Az eke napjainkban „szitokszóvá” vált, de egy új fejlesztés is bizonyítja, hogy ez a munkagép a jövő mezőgazdaságában is szerepet kaphat.
Napjainkban komoly kihívást jelent a talajok leromlása, ami csökkenti a mezőgazdasági termelés hatékonyságát és eredményességét. Számtalan újfajta megoldással próbálják elérni a talajok regenerálódását, amelynek fontos eleme a humusztartalom növelése. A humusz nemcsak önmagában tartalmaz tápanyagokat a növények számára, de kiemelkedő szerepe van a talajba juttatott tápanyagok megkötésében és tárolásában is.
A német Top Agrar nevű mezőgazdasági szakoldal az egyik friss cikkében rámutat, hogy a regeneratív mezőgazdaság, a talaj megújítása nem modern törekvés, hiszen ezzel kapcsolatos technológiák már a DDR (vagyis a hajdani kommunista Kelet-Németország, NDK) gyakorlatában is megjelentek.
Tulajdonképpen a régi ötletek újragondolásából született meg a Lemken különleges munkagép-prototípusa, a Carbon Farming Plow, azaz a szerves szént a talajban tartó eke. A globális felmelegedés felgyorsítja ennek az elvesztését, ami azért is nagy gond, mert a szervesszén-tartalom egyenesen arányos a földjeinkben lévő humusz mennyiségével. A Lemken és a Leibniz Mezőgazdasági Tájkutató Központ (ZALF) közös ekefejlesztése nagyban támaszkodik a korábbi NDK ezen a téren szerzett kutatási eredményeire.
Mélyszántás és mélylazítás kombinációja
A különleges és feltűnő munkagép tesztelése már évek óta folyik, ígéretes eredményekkel. 2022-ben már bejárta a híre a szaksajtót, ám a prototípusból azóta sem vált tömeggyártmány. A keletnémetektől azt az ötletet vették át a megalkotásánál, hogy a részleges talajlazítás is elegendő lehet a humusztartalom növeléséhez, a munkagép így tulajdonképpen a mélyszántás és mélylazítás folyamatait kombinálja.
Az alapot a meghökkentő kialakítású, eltérő hosszúságú eketestek jelentik, amelyek révén a gép változó mélységben képes szántani, már egy menetben is. Így minden második barázdában olyan depók jönnek létre, amelyeket a talaj felső rétegéből leforgatott humusszal töltenek fel. A ZALF elemzései szerint a humusz több mint fele a földben marad, ami hosszú távon biztosítja a szén-dioxid megtartását a talajban.
Normál években a módszerrel 8 százalékos hozamtöbblet érhető el, míg a manapság egyre gyakoribbá váló szárazabb szezonokban akár 13 százaléknyi terméstöbblet is realizálható. Ráadásként homokos talajban akár 10 tonna szén-dioxid is megköthető hektáronként, míg vályogos talajnál ez a mennyiség a 40 tonnát is elérheti.
