A napsugárzás a földi élet fontos fény- és energia szolgáltatója, a gyümölcsfáink sem élhetnek nélküle. Előfordul azonban, hogy kevesebb is elég lenne, azaz a túl erős napfény, és a túl intenzív UV sugárzás kárt tesz a gyümölcsökben.
Az utóbbi években egyre több olyan helyen is problémát jelentett ez, ahol korábban nem tapasztalták. A klíma melegedésének hatása itt is tetten érhető. Mit tehetünk, hogyan védhetjük meg a gyümölcsöket a káros hatásoktól? Cikkemben néhány példát látunk a lehetséges megoldásokra.
Napelemek az ültetvény fölött
Az ausztráliai Goulburn völgyben egy kísérleti körteültetvényben néhány évvel ezelőtt napelemeket helyeztek el a fák fölött. A nyári időszakban ezen a vidéken is gyakoriak a gyümölcsökre veszélyt jelentő hőségnapok, és erős az UV sugárzás. Az ültetvény felett lévő napelemektől kettős hasznot várnak. Egyrészt, hogy árnyékoló hatásukkal védelmet nyújtsanak a napégés ellen, másrészt, hogy áramot termeljenek.
Viktória Államban a Tatura SmartFarm területén részben állami támogatással valósult meg a projekt, amelyben többféle elrendezésben helyezték ki a paneleket. Az egyikben vízszintesen állnak, a másikban ferdén, a vízszinteshez képest 45 fokos szögben. Emellett a ferde elemeket különböző égtájak felé tájolva is kipróbálják. A takarás nélküli ültetvényrész szolgál kontolként.
A kísérleti ültetvényben folyamatosan mérik és regisztrálják a növények, valamint környezetük hőmérsékletét, műszerekkel vizsgálják a gyümölcsfejlődés paramétereit, és megfigyelik a fák fejlődési folyamatait. A hőségnapokon a takarás alatt 5-10°C-al alacsonyabb volt a levegő hőmérséklete, mint a környező vidéken.
Sikerült jelentősen csökkenteni a napégett gyümölcsök számát is. Ebben a kísérletben fixen beépített napelemek vannak, ennek hatásait vizsgálják. Még jobb hatásfokot lehet elérni olyan rendszerekkel, amelyekben a napelemek szögállása, körbeforgással pozíciója is változtatható.
Napégés veszélye
A nyári hőségnapokon a napfénynek kitett gyümölcsök hőmérséklete akár 15-20°C-al is melegebb lehet, mint a levegő hőmérséklete, elérheti az 50-55°C-ot is. Ezen a hőmérsékleten már tartós károsodás következhet be a fejlődő termések szöveteiben.
Fajtánként eltérő az érzékenység a napégésre, de a legtöbb körte- és almafajta ilyen körülmények között kárt szenved. Főként a héjszövet és a gyümölcshús alatta lévő része barnul, erősebb napégés esetén fölrepedezik. A gyümölcs rossz ízű, eladhatatlan lesz (1. kép).
A károsodás mértéke attól is függ, hogy milyen fejlettségű és mennyi ideig volt kitéve erős napsugárzásnak a gyümölcs.
Fényre szükség van
A takarórendszerek alkalmazása során a napfény drasztikus kizárása egyáltalán nem cél, hiszen az a fotoszintézishez és a gyümölcsök színeződéséhez is elengedhetetlen. A piros fedőszínű gyümölcsök (almák, körték) fedőszínének kialakulásához szükséges a közvetlen napfény.
A piros színt ugyanis az antocianidok okozzák, amelyek akkor szintetizálódnak megfelelően a héjban, ha a gyümölcsöket közvetlen napfény éri. A gyümölcsöknek azokon a részein például nem alakul ki a piros fedőszín, ahol egy levél eltakarta a gyümölcsöt (2. kép).
