Száraz talajba vetik a kukoricát a magyar gazdák is, de egy egyszerű munkagéppel sokat javíthatunk a csírázás esélyein.
Rengeteg havat hozott a legutóbbi tél, ám legalább a kétszerese kellett volna ahhoz, hogy a talajaink jól feltöltötté váljanak nedvességgel. A víz hiányát a tavaszi vetéseket végző gazdák érzik meg legjobban, és nemcsak Magyarországon. A tavalyi május például Európa 35 százalékán hozott súlyos aszályt és az idei esztendő sem tűnik biztatóbbnak.
A kukoricatermesztő övezet északabbra húzódása már szemmel láthatólag rosszul érinti a dél-alföldi termesztőket is. Békésben és Csongrád-Csanádban tavaly 2 t/ha alatt maradt az átlaghozam, emiatt sokan inkább alternatív növényt választanak idén a kukorica helyett. Aki azonban mégis megmarad mellette, az hogyan tud most a porba vetni? Ezzel foglalkozik a német Agrarheute szakoldal friss cikke is.
Nemcsak a vetés ütközik nagy nehézségekbe ilyen időjárási és talajkörülmények között, de majd a csírázás is nehezebben indul be. Vajon a hengerezés képes segíteni a földbe került kukoricán? A régi szabály az, hogy a vetést olyan korán végezzük, amikor csak lehetséges, vagy pedig – hátráltatás esetén – olyan későn, amennyire szükséges. A talajhőmérséklet meghatározó, a gyors és megbízható csírázáshoz legalább 8 Celsius-fokra lenne szükség ezen a téren.
Güttler & Moreni gépakció – akár 11 000 EUR kedvezménnyel, csak május 31-ig! A részletekért KATTINTSON A KÉPRE!
Ez ma már teljesül, sőt a helyzet éppen a kedvezőtlen tartományba fordult át. Magyarországon a héten már a 28 fokot is eléri a nappali csúcshőmérséklet, ugyanakkor május első dekádjában talán egy olyan nap lesz (május 7.), amikor érezhető mennyiségű csapadékra számíthatunk. Mindez a szeles idővel kombinálva máris kiszárította a felső talajréteget, jelentősen megnehezítve a zajló vetéseket.
Németországban is hasonló a helyzet a szakoldal körképe szerint, a kukorica nem rendelkezik elegendő nedvességgel a talajban a megfelelő csírázáshoz.
„Ma vetettük a kukoricát, bár a talaj már túlságosan is száraz, és a közeli jövőben sem várható eső. Fontolgatom, hogy rögtön a vetés után hengerezek, ezzel csökkenteném a felszín méretét és kissé tömöríteném, hogy a szél ne vigyen el még több nedvességet”
– adott ötletet a túlélésre egy német gazda. Egy másik termesztő tapasztalata szerint a kukorica két nappal korábban megmutatja magát és sokkal egyöntetűbb a kelés is a hengerezés következményeként. Sokat jelent, hogy a felszín megbolygatása révén a madarak sem találják meg a sorokat, nem tudják megritkítani a vetést. Mások azonban óvatosságra intenek, ha ugyanis a hengerezés után heves eső érkezik, az könnyebben tömörítheti a talajt. Talán jobb megoldás lehet, ha a magokat kissé mélyebbre vetjük, akár 6-8 cm-re, így elérhetőbb számukra a nedvesebb talajréteg.
A Güttler-henger bokrosításra is használható:
