A digitalizáció ma már a sertéstartás mindennapjainak része. Az automata etetőrendszerek, a klímaszabályozás vagy a termelési adatok folyamatos nyomon követése számos telepen alapvető eszköznek számít. A mesterséges intelligenciára épülő állategészségügyi megoldások azonban jóval lassabban terjednek, mint azt a fejlesztők korábban várták.
Pedig az elmúlt években olyan rendszerek is megjelentek, amelyek a sertésólak hangjait elemezve képesek felismerni a légzőszervi megbetegedések korai jeleit. A technológia a köhögés gyakoriságát és jellegét figyeli, majd riasztást küld a telep üzemeltetőjének, ha egészségügyi probléma kialakulása valószínűsíthető. A cél a betegségek korábbi felismerése, a célzottabb kezelések és a gyógyszerfelhasználás csökkentése.
Nem a technológiával van probléma
A Göttingeni Egyetem és a Humboldt Egyetem kutatói arra keresték a választ, miért marad mégis alacsony az ilyen rendszerek gyakorlati alkalmazása. A vizsgálat során sertéstartó gazdálkodókat kérdeztek meg a technológiával kapcsolatos tapasztalataikról és terveikről.
Az eredmények alapján a termelők többsége nem utasítja el a mesterséges intelligencia használatát, ugyanakkor rövid távon nem tervezi ilyen megoldások bevezetését. A háttérben elsősorban gazdasági megfontolások állnak.
Sok telepen jelenleg is eredményesen működnek azok az állategészségügyi programok, amelyek a légzőszervi problémák megelőzését szolgálják. A vakcinázási rendszerek, a következetesen alkalmazott telepítési és ürítési protokollok, valamint a vágóhídi visszajelzések elegendő információt biztosítanak az állomány egészségi állapotáról. Emiatt a gazdálkodók egy része úgy érzi, hogy az új technológia által kínált többletérték nem áll arányban a beruházás költségeivel.
Az antibiotikum-felhasználás csökkentése lehet a kulcs
A kutatások szerint a légzőszervi betegségek korai felismerése jelentős szerepet játszhat az antibiotikumok felhasználásának mérséklésében. A mesterséges intelligenciával támogatott monitoringrendszerek akár több nappal korábban is jelezhetik a fertőzések megjelenését, mint a hagyományos megfigyelési módszerek. Ez lehetőséget teremthet a célzottabb beavatkozásokra és a kezelések optimalizálására.
A gyakorlatban azonban a termelők többsége még nem kapcsolja össze közvetlenül ezt az előnyt a köhögésfigyelő rendszerekkel. Pedig az antibiotikum-használat csökkentése ma már nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és szabályozási szempontból is kiemelt kérdés az európai állattenyésztésben.
A tapasztalt szem továbbra is pótolhatatlan
A sertéstartók jelentős része hosszú évek vagy akár évtizedek tapasztalatával rendelkezik. Sokan úgy vélik, hogy az állatok viselkedésének, étvágyának vagy mozgásának megfigyelése alapján időben észlelik az egészségügyi problémákat.
A mesterséges intelligencia ezért jelenleg inkább kiegészítő eszközként jelenik meg a gondolkodásukban, nem pedig olyan megoldásként, amely kiválthatná a személyes jelenlétet és a szakmai rutinból fakadó megfigyeléseket.
A gazdák egymásra figyelnek
A technológiai fejlesztések terjedésében továbbra is meghatározó szerepet játszanak a termelői tapasztalatok. A kutatás egyik fontos megállapítása szerint a megkérdezett gazdálkodók közül szinte senki sem ismert olyan kollégát, aki már használna ilyen rendszert.
Az állattenyésztésben különösen erős a gyakorlati példák jelentősége. A gazdák többsége nem szeretne elsőként kísérletezni egy új technológiával, sokkal inkább megvárja, amíg annak eredményei más üzemekben is bizonyítottá válnak. Ez jelentősen lassíthatja az innovációk terjedését még akkor is, ha azok műszakilag már kiforrottak.
Az állatorvosok befolyása meghatározó
A döntések során kiemelt szerep jut az állatorvosoknak és a szaktanácsadóknak. A termelők többsége új technológiák esetén elsőként hozzájuk fordul információért és véleményért. Az ő ajánlásaik jelentősen befolyásolhatják egy-egy fejlesztés elfogadottságát.
A jövőben a kutatóintézeteknek, kamaráknak és szaktanácsadó szervezeteknek fontos feladata lehet a független üzemi eredmények bemutatása. A hiteles gyakorlati tapasztalatok ugyanis sok esetben többet érnek a gazdálkodók számára, mint a technológiai ígéretek.
A nagyobb telepeken lehet igazán vonzó a rendszer
A mesterséges intelligenciára épülő állatmegfigyelő rendszerek elsősorban ott jelenthetnek valódi előnyt, ahol nagy állományokkal és több alkalmazottal dolgoznak. Ilyen környezetben nehezebb minden állatot folyamatosan figyelemmel kísérni, ezért az automatizált megoldások segíthetnek a korai problémák azonosításában.
Azokon a telepeken viszont, ahol stabil és tapasztalt munkaerő áll rendelkezésre, a gazdák egyelőre kevésbé érzik szükségét az ilyen rendszereknek. Más a helyzet azoknál az üzemeknél, ahol gyakori a munkaerőcsere vagy korlátozottabb a szakmai tapasztalat, mert ott a digitális megfigyelés komoly támogatást nyújthat az állategészségügyi felügyeletben.
(Forrás: KI-System im Schweinestall: Warum wird es kaum genutzt? | LAND & FORST)
Képek: Pixabay.