Fontos tehát, hogy délelőtt és késő délután eljusson a napfény a fákhoz. A problémakör tehát összetett, ezért részletes vizsgálatok szükségesek a legjobb takarórendszer kidolgozásához.
Sok helyen vizsgálják az árnyékoló és energia termelő panelek felhasználásának lehetőségeit a gyümölcsültetvényekben, és az eredmények alapján egyre inkább terjednek. Árnyékoló hatásuk védi a gyümölcsöket a napégéstől, emellett elektromos áramot is termelnek.
Hálók és hűtő öntözés
Az Amerikai Egyesült Államokban 2021-ben volt az első olyan erőteljes hőhullám, ami fölhívta a figyelmet arra, hogy valamit tenni kell. Június végén a nyugati partvidéket, főként Oregon és Washington Állam területét több mint egy hétig tartó forró időszak sújtotta, rekordnak számító magas hőmérsékletekkel, ami erős UV sugárzással is párosult. Ez nagy károkat okozott a gyümölcstermesztőknek.
Észak-Amerikának ezen a vidékén nagyon jelentős gyümölcstermesztés folyik. A cseresznye-, a körte- és az almaültetvényekben keletkeztek a legnagyobb károk, de az áfonya- és az őszibaracktermesztők is súlyos anyagi veszteségeket könyvelhettek el ebben az évben.
Mivel a klíma melegedése miatt továbbra is várhatók hasonló problémák, egyre több gyümölcstermesztő szerelte föl az ültetvényét védő rendszerekkel. A fák koronája felett elhelyezett öntözőrendszert, párásító berendezést, vagy hálós takarást építenek ki, esetenként ezek kombinációját.
A különböző rendszerek hatékonyságát kísérleti ültetvényekben vizsgálják évek óta, állami egyetemek kísérleti telepein és magán projektekben. Az egyik ilyen kísérleti ültetvényben sűrű szövésű árnyékoló hálók alatt a hőségnapokon a gyümölcsök hőmérséklete nem emelkedett 38-40°C fölé, így nem szenvedtek napégést. A hálózás felső szórófejes öntözéssel kombinálva még hatékonyabban megvédte a gyümölcsöket a napégéstől.
Hűtő öntözés rutinszerűen
Washington Államban sok almaültetvényben van már hűtő öntöző rendszer. Sokan rutinszerűen alkalmazzák, és amikor a levegő hőmérséklete meghaladja a 30°C-ot, bekapcsolják a szórófejeket. Sok vizet elhasználnak, gyakran feleslegesen. Ugyanis nem a levegő hőmérsékletének mérése a legjobb indikátor!
A napégés mértéke a gyümölcsök hőmérsékletétől és annak időtartamától függ. Ráadásul a fajták nem egyformán reagálnak. A gyümölcsök hőmérsékletét befolyásolja egy sor tényező, a korona mérete és sűrűsége, hol helyezkedik el rajta a gyümölcs, a levegő páratartalma, a légmozgás, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
A gyümölcsfák bonyolult élő szervezetek. Maguk is igyekeznek tenni a stresszhatások ellen. Melegben párologtatással hűtik magukat. A gyümölcsökön nem történik párologtatás, de hőmérsékletükre kihat a levelek tevékenysége.
Egy nagyobb lombtömegű fa jobban tudja hűteni magát és közvetlen környezetét. Ilyen formán az alany és a művelési rendszer is szerepet játszik abban, hogy milyen lesz a gyümölcsök hőmérséklete.
Kísérletek alapján gazdaságosabban
Olyan rendszereket kellene ezért kiépíteni, amelyek a gyümölcsök hőmérsékletét mérve, a fajta érzékenységét és a művelési rendszer adottságait is figyelembe véve automatikusan indítja el a hűtő öntözést, amikor arra szükség van. Ezzel rengeteg vizet és energiát lehetne megspórolni.
