A helyspecifikus öntözés a precíziós gazdálkodás egyik fontos eleme. A sok részből álló rendszer fejlesztésével és kivitelezésével egyre több cég foglalkozik. Különböző szakterületek ismereteire van szükség, hiszen a műszaki és informatikai részleteket kell összehangolni a termesztéstechnológiai elemekkel és a fák mindenkori vízigényével.
A cél, hogy olyan korszerű rendszert hozzunk létre, amely nem pocsékolja a vizet, a gyümölcsfák fejlődését vízhiány nem korlátozza, és a folyamat nem igényel állandó emberi jelenlétet.
Az öntözési idő szabályoz
A szántóföldi növénytermesztésben a helyspecifikus öntözést nagy szórófejes, körben forgó, vagy lineár öntözőberendezésekkel oldják meg. A területet öntözési szektorokra osztva, a szenzorok adatai alapján az automatika irányítja a kijuttatandó vízmennyiséget, változtatva a szórófejek forgási vagy a lineár rendszer haladási sebességét.
A gyümölcsültetvényekben másféle rendszerekre van szükség. Nagyméretű szórófejekkel nem tudunk precíziós öntözést megvalósítani, csak csepegtető, mikroszórófejes vagy szivárogtató berendezéssel. Ezeknél, mivel az adagoló egységek vízkibocsátása állandó, az öntözési idővel tudjuk szabályozni a kijuttatott víz mennyiségét.
Öntözési szektorok
A precíziós módszerek fő előnye, hogy a területünk heterogenitását ki tudjuk vele küszöbölni. Célszerű itt is öntözési szektorokra bontani a területet, egy-egy szektorba az azonos fajtájú és művelési rendszerű, hasonló talaj- és domborzati viszonyokkal rendelkező részeket sorolva. A kiépített informatikai rendszer szektoronként külön-külön vezérli az öntözőrendszert. A jó vezérléshez sokminden kell. A teljesség igénye nélkül most nézzünk meg néhányat ezek közül.
Szenzorok
A talaj víztartalmát folyamatosan érzékelő szenzorok nélkülözhetetlenek, ezekről az előző heti cikkemben volt szó. Az érzékelőket az öntözési szektorok megfelelő pontjain kell elhelyezni. Az öntözésirányítás az ültetvényekben bonyolultabb, mint a szántóföldi kultúráknál, mert az állókultúrák növényeinek általában mélyebbre hatoló gyökérzetük van. Ezért a talajban több szinten kell elhelyeznünk érzékelőket. Mivel többnyire nem az egész területet öntözzük, a rendszer jó működéséhez az is fontos, hogy az érzékelőket reprezentatív helyekre telepítsük.

Az automatika segítségével a talaj víztartalmát a szabadföldi vízkapacitás közelében tudjuk tartani a gyümölcsfák gyökérzónájában. A különböző gyümölcsfajok vízigényét és a talajviszonyokat is figyelembe véve az automatika a beállított értékeknél kapcsol be és ki.
Környezeti tényezők monitorozása
Az automata meteorológiai állomások, kiegészítve speciális kertészeti alkalmazásokkal (pl. levélnedvesség érzékelő) ma már minden korszerű ültetvényben ott vannak. A környezeti tényezők monitorozását ezek végzik. Adataikat a precíziós rendszerek tárolják és felhasználják a döntéshozatali folyamatban. Az öntözésirányításhoz ugyanis fontos ismernünk a természetes csapadékmennyiséget, a hőmérséklet és egyéb meteorológiai tényezők változását.

A precíziós, „okos” öntözési rendszerek (smart irrigation) a várható természetes csapadékmennyiségnek is helyet hagynak a talajban, aminek mennyiségét a hálózatukra kapcsolt előrejelző platformok információi alapján határozzák meg. Az öntözéssel a természetes csapadékot egészítjük ki.
Vízfogyasztás
A gyümölcsfák vízfelhasználása sok tényezőtől függ, nehéz pontosan meghatározni szükségletüket. Vannak azonban támpontjaink, különböző mért paraméterek alapján. Ilyenek például a levélfelület index, vagy a transzspirációs együttható.

A szakkönyvekben találunk kalkulációkat a különböző gyümölcsfajok vízfelhasználására vonatkozóan. Egy intenzív almaültetvény például a tenyészidőszak közepén, júliusban egy olyan napon, amikor 25 °C a legmagasabb hőmérséklet, kb. 8-12 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséget fogyaszt el.
Nagy jelentősége van a helyi szakemberek gyakorlati tapasztalatainak és a korábbi években gyűjtött adatoknak. Ezek alapján tudjuk kalkulálni, hogy mennyi öntözővízre lesz szükség az ültetvényünkben. Fontos, hogy megfelelő minőségű öntözővíz kellő mennyiségben rendelkezésre álljon.
Hogyan fejlődnek a gyümölcsök?
A gyümölcsfák és a rajtuk növekvő gyümölcsök fejlődését, életfolyamatait is folyamatosan monitoroznunk kell. Egyre több eszköz, műszer szolgál a segítségünkre ezen a területen is. Többek között nedváramlás mérőket, a levelek fotoszintézisét jelző műszert, a gyümölcsök méretét vizsgáló eszközt építhetünk a rendszerbe. Az öntözésirányítás fontos részei ezek a műszaki és informatikai berendezések is.
Jó szakemberek kellenek
Összetett rendszerről van tehát szó. Minden elemét gondosan kell megtervezni, kivitelezni és működtetni. Akkor születnek jó megoldások, ha a különböző szakterületeken dolgozók szorosan együtt tudnak működni. Talán nem kell hangsúlyozni, hogy az ilyen rendszerek működtetéséhez egyre nagyobb szükség lesz a műszaki és informatikai ismeretekkel is rendelkező gyümölcstermesztő szakemberekre.
Bánjunk felelősen az erőforrásokkal!
Csepegtető, mikroszórófejes vagy szivárogtató öntözőrendszerek vezérlésére egyre több helyen alkalmazzák a precíziós műszereket, eszközöket a gyümölcsültetvényekben már Magyarországon is. Így megvalósítható, hogy nem programszerűen, hanem a tényleges vízszükségletnek megfelelően öntözünk. Az ilyen rendszereknek sokféle változata, típusa, összetevője van.
Mielőtt döntenénk a beszerzésükről, részletesen tájékozódjunk a műszaki paramétereikről és használhatóságukról, egyeztessünk az öntözőrendszert kivitelező szakemberekkel. A természeti erőforrásokkal felelősen és takarékosan kell gazdálkodnunk. Ezt szolgálja többek között a helyspecifikus öntözés megvalósítása is a gyümölcsültetvényekben.
A képek a szerző felvételei.