A különféle szántóföldi növénykultúrákat veszélyeztető kórokozók egy része a talajból kiindulva támadja meg a növényeket. Ezek ellen a kórokozók ellen hagyományos módszerekkel nem igazán hatékony a védekezés, sőt egyes esetekben gyakorlatilag tehetetlenek vagyunk a kórokozók fellépésével szemben.
Veszélyes kórokozók
Hogy tisztában legyünk a probléma jelentőségével, érdemes megvizsgálni néhány fontosabb szántóföldi kultúrát annak fényében, vannak-e a talajból fertőző kórokozói. Szinte mindegyik szántóföldi növényünknek van néhány olyan betegsége, amelyek kialakulásáért felelős kórokozók a talajból kiindulva betegítik meg a növényeket.
Egyik leggyakoribb szántóföldi növényünk, a kukorica esetében sokan nem tudják, de két fontos, betegségeket előidéző kórokozó is a talajból fertőzi növényeinket. A kukorica fuzáriumos szártőkorhadásáért felelős Fusarium fajok döntően micéliumos úton fertőzik meg a növény gyökereit, ahonnan a fertőzés később behatol a szárba. A szár bélszövetének elhalása később a teljes növény pusztulását idézi elő. A beteg növény gyakorta kidől, így az esetleg rajta már kifejlődött cső is elvész, mivel a talajra kerül.
Ráadásul a kukorica esetében is gyakori a napraforgó esetében közismert hamuszürke szárkorhadásért felelős Macrophomina phaseolina kórokozó kártétele, bár igazság szerint a kárt a kórokozó egy másik ivartalan alakja, a mikroszkleróciumok útján a talajban akár több, mint tíz évig is fennmaradni képes Rhizoctonia bataticola okozza.
Ha már a napraforgó szóba került, akkor az esetében rendkívül gyakori hamuszürke szárkorhadás mellett mindenképpen szót kell ejteni a talajban ugyancsak mikroszkleróciumok alakjában fennmaradó Verticillium dahliae és Verticillium albo atrum kórokozókról is.
Kétféle fertőzési mód
Ezeknél sokkalta gyakoribb a szinte minden termelő által ismert fehérpenészes betegség. Kórokozója, a Sclerotinia sclerotiorum nevű gomba kétféle módon is képes fertőzni a növényt. A talajból micéliumok által történő fertőzés következménye a teljes növény pusztulása a szártőkorhadás által.
Azonban ez a kórokozó a szkleróciumaiból ivaros termőtesteket, apotéciumokat is képes fejleszteni. Az ott képződő aszkospórák fertőzése nyomán a levél-, szárközép- vagy tányérrothadás ugyanúgy nagy károkat okozhat. Hagyományos kémiai védelemmel csak az aszkospórás eredetű fertőzés ellen lehet sikeresen védekezni.
Ha már megemlítettük a Rhizoctonia nemzetséget, akkor nem árt tudni, hogy az egyik, már ritkaságszámba menő kultúránkat, a cukorrépát három, ebbe a nemzetségbe tartozó kórokozó is támadja.
A répatest fekélyesedéséért és a csírakori pusztulásért is felelős, a talajban álszkleróciumok alakjában fennmaradó Rhizoctonia solani. Mellett az egyre forróbb nyarakon egyre gyakoribb nyári gyökérrothadásért felelős Rhizoctonia bataticola, illetve a nehéz, levegőtlen talajokon helyenként fellépő ibolyaszínű gyökérpenész, a Rhizoctonia violacea is károsítja.
A szinte minden gazdálkodó által termesztett kalászos gabonák közössége sem „maradhat ki a jóból”. Ezeket a nagyon melegkedvelő, hazánkban szerencsére még eléggé ritka, a szár alján szemfoltosságot is okozó Rhizoctonia cerealis gomba veszélyezteti.
Védekezési lehetőségek
A kémiai védelem lehetőségei meglehetősen korlátozottak. A talajból közvetlenül támadó kórokozók ellen általában csak azok korai fertőzése esetén tudunk valamilyen hatékonysággal védekezni csávázással.
A kelés után pár héttel azonban a növények már olyan nagyok, hogy a csávázó szerek hatása képtelen megvédeni őket a kórokozók támadásától. Ráadásul ez idő alatt számolni kell a fungicid hatóanyagok lebomlásával is.
Az agrotechnikai védelem a monofág, vagy csak kevés tápnövényű, oligofág kórokozók esetében a visszavetési idő megnövelésével hatásos lehet, ugyanakkor több kórokozó, így a fehérpenészes betegség, valamint a hamuszürke szártőkorhadás kórokozói szélsőségesen polifágok. Esetükben sokszor nem igazán találni olyan váltónövényeket, amelyekre ezek a kórokozók nem jelentenek veszélyt.
Genetikai védelem
A genetikai védelem csak egyes esetekben (napraforgó fehérpenészes betegsége, kukorica fuzáriumos szártőkorhadása) tud releváns információkat nyújtani a termesztők számára a fajtaválasztás során.
Igen gyakori az a sajnálatos eset, amikor egy adott fajtáról vagy hibridről egy adott betegség tekintetében sem az állami fajtaminősítő hatóság (NÉBIH), sem pedig a fajta tulajdonosa nem rendelkezik információval.
Ennek leggyakrabban oka az, hogy a kórokozó ellen nem is folyik célzott nemesítői munka, illetve az adott kórokozó iránti fogékonyság nem kritériuma a fajta regisztrációjának. Előfordulhat, hogy egy fajta rezisztens egy kórokozóval szemben, csak éppen senki sem tud róla!
A védekezési lehetőségek tárházát ezek mellett szerencsére bővítik a különböző, a biológiai védelem tárgykörébe sorolható kezelések. Több olyan talajban élő baktérium és gombafaj is van, amelyek különféle talajkezelő készítményekben kijuttatva hatékonyan gátolhatják a talajban élő fitopatogén fajok tevékenységét.
A talajok mikrobiológiai kezelése során a kijuttatott mikrobák részben kompetíció (sok esetben az általuk termelt antibiotikumok révén), részben pedig direkt hiperparazitizmus útján képesek kifejteni hatásukat.
A legtöbb, már említett kórokozó ellen hatékony Bacillus subtilis, illetve Bacillus arybatthai baktériumok alkalmazásának nagy előnye, hogy gyorsan kolonizálják a talajt és kevésbé kényesek a környezeti viszonyokra.
Azt azért ne feledjük, hogy ezek talajban élő mikrobák, így durván rögös, porszáraz talajra kijuttatva, a bedolgozást elmulasztva nem tudják kifejteni hatásukat. Kedvezőtlen körülmények között spórákat képeznek, amelynek segítségével extrém viszonyokat is túl tudnak élni, de ez idő alatt nem aktívak, így semmi hatásuk sincs a kórokozó szervezetekre.
A felhasználható készítmények másik csoportját a különféle talajgombák alkotják. A Trichoderma nemzetség számos faja, így a Trichoderma asperellum, vagy a Trichoderma harzianum nagyon sok biológiai termékben előfordul. Használatuk során számolnunk kell azzal, hogy ezek a szervezetek kényesebbek, a baktériumoknál sokkal lassabban kolonizálják a talajt.
A talajból támadó kórokozók ellen bevetett talajlakó mikrobákat tartalmazó készítmények használatától ne várjunk el a kémiai védekezés során megszokott gyorsasággal érzékelhető hatást. Alkalmazásukat több éven át folytatva ugyanakkor több olyan kórokozó populációját is képesek messze a kártételi küszöb szintje alá szorítani, amelyek ellen más módon gyakorlatilag lehetetlen védekezni.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
