A biológiai növényvédő szerek ma már fontos pillérei a fenntartható gazdálkodásnak, mégis nehezen jutnak el a termelőkhöz. Az Európai Parlament két bizottsága most olyan dokumentumot fogadott el, amely a teljes engedélyezési folyamat egyszerűsítésére és felgyorsítására tesz javaslatot.
A képviselők szerint a gazdák csak akkor tudnak a kémiai növényvédő szerek használatán csökkenteni, ha a biológiai védekezési módszerek valóban kézzelfogható alternatívát jelentenek. A változtatási irányok már az EP novemberi plenáris ülésének napirendjén szerepelnek.
Miért akarja az EP felpörgetni a folyamatot?
A vita középpontjában az áll, hogy a kémiai peszticidekről való átállás nem működhet megfelelő eszközök nélkül. Anna Strolenberg, az EP mezőgazdasági bizottságának tagja szerint a biológiai védekezés alkalmas arra, hogy részben kiváltsa a kémiai növényvédő szereket, de ehhez világos szabályokra és működő engedélyezési rendszerre van szükség.
A növényvédő szerek, így a biológiai alapú készítmények jóváhagyásának keretét jelenleg a 1107/2009-es uniós rendelet határozza meg. Bár 2022-ben két módosítással már lerövidítették a bio-szerek engedélyezését, a különbség továbbra is jelentős:
- a kémiai szerek megújulása 5-10 év és több száz vizsgálat,
- a biológiai készítmények jóváhagyása legfeljebb 3 év, néhány tucat tanulmánnyal.
A képviselők azonban úgy látják, hogy a rendszer még így is több ponton akadozik. Alexander Bernhuber, a környezetvédelmi bizottság politikusa szerint a biológiai megoldásokban rejlő potenciált csak akkor lehet kiaknázni, ha a regisztráció még gyorsabbá válik, és mind az EFSA, mind a tagállami hatóságok elegendő finanszírozást kapnak a feladathoz.
Mit tekint az EU biológiai növényvédelmi hatóanyagnak?
A dokumentum egyik központi eleme az, hogy jelenleg nincs elég világos és jogilag is szilárd meghatározás a biológiai növényvédelmi hatóanyagokra. A kategória ugyanis rendkívül sokszínű, és az engedélyezési eljárásokban ez gyakran bizonytalanságot okoz. Ide tartozhatnak többek között:
- élő mikroorganizmusok (gombák, baktériumok, vírusok),
- nem életképes mikroorganizmusok,
- szemiokemikáliák, például feromonok,
- növényi és algakivonatok,
- mikroorganizmusok által előállított anyagok,
- a természetben előforduló, nem toxikus szervetlen anyagok (a nehézfémek és azok sói kivételével),
- valamint különböző, egymást kiegészítő komponensek kombinációi.
A bizottsági javaslat szerint a jogszabályok pontosítása nélkül a gyártók és a hatóságok is lépéshátrányban maradnak, ami lassítja az engedélyezést és a termelők hozzáférését.
Mit jelent mindez a tagállamoknak?
A gyorsítás nem valósulhat meg pusztán brüsszeli szinten, a tagállamoknak is új feladatokat kell vállalniuk. A javaslat többek között a következőket tartalmazza:
- egyszerűbb és áttekinthetőbb nemzeti engedélyezési eljárások bevezetése,
- külön kapcsolattartó pontok létrehozása a kérelmezők számára,
- elegendő személyi állomány, költségvetés és szakértelem biztosítása,
- valamint az, hogy a biológiai védekezési lehetőségeket a gazdák független tanácsadási rendszereken keresztül kapják meg.
A képviselők hangsúlyozzák, a cél nem a termelés visszafogása, hanem az, hogy a gazdák olyan hatékony és megfizethető eszközökhöz jussanak, amelyek képesek fenntartani a hozamokat, miközben csökken a kémiai anyagok felhasználása.
Mikor dönt az Európai Parlament?
A dokumentum sorsa a 2025. november 24-27. közötti plenáris ülésen dől el. A mostani javaslatok még csak iránymutatások, de ha támogatást kapnak, a következő években átalakulhat a biológiai növényvédő szerek uniós engedélyezési gyakorlata, gyorsabb, egyértelműbb és a gazdák számára hozzáférhetőbb rendszert teremtve.
Kiemelt kép: Pixabay.