A kullancsok aktivitásának növekedésével minden évben előtérbe kerül a kullancsencephalitis kérdése. Bár a legtöbben a kullancscsípéssel azonosítják a fertőzést, Európa több országában időről időre nyers tejhez köthető megbetegedések is előfordulnak.
Emiatt a juh- és kecsketartó gazdaságok számára kiemelten fontos a tej biztonságának ellenőrzése. Egy új diagnosztikai fejlesztés ezt egyszerűsítette volna, de a gyakorlati alkalmazásra egyelőre még várni kell.
Ígéretes fejlesztés, de nem lett belőle gazdasági gyorsteszt
Szlovák kutatók olyan molekuláris vizsgálati eljárást fejlesztettek, amely képes kimutatni a kullancsencephalitis-vírus örökítőanyagát a tejmintákból. A LAMP-technológiára épülő módszer előnye, hogy az eredmény színváltozással is jelezhető, ezért első ránézésre alkalmasnak tűnhet helyszíni alkalmazásra.
A kutatás során azonban kiderült, hogy a tejminta előkészítése továbbra is olyan laboratóriumi lépéseket igényel, amelyek nélkül a vizsgálat nem végezhető el megbízhatóan. Emiatt a módszer nem vált olyan egyszerű gyorstesztté, amelyet a gazdálkodók saját gazdaságukban használhatnának.
A fejlesztés ennek ellenére fontos eredmény, mert igazolta, hogy a vírus tejből történő molekuláris kimutatása működőképes, a rutin felhasználás előtt azonban még egyszerűbb mintakezelési megoldásokra lesz szükség.
A fertőzés nemcsak kullancscsípéssel terjedhet
A kullancsencephalitis-vírus leggyakrabban fertőzött kullancs csípésével jut az emberi szervezetbe, de ritkább esetekben nyers, illetve nem megfelelően hőkezelt tej és tejtermék is közvetítheti a kórokozót. A juhok, kecskék és szarvasmarhák rendszerint tünetmentesen esnek át a fertőzésen, miközben rövid ideig a tejükben is megjelenhet a vírus. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) ezért továbbra is azt javasolja, hogy endémiás területeken kerüljék a pasztörizálatlan tej és az abból készült termékek fogyasztását.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) korábbi értékelése szerint a megfelelő higiéniai gyakorlat önmagában nem képes teljesen megszüntetni a nyers tejhez kapcsolódó mikrobiológiai kockázatokat, ezért a hőkezelés továbbra is a legbiztonságosabb megoldás.
A rendszeres vizsgálat csökkentheti a kockázatot
A tejminták laboratóriumi ellenőrzése különösen azokban a térségekben fontos, ahol a kullancsencephalitis rendszeresen előfordul. Egy gyors, gazdaságban is használható vizsgálat lehetővé tenné, hogy akár egyetlen állat fertőzöttségét is hamar azonosítsák, így elegendő lenne annak tejét elkülönítve kezelni. Erre azonban jelenleg nincs széles körben alkalmazható megoldás, ezért továbbra is a laboratóriumi diagnosztika jelenti az egyetlen megbízható módszert.
A kutatások ugyanakkor nem álltak meg. Több európai kutatócsoport dolgozik olyan diagnosztikai eljárásokon és vakcinafejlesztéseken, amelyek hosszabb távon mérsékelhetik a kullancsok által terjesztett kórokozók állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági jelentőségét. Az állatok számára ugyanakkor jelenleg nem áll rendelkezésre kereskedelmi forgalomban alkalmazható kullancsencephalitis elleni vakcina.
A megelőzés továbbra is több elemből áll
A kullancsok elleni védekezésben a legelők megfelelő kezelése, a rendszeres állatmegfigyelés és szükség esetén a kullancsellenes készítmények alkalmazása továbbra is fontos szerepet kap. Emellett a nyers tej biztonságának folyamatos ellenőrzése és a pasztőrözés jelenti azt a védelmi vonalat, amely jelenleg a leghatékonyabban csökkenti az élelmiszerrel terjedő fertőzés kockázatát.
A rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján a helyszíni gyorstesztek még nem válthatják ki a laboratóriumi vizsgálatokat, de a fejlesztések azt mutatják, hogy a jövőben egyszerűbb diagnosztikai megoldások is megjelenhetnek a gyakorlatban.
Képek: Pexels és Pixabay
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
