Mi a titka annak, hogy Dél-Tirol hosszú idő óta meg tudta őrizni vezető szerepét a világ almatermesztésében? A termesztők szakma iránti elkötelezettsége és szorgalma, a hagyományok ápolása, a fejlett termesztési infrastruktúra, a környezeti adottságok jó kihasználása, a piaci kapcsolatok kiépítése mellett kell hozzá egy jó kutatóintézet is.
Ezt felismerve alapították 1975-ben Laimburgban azt az intézetet, amely fő feladatul kapta, hogy a gyümölcstermesztés, ezen belül főként az almatermesztés fejlesztésének tudományos hátterét biztosítsa.
Almafajták vizsgálata
Minden termesztő körzet fajtaválasztékát folyamatosan hozzá kell igazítani a változó piaci igényekhez, hogy megőrizze versenyképességét. A kutató állomás pomológia munkacsoportja közel 40 éve folyamatosan vizsgálja az új nemesítésű almafajtákat, a világ minden részéről. Kutatási programjukban több száz almafajta vizsgálata szerepel.
Részletes fajtaértékelést végeznek, ami kiterjed a fajták környezeti igényeinek, betegségekkel szembeni ellenálló képességének, növekedési jellemzőinek és gyümölcsminőségének vizsgálatára. A térségben régóta a sárga gyümölcsű almafajták a legnépszerűbbek, de a fogyasztói szokások errefelé is változnak, és egyre többen keresik a piros héjszínű almákat, így ezek vizsgálata is fontos feladat (1. kép).
Keresik, és megkülönböztetett figyelemmel vizsgálják a különleges fajtákat, úgymint a speciális beltartalmi értékű, a vörös húsú, a kis gyümölcsméretű, a jó klímaadaptációjú, valamint a betegségekkel szemben ellenálló fajtákat.
Pollenadók kiválasztása
A részletes virágzásbiológiai vizsgálataik fő célja minden fajtához a legmegfelelőbb pollenadó partnerek kiválasztása, hiszen az almafajták önmeddők (2. kép).
Az ültetvény csak akkor fog jól teremni, ha megfelelő fajtatársítással mindegyik elültetett fajta számára biztosított a pollenadó. Mióta a termesztésben sok triploid fajta is van, és sok a közeli rokon fajta, a megfelelő pollenadók kiválasztása még alaposabb vizsgálatokat igényel. Szabadföldi vizsgálatokkal több éven keresztül vizsgálni kell a fajták virágzási idejét az adott termőhelyen, hiszen az egyik legfontosabb, hogy a pollenadóként választott fajta jól együtt virágozzon a megporzandó fajtával.
A klímaváltozás a gyümölcsfák fejlődési folyamatait is befolyásolja, a virágzási idők évenként egyre nagyobb ingadozást, és korábbra tolódó tendenciát mutatnak. Ez megnehezíti a fajtatársítás tervezését. Mivel az almafajták önmeddőségnek genetikai okai vannak, korszerű genetikai módszerekkel ezt is kutatni kell, és meghatározni, hogy mely fajták fogják ténylegesen jól megporozni egymást.
Tárolás
Az alma nemcsak azért a legnagyobb mennyiségben termesztett mérsékelt égövi gyümölcsfaj, mert kiváló beltartalmi értékei vannak, hanem azért is, mert jól tárolható. A tárolási technológia részleteit fajtánként kell kidolgozni és folyamatosan fejleszteni. Ehhez a munkához is korszerű laboratórium és kísérleti tároló áll rendelkezésre az intézetben.
Melyek a legjobb alanyok?
Az intenzív almaültetvényekben gyenge növekedésű alanyokat használnak világszerte. Sokfelé még mindig az M 9-es alany a legelterjedtebb, de a nemesítő műhelyekből újabb és újabb alanyok kerülnek ki, amelyeket Laimburgban folyamatosan vizsgálnak. Kísérleti eredményeik segítenek kiválasztani a termesztő körzetben elterjedt fajtákhoz a legmegfelelőbb alanyokat.
Csonthéjasok és bogyósok
Az alma kétségtelenül a legfontosabb termék ebben a körzetben, de fölismerték, hogy az egy fajra alapozott termesztés veszélyekkel is jár. Ezért az intézetben külön osztályt hoztak létre, amely a csonthéjas és bogyós gyümölcsfajok problémaival foglalkozik (3. kép).
Az alma piacán jelentkező gondok, értékesítési nehézségek miatt sok gazda gondolkodik azon, hogy részben vagy egészében más fajok termesztésére áll át. Őket segíti munkájával ez az osztály.
A kutatási és innovációs eredmények hasznosítása
Dél-Tirolban az almaültetvényekben és más gyümölcsfajok ültetvényeiben is a legkorszerűbb művelési rendszereket láthatjuk, és a termesztéstechnológia során is a legújabb módszereket alkalmazzák. A termesztői szervezetek főállású szaktanácsadókat foglalkoztatnak, akik folyamatos szakmai kapcsolatban állnak a termesztőkkel és a kutatóintézet munkatársaival is. A kutatási eredmények így tudnak hatékonyan átkerülni a gyakorlatba.
Ma már elképzelhetetlen a versenyképes gyümölcstermesztés egy ilyen jól működő rendszer nélkül. Egy-egy gyümölcsfaj technológiája is olyan szerteágazó és bonyolult, hogy nehéz a gazdának minden részletét átlátni, nem beszélve arról, ha több gyümölcsfajjal is foglalkozik.
A rendszer tudományos és kutatási alapjait tehát a Laimburgi Kutatóintézet szolgáltatja, ahol a fent részletezett területeken kívül külön munkacsoportok foglalkoznak a tápanyagellátás, a talajművelés, az öntözés, a metszés, a gyümölcsritkítás és a szüret kérdéseivel. Kutatási eredményeiket szakmai és tudományos folyóiratokban rendszeresen publikálják. Honlapjukon sok hasznos információ található.
A képek a szerző felvételei.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
