A különböző, talajból kiinduló gombás fertőzések elleni hatékony védekezés mindig is a növényvédelem gyenge pontja volt. Sajnálatos módon meglehetősen sok olyan kórokozó pusztítja hazánkban a szántóföldi és kertészeti kultúrákat, ahol a fertőzési forrás a talaj, és ezek ellen a kórokozók ellen hagyományos fungicidekkel gyakorlatilag lehetetlen a védekezés.
Elég csak a hamuszürke szártő korhadás kórokozójára (Macrophomina phaseolina), vagy a fehérpenészes rothadás kórokozójára (Sclerotinia sclerotiorum) gondolni és máris láthatjuk, hogy a talajból fertőző kórokozók jelentősége, az általuk okozott kártétel rendkívül nagy.
Egy érdekes évjárat tanulságai
A felsorolt kórokozók közül a Macrophomina phaseolina gomba hírhedten melegkedvelő faj. Ezen nincs is okunk csodálkozni, hiszen ez a kórokozó trópusi eredetű. A megfertőzött kultúrákban, különösen a legkedveltebb tápnövényen, a napraforgón általában a nyár közepén, a legnagyobb hőség idején jelentkeznek a kórokozó kártételének tünetei.

Viszont azt kevesen tudják, hogy ez a talajból fertőző gomba a tápnövényeit már május hónapban megfertőzi. A fertőzés időszaka és annak sikeressége erősen függ attól, hogy az adott időszakban mennyire kedvezőek a környezeti feltételek a kórokozó számára.
Miért kedvezett a hűvös május a mikrobiális kezeléseknek?
Ideális esetben (mármint a kórokozó számára) a május már nagyon meleg, a talajok is kellően átmelegedtek, így kielégítik ennek a trópusi eredetű kórokozónak a hőmérsékleti igényeit. Viszont az idei év májusa az átlagosnál hűvösebb, ráadásul még csapadékos is volt.

Ez együttesen azt eredményezte, hogy a kórokozó fertőzési időszaka hátrébb csúszott és döntően a már jóval melegebb júniusban tetőzhetett. Ezt a lemaradást a Macrophomina phaseolina a forró júliusi és augusztusi időszakban javarészt behozta ugyan, de általános volt az idei évben, hogy ennek a kórokozónak a tünetei a szokásosnál később jelentek meg.
Mikrobiológiai szerek: több év kitartás, lassú építkezés
A kórokozó ellen eredményesen alkalmazható mikrobiológiai kezelésekről (Bacillus subtilis, illetve Trichoderma fajok) eléggé ismeretes, hogy nem az azonnali hatásukról híresek. Ahhoz, hogy kellő mértékben visszaszorítsák a talajban jelen levő fitopatogén kórokozókat, ahhoz több éven át tartó szisztematikus alkalmazásukra van szükség.
Ugyanakkor az idei évben aki tavasszal használt mikrobiológiai kezelést és azt kellő odafigyeléssel tette meg, az a hamuszürke szártő korhadás kórokozójának esetében a kórokozó tipikus tüneteinek jelentős késéssel és enyhébb formában történő megjelenését észlelhette.
Már az első évben látható eredmények? Igen, lehetséges!
A tavasszal, még a vetés előtt helyesen alkalmazott kezelések esetében pl. napraforgón jelentősen, gyakorlatilag nagyságrendekkel visszaesett a kórokozó mikroszklerócium képzése a tüneteket mutató növények szárában. A bélszövet degradációja ugyan megtörtént, de annak mértéke elmaradt a kezeletlen állományokban tapasztaltaktól. A kórokozó meglehetősen nehezen viselte azt, hogy egy vegetációs időszakban két, számára ellenséges tényezővel kellett megbirkóznia.
A hideg május miatt elmaradt fertőzés következtében a kijuttatott antagonista, parazita mikrobák hosszabb ideig tudtak „birkózni” a talajban ezzel a kórokozóval. Az idei év tehát szerencsésnek tekinthető, de mindenképpen rávilágít arra, hogy a talajból támadó parazita gombák ellen alkalmazott mikrobiológiai kezeléseknek igenis van értelmük. Szerencsés esetben akár már az első kijuttatás évében is hozhatnak szemmel látható eredményeket!
Helyes alkalmazási gyakorlat
Nem véletlenül emlegettük korábban a mikrobiológiai készítmények helyes alkalmazásának fontosságát. Ha ilyen kezelést alkalmazunk, akkor sohasem szabad elfelejtenünk, hogy élő anyaggal dolgozunk, amelynek megvannak a maga igényei. Ráadásul talajban élő mikrobákat (baktériumokat, gombákat) használunk, amelyeknek a szabad levegőn órákon át történő kitettség, vagy a napfény finoman szólva sem a barátai!
Nedves talaj, gyors bedolgozás: a siker titka
Ha ténylegesen eredményt szeretnénk elérni az efféle készítmények használatától, akkor érdemes betartani néhány szabályt:
- A készítményeket lehetőleg olyan felszínre juttassuk ki, amely kellően nedves, nem túlzottan rögös, így a benne levő szervezetek első teendője nem az életben maradás lesz, hanem minél előbb nekiláthatnak táplálkozni, szaporodni, azaz akadályozni a parazita kórokozókat!
- A kezelés után lehetőleg azonnal dolgozzuk be a kijuttatott készítményt a talajba! Akár csak egy rövid ideig tartó erős napfény, UV sugárzás, beszáradás a készítményekben levő mikroorganizmusok önvédelmi reakcióit (pl. spóraképzés) válthatja ki, amely jócskán elodázhatja a számunkra hasznos aktivitásuk kezdetét.
- A mikrobiológiai kezelések hatása lassú. Különösen igaz ez azokra a készítményekre, amelyekben valamilyen gomba faj található. A hasznos szervezet populációja lassan épül fel a talajban. Ha szerencsés esetben valamilyen külső tényező miatt már 1–2 év után látványos eredményt érünk el, a kezeléseket akkor se hagyjuk még abba. Lehetőség szerint olyan kultúrák, pl. kalászosok esetében is folytassuk a talajok kezelését, amelyek nem gazdanövényei a célba vett kórokozónak!
- Ne várjunk abszolút hatást! Ezek a kezelések nem irtják ki maradéktalanul a talajban élő kórokozókat. Egy olyan alacsony szinte fogják leszorítani az állományukat, amely számottevő gazdasági kárral már nem jár. A gazdaságos termeléshez ez éppen elég is.
A jelenlegi időszak éppen alkalmas sok tábla esetében a mikrobiológiai kezelések végrehajtására. A talajok még kellően melegek, a lehullott csapadékok miatt a minőségük, művelhetőségük is elfogadható. Ráadásul most van az őszi betakarítás mellett az őszi talajmunkák szezonja is. Éljünk ezzel a lehetőséggel, mivel jelenlegi ismereteink szerint sok, talajból fertőző kórokozó ellen más módon semmi esélyünk sincs a védekezésre.
A képek a szerző felvételei.