nemrégiben.

Veszélyes gyom terjed, nagy ellenséggé válik a mandulapalka

2026. január 15. 16:10

Ez a gumós, évelő, a sásfélék közé tartozó növény egy olyan invazív gyom, amely ha megjelenik a területen, gyorsan terjed és rendkívül nehéz megszabadulni tőle.

146 éve vetik ugyanazt a növényt ugyanabba a földbe, így bánik el a talajjal

2026. január 12. 13:10

Mi történik, ha évről évre ugyanazt a kultúrát vetjük egy adott táblába? Német kutatók másfél évszázada teszik ezt, látványos eredményekkel.

150 éves palack került elő a földből, hihetetlen dolog rejtőzik benne

2026. január 6. 16:10

A 19. század második felében kezdődött az a mezőgazdasági kísérlet, amely a tervek szerint 2100-ban ér véget. De máris hihetetlen eredményekkel szolgál.

A pánik most áresést hoz?

2020. február 4. 09:02

A januári búza-áremelkedés megakasztotta a belső keresletet, az export megint nehézségekbe ütközik, „eltűntek” a teherautók, a dunai szállítás sem tud teljes sebességgel haladni, nincs hova.

A száraz időjárásról szóló hírekre drágult a búza és a kukorica

2021. június 2. 06:09

Európában is inkább pluszokat lehetett látni a nap végén, a malmi búza, a repce, a takarmánybúza ára is emelkedett.

A vártnál jobb a termés Németországban

2022. augusztus 28. 06:36

Becslések szerint Németország 2022-es őszi búzatermése várhatóan 4,6 százalékkal nő 2021-hez képest, valamivel több mint 22 millió tonnára.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.