Környezetvédelem

Talajminták segítenek megérteni a globális felmelegedést

HUN-REN

Egy 56 millió évvel ezelőtti klímaesemény tanulmányozása közelebb vihet a jövő éghajlati változásainak megértéséhez. Magyar kutatók is részt vettek abban a nemzetközi projektben, amely a paleocén–eocén hőmérsékleti maximum (PETM) idejéből származó talajmintákat elemzett.

A vizsgálatok szerint akkoriban akár 10-15 °C-kal is melegebb volt, mint most, és a CO₂-koncentráció is többszöröse volt a mainak. A kutatás eredményei fontos tanulságokat hordoznak a jelenkori klímaváltozás előrejelzéséhez és az üvegházgázok csökkentésének sürgető szükségességéhez.

Ősi talaj nyomán a klíma múltjába

A HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Intézet két kutatójának vezetésével zajló nemzetközi kutatás célja az volt, hogy rekonstruálják a földtörténet egyik legforróbb időszakának, az 56 millió évvel ezelőtti paleocén–eocén hőmérsékleti maximum (PETM) klímaviszonyait.

A vizsgálatokat Spanyolországban, a Tremp-Grauss medencében végezték, ahol egykori szárazföldi üledékek és eltemetett talajok őrzik a korabeli éghajlat nyomait.

A kutatók a karbonátgumók ún. kapcsoltizotóp-összetételét elemezték, amely alapján rekonstruálható a nyári középhőmérséklet és a szezonális léghőmérséklet. A módszerrel a paleoklímák feltárásának új, nagy pontosságú eszköze vált elérhetővé.

Forró múlt – figyelmeztető jövő

A kutatás megállapította, hogy a PETM idején a talajok nyári hőmérséklete átlagosan 5 °C-kal magasabb volt, mint a megelőző időszakban, ami különösen drasztikus változásnak számít. Ekkoriban a légköri CO₂ koncentrációja elérte a 800-1800 ppm közötti értéket, vagyis 2-4-szerese volt a jelenlegi 423 ppm-nek.

A mostani közepes vagy magas kibocsátási forgatókönyvek szerint 2100-ra a CO₂-szint újra megközelítheti vagy akár meghaladhatja ezt a szintet. Ez a párhuzam aggasztó, és megerősíti a múltbeli hipertermális események tanulmányozásának relevanciáját.

Gigatonnányi szén a légkörben – a PETM tanulságai

A PETM hátterében valószínűleg vulkanikus szén-dioxid-kibocsátás, metánfelszabadulás, valamint a permafroszt olvadása állt. A kutatók szerint 5-6000 év alatt 3200-12.000 gigatonna szén került a légkörbe, ami globális hőmérséklet-emelkedést, az óceánok savasodását és az élővilág részleges kihalását eredményezte.

A jelenlegi antropogén CO₂-kibocsátás mértéke hasonló nagyságrendű folyamatokat indíthat el – de jóval rövidebb idő alatt. A földtörténeti tapasztalatok alapján az emberiség előtt álló kihívás egyértelmű: sürgősen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Képek: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Furcsa állatot fogtak ki Paksnál a Dunából, mindenki tanácstalan vele kapcsolatban

2025. október 31. 09:10

Legnagyobb folyónk összes titkát talán sohasem ismerhetjük meg, most azonban izgalmas fogás akadt a kutatók horgára.

Elszaporodott egy emberre is veszélyes állat a Balaton környékén, ezrével pusztítják, mégis képtelenség kordában tartani

2025. október 29. 13:10

A Balaton környékének kényes ökológiai egyensúlyát nem könnyű fenntartani, különösen akkor, ha egy-egy veszélyes faj túlzottan elszaporodik.

Nagyot hibázik a fűtéssel, aki ezt teszi, százezres bírságba is kerülhet neki

2025. október 23. 09:10

Elindult a fűtési szezon, ilyenkor azonban nem árt néhány alapvető dolgot tisztázni, nehogy valaki súlyos pénzbüntetésbe fusson bele.

Az étrend, ami a bolygót is megmentheti

2025. október 22. 08:10

Egy tudatosabb étrend évente 15 millió ember életét mentheti meg, és 15 százalékkal csökkentheti a mezőgazdasági kibocsátást. De miért is ekkora a tét?

Jelentés és talajmintavétel nitrátérzékeny területeken

2020. március 24. 09:30

Idén is eljött a nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak, valamint az állattartóknak a nitrát adatszolgáltatás időszaka.

Agrárhírek Videó

Precíziós szolgáltatásokkal díjazzuk, ha most rendeli meg a tavaszi komplex műtrágyákat!

2020. december 16. 08:46

A talajmintavétel és a tápanyag-gazdálkodás képezik a növénytermesztés alappilléreit, és nem csak a talaj, hanem a növény igényeit is középpontba helyezik. Itt is igaz a szükséges és elégséges elv betartása. A szükségtelenül kijuttatott műtrágya pazarlás, a kevés tápanyag pedig limitálja a termést.

Hogyan vegyünk általában talajmintát?

2023. február 15. 05:36

A talajmintavétel célja általában az adott területre jellemző átlagminta felvétele, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas.

Mennyire ismerjük a saját kertünk talaját?

2023. március 22. 10:36

A kerttervezés és a kerti ténykedés első lépése az, hogy ismerjük meg a kertünk talaját, ismerjük meg, hogy valójában mibe fogunk ültetni.