A szőlő gombás betegségei és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés már időszerű. Fontos a szőlőültetvények monitorozása és a védekezések megfelelő időben történő elvégzése.
Szakmaiság, értékteremtés és innováció jellemzi a BASF munkáját, kiszámítható partnerséget biztosít a termelők számára. Igaz ez a szántóföldi és a kertészeti kultúrák esetében egyaránt. A szőlő gombás betegségei, ill. az amerikai szőlőkabóca és az általa terjesztett aranyszínű sárgaság elleni védekezés már időszerű. A témában Szekszárdon tartott rendezvényt a BASF Hungária Kft.
A szőlő kórtani aktualitásai a szezon kezdetén
Dr. Füzi István, növényorvos bemutatta, hogy a szőlő három fő betegsége a lisztharmat, a botritisz és a peronoszpóra esetében az elmúlt 36 évben a járványok kialakulása visszaszorulóban van. A betegségek jelen vannak, de erős, járványos fertőzések egyre kevésbé alakulnak ki.
Lisztharmat
A levelek tavaszi aszkospórás fertőzését két tényező befolyásolja: a levélnedvesség borítottság időtartama és a hőmérséklet. A fertőzés számára kedvező a legalább 6 óra nedvesség borítás és a 10°C feletti hőmérséklet. A fürtök fertőzésének kedvez a meleg, párás időjárás.
Az aszkospórák mellett a micélium is át tud telelni a rügyekben, ennek a jelenségnek az enyhe tél kedvez.
Minél korábbi és minél nagyobb erejű az aszkospórás fertőzés, annál nagyobb erejű járvány várható. 2008, 2010 és 2014 volt járványos év.
A tavalyi évben nagyon kevés lisztharmattal fertőzött levelet találtak a felmérés során. Ennek az volt az oka, hogy márciusban enyhe, 10°C-os átlaghőmérséklet mellett csapadékos volt az időjárás, de még nem volt lombfelület, amin a spórák megtelepedhettek volna. Így a spórák kiszóródtak márciusban, de nem tudták fertőzni a szőlőt.
Idén a május 4. és 6. közötti felmérés alapján átlagosan 4,36%-os a lisztharmat telepek előfordulása. Idén nem volt a tavalyihoz hasonló korai aszkospóra kiszóródás. Időjárás függvényében május 25. körül várható a szőlő virágzása, fontos tényező a betegség terjedése és károkozása szempontjából, hogy a telepek megjelenését követően mennyi ideje van a gombának virágzásig, hogy megfertőzze a fürtöt. A tavaszi időjárási körülmények idén kedvezőek voltak ahhoz, hogy kialakuljon egy közepesen erős járvány.
Peronoszpóra
A peronoszpóra esetében nehezebben kiszámítható, hogy mi várható a tenyészidőszakban. Nagy átlagban kb. 6-7 évente van peronoszpóra járvány. Járványos időszakban kell nagyobb figyelmet fordítani a védekezésre, egyébként nincs szükség jelentős beavatkozásra.
A peronoszpóra járvány kialakulásához fertőzőanyagra ⎼ a talajban 4-5 évig áttelelő oospórák is fertőzési forrást jelentenek ⎼, valamint téli, ill. áprilisi csapadékra van szükség.
A peronoszpóra járvány kialakulása szempontjából rendkívül fontos tényező a csapadék, kritikus hónap az április, május és a június.
Botritisz
2014., 2015., 2016. évben volt botritisz járvány, ennek a kórokozónak a nyomása csökkeni látszik.
Amerikai szőlőkabóca és aranyszínű sárgaság
Dr. Hoffmann Péter, a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke az aranyszínű sárgaság és a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni védekezésről tartott előadást. A védekezés alapfeltétele a monitoring, a lárvák és imágók megjelenések megfigyelése. Az AKG területeken kötelező a kétszeri védekezés az amerikai szőlőkabóca ellen, tehát ez a védekezés alapeleme kell, hogy legyen. Az aranyszínű sárgaság betegséget fitoplazma okozza, ami nem idegenhonos kórokozó, eredeti gazdanövénye az erdei iszalag, hamvas éger és az ecetfa, ezekben az fajokban nem okoz betegséget.
Amikor az 1950-es évek végén elkezdett elszaporodni Európában, ill. Magyarországon az amerikai szőlőkabóca ⎼ ami kizárólag a szőlőn táplálkozik ⎼ gyorsan kezdte terjeszteni az eredetileg más kabócák által szőlőt megfertőző aranyszínű sárgaságot. A gazdasági kár jelentős, amit ez a fitoplazma okoz, mert a fertőzött növényeket nem lehet meggyógyítani (kis százalékban előfordul, hogy meggyógyul a fertőzött tőke), a beteg tőkék termésének mennyisége csökken és minősége jelentősen romlik. A betegség gyorsan terjed, ha az ültetvényben a tüneteket mutató tőkék száma eléri a 30%-ot, a teljes ültetvényt ki kell vágni.
A fitoplazma növényen belül a nedvkeringéssel terjed. Az élő növényi szöveteken kívül életképtelen, vegetáción kívüli időszakban a növényben telel át. A betegség terjedéséért 40%-ban a fertőzött szaporítóanyag, 60%-áért az amerikai szőlőkabóca a felelős.
Védekezés az amerikai szőlőkabóca ellen
Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban telel a szőlő fás részeinek kéregrepedéseiben. A lárvák kikelés után a tőkéhez közel eső hajtások első leveleinek fonákán lehet megtalálni. A kabóca a táplálkozással válik vektorrá, de kb. 1 hónapra van szükség ahhoz, hogy a fitoplazma elszaporodjon a lárva emésztőrendszerében. Tehát a lárvák megjelenésétől 1 hónapig még nem fertőzik a szőlőt, ebben az időszakban lehet védekezéssel megelőzni a fitoplazma terjedését.
Védekezés lehetőségei:
- Permetezés a lárvák ellen, érdemes kétszer elvégezni (L1-L2 és L3-L4 lárvastádiumban).
- Imágók elleni, egységes, nagy területen végzett permetezés.
A rovarölő szeres permetezésekkor a méhveszélyességre kiemelten kell figyelni, mert a legtöbb alkalmazható rovarölő szer veszélyes a méhekre. A szomszédokkal összehangolt védekezés nagyban növeli a hatékonyságot.
Védekezés az aranyszínű sárgaság ellen
A fitoplazma elleni védekezés alappillérei:
- Egészséges szaporítóanyag, sajnos a fitoplazmamentesség nem garantált.
- Beteg tőkék eltávolítása a gyökérzettel együtt.
- Ültetvény környékén az iszalag, éger, ecetfa visszaszorítása.
- Amerikai szőlőkabóca monitorozása és védekezés ellene.
Szőlő növényvédelmének újdonságai
Vizer Bence, a BASF Hungária Kft. értékesítési szaktanácsadója felhívta rá a figyelmet, hogy a Defenso előrejelző rendszer nagyban tudja segíteni a termelők növényvédelmi munkáit.
Újdonság a gombaölő szerek palettáján az Enervin® Pro ametoktradin és kálium foszfonát hatóanyaggal, szisztemikus és kontakt hatással is bír.
Borítókép forrása: pexels.com
