A kert és a gyümölcsös terméséből nemcsak befőtt, lekvár vagy savanyúság készülhet: az alma, körte, paradicsom, uborka vagy cékla egy része frissen préselve is felhasználható. A lé ízét néhány levél menta, citromfű vagy bazsalikom egészen más irányba viheti, így ugyanabból az alapanyagból többféle ital készíthető.
Arra azonban érdemes figyelni, hogy a frissen préselt gyümölcslé táplálkozási szempontból nem azonos az egész gyümölccsel, mert a préselés során a rost jelentős része visszamarad. A házi lé ezért inkább az étrend kiegészítője legyen, ne a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás helyettesítője.
Nem a gép márkája dönti el, milyen lesz a lé
A lassú fordulatú, úgynevezett hidegpréses gépeket gyakran azzal reklámozzák, hogy lényegesen több értékes növényi vegyületet őriznek meg. Erre azonban nincs olyan egyértelmű tudományos bizonyíték, amely alapján minden esetben kijelenthető lenne a fölényük. Összehasonlító vizsgálatokban a hidegpréses és a centrifugális eljárással készített levek között több fontos bioaktív vegyület és az antioxidáns kapacitás tekintetében sem találtak számottevő különbséget.
Otthoni körülmények között ennél fontosabb kérdés az alapanyag minősége és frissessége. Préselés előtt a zöldséget, gyümölcsöt és a felhasznált növényi részeket folyó víz alatt alaposan meg kell mosni, a rothadt részeket pedig nem elegendő kivágni: az ilyen termést jobb teljesen félretenni. A frissen készített, pasztőrözetlen lé élelmiszer-biztonsági szempontból érzékeny termék, ezért célszerű frissen elfogyasztani, a maradékot pedig azonnal hűtőbe tenni.
Az alma jó alap, a fűszernövényből kevés is elég
A préselésre azok a gyümölcsök a leghálásabbak, amelyeknek nagy a létartalmuk. Ilyen az alma, a körte, a szőlő, az őszibarack és a nektarin, míg a bogyós gyümölcsöket kis léhozamuk miatt célszerű más alapanyaggal társítani. A citrusfélék levét külön is ki lehet facsarni, majd a kész italhoz adni.
Zöldségek közül jól préselhető a paradicsom, az uborka, a sárgarépa, a cékla és a zeller. A karakteresebb alapanyagokkal már érdemes óvatosabban bánni. A retek, hagyma, fokhagyma vagy gyömbér kis mennyiségben is erősen meghatározza az ízt.
Ugyanez igaz a fűszer- és gyógynövényekre. A citromfű, a menta vagy a bazsalikom nem azért kerül a pohárba, hogy minél nagyobb adagban fogyasszuk, hanem elsősorban azért, mert kevés is elegendő belőlük az ital karakterének megváltoztatásához. Gyógynövény esetében különösen nem szerencsés abból kiindulni, hogy ami növényi eredetű, abból korlátlan mennyiség biztonságosan fogyasztható. A gyógynövények hatóanyagokat tartalmaznak, és egyes készítményeknek ellenjavallatai, illetve gyógyszerkölcsönhatásai is lehetnek.
A „méregtelenítő lé” helyett maradjunk a valós előnyöknél
A csalánból, gyermekláncfűből, almából és uborkából készített zöld leveket gyakran nevezik méregtelenítő italnak. Ezt a megnevezést jobb fenntartással kezelni. Egy házi zöldségléről nem állítható megalapozottan, hogy „kitisztítja” a szervezetet vagy méregteleníti a májat.
Ettől még készülhet belőlük kellemes ital. Két alma és egy kisebb uborka mellé kis mennyiségű, biztosan azonosított és fogyasztásra alkalmas fiatal csalánlevél, majd ízlés szerint citromlé kerülhet. Vadon gyűjtött növényt csak akkor használjon, ha a faj azonosításában teljesen biztos, és a gyűjtőhely nem szennyezett.
Egyszerűbb párosítás a két alma, egy szárzeller, néhány citromfűlevél és kevés menta. Nyári változatban az alma egy része uborkával vagy dinnyével is kiváltható.
A paradicsom különösen jó alap
Négy érett paradicsomhoz egy kisebb uborka, néhány levél friss bazsalikom és kevés citromlé adható. Só csak módjával kerüljön bele, a bors viszont jól illik hozzá. Egy kevés olívaolajnak nem csupán ízbeli szerepe lehet: a paradicsom karotinoidjai, köztük a likopin zsírban oldódó vegyületek.
A kurkumával már óvatosabban érdemes bánni. A fekete bors piperinje növelheti a kurkumin biológiai hozzáférhetőségét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a házi kurkumás italoknak bizonyított gyógyhatásuk lenne. A koncentrált, nagy biológiai hozzáférhetőségű kurkuminkészítmények biztonságossága ráadásul külön kérdés.
A gyümölcslénél a mennyiség sem mellékes
A házi készítés önmagában nem teszi korlátlanul fogyaszthatóvá a gyümölcslevet. A WHO a gyümölcslevekben természetesen jelen lévő cukrokat is a szabad cukrok közé sorolja, ezért az egész gyümölcs rendszeres fogyasztása előnyösebb választás. Irányadó lehet az a táplálkozási ajánlás, amely a 100 százalékos gyümölcs- és zöldséglevek, illetve smoothie-k együttes napi mennyiségét körülbelül 150 milliliterben maximálja.
Képek: Pixabay.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