Ilyen rendszer kifejlesztésén dolgoznak a Washingtoni Állami Egyetemen. Kísérleti ültetvényükben hálóval takart, párásítóval ellátott és hűtő öntözéssel rendelkező ültetvényrészek vannak különböző almafajtákkal. A módszereket külön-külön, és ezek kombinációját is vizsgálják. Hőkamerák és RGB kamerák monitorozzák a gyümölcsöket a korona különböző részein, és ezek adatai alapján kapcsol be a védelmi rendszer különböző fokozatokban.
Az RGB képek arra szolgálnak, hogy megkülönböztessék a gyümölcsöket a levelektől, így a rendszer csak a gyümölcsök felületéről gyűjt adatokat. Ezután műszeres mérésekkel vizsgálják az almákban esett károsodásokat. A kísérleti eredmények alapján lehet majd a szükséges algoritmusokat és egy precíziós védő rendszert kidolgozni.
Hőhullámok Nyugat-Európában
Az utóbbi években Dél-Anglia, Hollandia, Belgium és Németország ültetvényeiben is jelentős károk keletkeztek a napégés következtében. Ezekben az országokban a gyümölcsültetvények sokfelé el vannak látva jégeső ellen védő hálótakarással (3. kép).
Ez a napégés ellen is védelmet nyújt, bár a nagyon erős napsugárzás és tartós hőhullám esetén nem elegendő a védő hatásuk. Az sem jó persze, ha a napfényt túlságosan kirekesztjük, mert a növények élettevékenységéhez szükséges. Színes gyümölcsöknél különösen fontos az érési időszakban.
Sok kutatás, vizsgálat most arra irányul, hogy megtalálják ez észszerű kompromisszumot a takarórendszerek hasznos és káros hatásai között. Milyen színű és sűrűségű hálókat szereljenek föl? Tavasszal mikor feszítsék ki a fák fölé? Meddig maradjon a takarás? Érdemes-e már a szüreti időszakban föltekerni, eltávolítani a fák fölül, hogy jobban színesedjenek a gyümölcsök?
Nyilvánvalóan fajonként, fajtánként, termőhelyenként, művelési rendszerenként más lesz a jó megoldás, ezeket a vizsgálati eredmények alapján lehet majd kidolgozni.
Automatikusan záródó rendszer
Megoldás lehet az automatikusan záródó takaró rendszer is. Az olasz Magif cég cseresznye ültetvényekben próbálja ki új fejlesztésű szerkezetét, amely szükség esetén fóliatakarást borít az ültetvény fölé.
Az automata meteorológiai állomás méri az időjárási adatokat, és meghatározott időjárási körülmények között zárja majd nyitja a takarást. Ezt elsősorban a gyümölcsrepedés megakadályozására dolgozták ki, de egyéb káros környezeti károk kivédésére is alkalmas.
A németországi Lock Antriebstechnik GmbH is egy automatikusan záródó és nyitódó takarórendszer kifejlesztésén dolgozik több kísérleti ültetvényben. Az EazyTop rendszer íves acélszerkezeten elhelyezett fóliatakarást tartalmaz, amelyet az időjárási viszonyoktól függően szükség szerint lehet nyitni vagy zárni. Intenzív ültetvények támrendszerére szerelhető, és megvédi a fákat az esőtől, jégveréstől, erős napsütéstől.
Az ültetvény helyi automata meteorológiai állomásával összeköttetésben, meghatározott szituációk esetén két perc alatt képes automatikusan záródni vagy nyitódni. Ezen kívül a gazda is irányíthatja távvezérléssel.
***
Vannak tehát lehetőségek a nap káros hatásainak kiküszöbölésére a gyümölcsültetvényekben. A módszerek esetenként más kedvezőtlen környezeti tényezők ellen is védelmet nyújtanak. Ezekre az eszközökre a klímaváltozási trendeket látva a jövőben egyre nagyobb szükség lesz.
A képek a szerző felvételei.
