Nagyvilág

Globális mikotoxin-helyzet 2024: trendek és jóslatok

Agrofórum Online

A Nutreco takarmány-adalékanyag márkája, a Selko megosztotta a 2024-es globális mikotoxin jelentése eredményeit. A beszámoló több mint 86.000 elemzés és 45 ország adatai alapján mutatja be a globális mikotoxin-trendeket, amelyek segíthetnek a 2025-ös kockázatelemzés és védekezési stratégiák kidolgozásában.

A Selko tudományosan megalapozott termékeket kínál az állatok egészségének és teljesítményének javítása érdekében, miközben a fenntarthatóságra és az innovációra összpontosít.

A most végzett vizsgálat betekintést nyújt a kulcsfontosságú mikotoxinok jelenlétébe és koncentrációjába, amelyek káros hatással lehetnek a haszonállatokra. Emellett a 2025-re vonatkozó potenciális mikotoxin-kockázatokat is felvázolja.

Az elemzés eredményei

A jelentés során az aflatoxin (AFLA), az ochratoxin A (OCHRA), a T-2/HT-2 toxin (T2HT2), a fumonizinek (FUM), a deoxinivalenol (DON) és a zearalenon (ZEA) jelenlétére koncentráltak. A vizsgálat kiterjedt gabonákra, melléktermékre, fehérjelisztekre, szilázsokra és takarmánykeverékre.

Az eredmények alapján világviszonylatban a zearalenon volt a leggyakrabban kimutatott mikotoxin 2024-ben. A minták 66%-ában volt jelen.

A deoxinivalenol 58%-ban, a fumonizinek 54%-ban, a T-2/HT-2 toxin 56%-ban fordultak el. A legmagasabb átlagos és medián koncentrációval a deoxinivalenol és a fumonizinek rendelkeztek.

Kukoricában, búzában és árpában a Fusarium-mikotoxinok (T2HT2, DON, ZEA) gyakoribbak, mint az aflatoxin és az ochratoxin A. A fumonizinekkel való szennyeződés alacsonyabb volt búzában és árpában.

Az adatok szerint a gabonák melléktermékei még nagyobb mikotoxin-szennyeződést mutattak, mint az alapgabonák. A fehérjeliszteknél a szójadara mutatta a legnagyobb zearalenon és T-2/HT-2 toxin szennyezettséget.

Eltérő mikotoxin-mintázatok

A Közel-Keleten és Afrikában az aflatoxin és zearalenon volt túlsúlyban. Európában a T-2/HT-2 toxin és deoxinivalenol 40% feletti előfordulással jelent meg. Ázsiában több mint 50%-ban fordult elő aflatoxin, ochratoxin A, zearalenon és a fumonizinek.

Az észak-amerikai mintákban – kivéve az aflatoxint – minden más mikotoxin több mint 90%-ban jelen volt a mintákban. Latin-Amerikában a vizsgált mikotoxinok közül ötöt – T2HT2 kivételével – az esetek több mint 40%-ában kimutattak.

Az előrejelzés szerint 2025 első negyedévben jelentős fumonizin, deoxinivalenol, zearalenon és T2HT2 toxin-szintek várhatóak.

(Forrás: Selko Unveils 2024 Global Mycotoxin Review Findings | The Cattle Site)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Vizet kerestek a sivatagban – amit 48 óra alatt találtak, mindenkit meglepett

2025. december 20. 14:10

Olasz szakemberek olyan helyen találtak vízre utaló jeleket, ahol eddig csak a homok uralkodott.

Pénzes fazekat fordított ki az eke a földből, minden idők leggazdagabb békési lelete került elő

2025. december 19. 16:10

Különös története van a Tótkomlós határában fellelt ezüstkincsnek, amelyet régi iratok alapján találtak meg a szemfüles kutatók.

Fantasztikus vállalkozásba fogott egy fiatal gazda, jó érzékkel csapott le a lehetőségre

2025. december 19. 09:10

A válsághelyzetek gyakran nyitnak meg olyan üzleti lehetőségeket, amelyeket az éles szemű vállalkozók a maguk gyarapodására fordíthatnak.

Félelmetes állat bukkant fel a népszerű magyar turistacélpont közelében, senki ne könnyelműsködjön

2025. december 16. 16:10

Hazánkban ritkán jelennek meg igazán veszélyes állatok, éppen ezért kell fokozottan óvatosnak lenni, amikor hír érkezik erről.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Különösen fontos az ASP elleni védekezés aratáskor

2020. július 9. 11:17

Magyarországon az ASP csak a vaddisznóállományban van jelen. Éppen ezért a betegség terjedésének lassítása, felszámolása mellett a legfontosabb feladat a házisertés-állományok megóvása.

Jöhet a szarvasmarhák metánkibocsátását csökkentő takarmány

2021. november 21. 11:47

A szarvasmarhák erős üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő takarmány-adalékanyag elsőként kerülhet piacra Európában.

Szójának áll a világ

2023. november 14. 10:10

Magyarországnak, a magyar termelőknek megérné többet foglalkozni szójával, amelynek piaca világszerte keresleti, termesztése hazai viszonyok között is egyértelműen nyereséges, és jól beilleszthető a fenntartható vetésforgóba is.