Globálisan megfigyelhető, negatív jelenség a hasznos beporzó rovarok egyedszámának drasztikus visszaesése. Különösen meghatározó következményekkel bírnak a mézelő méheket érő, közvetlenül pusztító, tevékenységüket ellehetetlenítő környezeti hatások (hőstressz, tápanyaghiány), technológiai externáliák (toxicitás) egyre gyakoribb fellépése. Ismert tény, hogy e szervezetek súlyos érintettsége esetén a növénytermesztés globális termelékenységi mutatóinak drasztikus visszaesése várható.
Napjaink fenntartható szemléletű növénytermesztésének meghatározó pillére a pollinátor szervezetek, kiemelten a mézelő méhek (Apis mellifera) védelme, hasznos tevékenységének támogatása. Ugyanis egy stabil méhészeti ágazat mind a növénytermesztés, mind pedig az egész agrárium, sőt az emberiség közös érdeke, melynek eleme a méhcsaládok egészségének megőrzése, a termelési rendszerek racionalitásának növelése, valamint a gazdaságos termelés megvalósítása.
Veszélyforrások
A méhészeti ágazatot sújtó élő, – esetenként inváziós ágensek megjelenése – és a globális klímaváltozás által okozott élettelen eredetű stresszorok korunk mezőgazdaságának kiemelt fontosságú tényezői (1. ábra). E komplexumon belül a világ, így hazánk méhészeti tevékenységét a leginkább veszélyeztető biológiai ágens az 1970-es évektől globálisan terjedő ázsiai méhatka (Varroa destructor).
Ez az obligát ektoparazita korunk egyik legsúlyosabb méhkárosító szervezete. Kártétele komoly méhegészségügyi aggályokat és gazdasági problémákat vált ki, éves szinten akár 20-30%-os állományveszteséget is okozva. Kártétele többek között a méhcsaládok általános immunstátuszának romlása, a méhegyedek esetében fellépő anyagcserezavarok, fejlődési degenerációk, súlyos méhpatogének (vírusok) vektorizálása, s nem utolsó sorban a peszticidekkel szembeni ellenálló képesség romlása (1. kép).
További meghatározó nehézség a globális klímaváltozás okozta időjárási anomáliáknak a méheket, méhészeteket érintő negatív következményei, melyek leggyakrabban az elhúzódó enyhe őszi időjárásban, a hektikus és kiszámíthatatlan hőmérsékletingadozásokban manifesztálódnak. Mindezen hatások befolyásolják az egyes méhlegelők, ill. a fontos mézelő növények (akác, repce, napraforgó, facélia stb.) virágpor-, nektártermelő tevékenységét, ezzel tápanyagstresszt okozva.
Továbbá kihatnak a pollinátorok, méhek gyűjtési aktivitására, a család hordási potenciáljára, a dolgozók, valamint a család vitalitására, fejlődési erélyére, viselkedési jellemzőire, s nem utolsó sorban az egyes környezeti hatásokkal kapcsolatban kialakított adaptációs képességeire is. A növényvédelem és a méhészet közös kapcsolódási pontjai elkerülhetetlenek, hisz a méhcsaládok élettere nem korlátozható (2. ábra).
A rentábilis termelés alapja a virágport és nektárt adó mezőgazdasági kultúrák termésmennyiségének és minőségének megóvása, mely a kémiai növényvédelem nélkül nehezen elképzelhető. Az egyre szigorodó előírások következtében a növényvédőszer-szortiment egyre inkább szűkül, mely egyes kultúrák esetében aggodalomra adhat okot.
A méhtoxicitási vizsgálatok elkerülhetetlenek a növényvédő szerek kereskedelmi forgalomba kerülése előtt, viszont az in-vitro körülmények között végzett tesztelések eredményei, jelentősen eltérhetnek egyes esetekben a gyakorlatban tapasztalt hatásoktól. Számos kutatás rávilágított olyan következményekre, melyekre a laboratóriumi vizsgálatok során nem derült volna fény.
Egymást erősítő negatívumok
Gonzalez és mtsai egy 2024-ben végzett kísérlet során az ázsiai méhatka és a Vairimorpha cerenae kombinációs hatását vizsgálták a méhekre nem veszélyes acetamiprid hatóanyaggal. Kimutatták, hogy a szer toxicitása a paraziták hatására bizonyíthatóan nőtt. Érdekes kombinációs hatások állnak fent a méhészeti gyakorlatban, melyre egy 2024-ben végzett amerikai kutatás mutatott rá.
Egy nyári peszticidmérgezés ugyanis a méhcsalád dolgozóinak létszámát csökkentve egy nagyobb, megemelkedő ázsiai méhatkanyomást generál a család egészére. Ez különösen aggasztó hír. Abban az esetben, ha az előző bekezdésben írtak és a jelen említett tény kombinálódik, úgy a következmény akár tragikus is lehet.
A nyári aszályok, gyakori kánikulák mind a lágy-, mind pedig a fásszárú növények számára – beleértve a mézelő mezőgazdasági kultúrákat is – komoly nehézséget jelentenek. Ismert tény, hogy ilyen kedvezőtlen időjárási körülmények között számos növény virágpor-, valamint nektártermelő képessége romlik, vagy akár teljesen meg is szűnik.
A július, augusztus hónapok különösen fontos időszaka a méhészetnek, hiszen a következő évi méhcsaládok egészsége ez idő tájt alapozódik meg. A tápanyagstressz okozta káros hatások extrém magas hőmérséklettel kombinálódva jelentős kihívást okoznak, melynek az elkerülése nehéz.
Számos nemzetközi tanulmány rávilágított arra, hogy a dolgozók élethossza tartós hő-, valamint tápanyagstressz alatt lerövidül, immunrendszere gyengül, egyes negatív hatásokkal szembeni védekező képessége lecsökken. A méhcsaládok mesterséges takarmánykiegészítése a jelenlegi gazdasági helyzetben, a szűkös anyagi források miatt korlátolt.
Így az őszi, kora téli hónapokban vagy akár a tavaszi időszakban a családok kondíciója romlik, csökken, ami akár a család teljes mortalitáshoz is vezethet. Ezen megállapításokat a 2025. évi hazai telelési eredmények is jól tükrözték, melyek során közel 50%-os állományveszteséget jelentettek a méhészek az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) felmérése alapján.
Hogy mindezen negatív hatásokhoz, a nyári, kora őszi időszakban hogyan, és milyen mértékben járulnak hozzá egyes növényvédő szerek, további alapos terepi kutatási munkát igényelnek, a fenntartható, ökológiai szemléletű mezőgazdaság megvalósítása érdekében. A gazdák és a méhészek között szimbiózisnak kell kialakulnia, hiszen egymást erősítenünk, nem pedig gyengítenünk kell az agráriumnak a talán legnagyobb eddigi kihívásaival tarkított időszakában.
Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a méheink egészsége kifogástalan legyen, és a beporzási munkáknak eleget tudjanak tenni, ehhez próbálunk a gyakorlati alapokra ültetett kutatásokkal minden tudásanyagot megteremteni.
Sipos Tamás
MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet, Kaposvári Campus
A cikk az Agrofórum újság 2025. júliusi számában jelent meg.
További szakmai tartalmakért: KATTINTSON!
A képek a szerző felvételei.
