Szilveszter nemcsak az ünneplésről szólt a falusi gazdaságokban, hanem egy különösen érzékeny fordulónapnak számított. Úgy tartották, az év utolsó napján elkövetett hibák végigkísérik a következő esztendőt.
Ezért sok mindent inkább nem tettek meg, még akkor sem, ha lett volna rá idő. A babonák mögött nem tudomány, hanem tapasztalat és óvatosság húzódott meg.
Vetési tilalom
Szilveszterkor a föld bolygatása általánosan kerülendőnek számított. A vetést kifejezetten tiltották, mert úgy hitték, az ilyenkor elvetett mag nem hoz majd rendes termést. A maggal együtt ugyanis a szerencsét is „elvetették volna”, ami azt jelentette, hogy a következő év kudarccal indul. A föld pihentetése ebben az időszakban nemcsak babona volt, hanem egyfajta tisztelet is a természet felé.
Időjóslás az év utolsó napján
A szilveszteri időjárás megfigyelése kiemelt jelentőséggel bírt. Figyelték a fagy erősségét, a szél irányát, a csillagos égboltot, mert ezekből próbálták megjósolni a következő év termését. A kemény fagyot jó jelnek tekintették, mert a kártevők pusztulását remélték tőle. Az enyhe, szeles idő viszont aggodalomra adott okot, mert betegségeket és gyengébb hozamot társítottak hozzá.

Állattartási hiedelmek szilveszter éjjelén
Az állatokkal kapcsolatos babonák különösen színesek voltak. Baromfit nem vágtak, mert a tyúk „elkaparja a szerencsét”, és ezzel az egész gazdaságra balszerencsét hoz. A sertés ezzel szemben kifejezetten kedvelt szilveszteri állat volt, mert előretúr, ami a haladás és a gyarapodás jelképe lett. Az állatok etetésére is figyeltek, mert hitték, hogy az év utolsó napján adott takarmány minősége kihat a következő év egészségére.
Amit nem csináltak év végén
Szilveszterkor sok helyen kerülték a nagyobb gazdasági munkákat. Nem javítottak szerszámokat, nem takarítottak istállót, mert azt tartották, hogy ami rendetlenség marad az év végén, az az óévvel együtt távozik. A munka mellőzése nem tétlenséget jelentett, hanem tudatos megállást. Egy napra a gazdaság is pihenőt kapott.
A mai szemmel ezek a babonák inkább mosolyogtatók, mint irányadók. Mégis jól mutatják, hogy a gazdálkodás mindig több volt puszta termelésnél. A természet kiszámíthatatlansága mellett ezek a szabályok biztonságérzetet adtak, még ha tudományos alapjuk nem is volt.
Képek: Pixabay.