Egy 56 millió évvel ezelőtti klímaesemény tanulmányozása közelebb vihet a jövő éghajlati változásainak megértéséhez. Magyar kutatók is részt vettek abban a nemzetközi projektben, amely a paleocén–eocén hőmérsékleti maximum (PETM) idejéből származó talajmintákat elemzett.
A vizsgálatok szerint akkoriban akár 10-15 °C-kal is melegebb volt, mint most, és a CO₂-koncentráció is többszöröse volt a mainak. A kutatás eredményei fontos tanulságokat hordoznak a jelenkori klímaváltozás előrejelzéséhez és az üvegházgázok csökkentésének sürgető szükségességéhez.
Ősi talaj nyomán a klíma múltjába
A HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Intézet két kutatójának vezetésével zajló nemzetközi kutatás célja az volt, hogy rekonstruálják a földtörténet egyik legforróbb időszakának, az 56 millió évvel ezelőtti paleocén–eocén hőmérsékleti maximum (PETM) klímaviszonyait.
A vizsgálatokat Spanyolországban, a Tremp-Grauss medencében végezték, ahol egykori szárazföldi üledékek és eltemetett talajok őrzik a korabeli éghajlat nyomait.
A kutatók a karbonátgumók ún. kapcsoltizotóp-összetételét elemezték, amely alapján rekonstruálható a nyári középhőmérséklet és a szezonális léghőmérséklet. A módszerrel a paleoklímák feltárásának új, nagy pontosságú eszköze vált elérhetővé.
Forró múlt – figyelmeztető jövő
A kutatás megállapította, hogy a PETM idején a talajok nyári hőmérséklete átlagosan 5 °C-kal magasabb volt, mint a megelőző időszakban, ami különösen drasztikus változásnak számít. Ekkoriban a légköri CO₂ koncentrációja elérte a 800-1800 ppm közötti értéket, vagyis 2-4-szerese volt a jelenlegi 423 ppm-nek.
A mostani közepes vagy magas kibocsátási forgatókönyvek szerint 2100-ra a CO₂-szint újra megközelítheti vagy akár meghaladhatja ezt a szintet. Ez a párhuzam aggasztó, és megerősíti a múltbeli hipertermális események tanulmányozásának relevanciáját.
Gigatonnányi szén a légkörben – a PETM tanulságai
A PETM hátterében valószínűleg vulkanikus szén-dioxid-kibocsátás, metánfelszabadulás, valamint a permafroszt olvadása állt. A kutatók szerint 5-6000 év alatt 3200-12.000 gigatonna szén került a légkörbe, ami globális hőmérséklet-emelkedést, az óceánok savasodását és az élővilág részleges kihalását eredményezte.
A jelenlegi antropogén CO₂-kibocsátás mértéke hasonló nagyságrendű folyamatokat indíthat el – de jóval rövidebb idő alatt. A földtörténeti tapasztalatok alapján az emberiség előtt álló kihívás egyértelmű: sürgősen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Képek: Pixabay.