Az idei almaszezonban jóval kevesebb gyümölcs kerülhet az európai tárolókba, mint egy évvel korábban. A 2026-os termés az Európai Unió meghatározó almatermelő országaiban várhatóan a 9,5 millió tonnát sem éri el, és ezzel az elmúlt évtized második leggyengébb eredménye körvonalazódik.
A visszaesés mögött nem egyetlen kedvezőtlen időjárási esemény áll: a fagy, az aszály és a hőstressz termőtájanként eltérő mértékben, de Európa jelentős részén nyomot hagyott az ültetvényeken. Magyarország helyzete még az európai átlagnál is rosszabb, a hazai almatermés fél évszázados mélypontra kerülhet.
Másfél millió tonna alma tűnhet el egyetlen év alatt
A World Apple and Pear Association (WAPA) 2026-os Prognosfruit előrejelzése 9.496.047 tonnára teszi az uniós almatermést a legfontosabb termelő országokban. Ez 15,6 százalékkal kevesebb az előző szezon végleges adatánál, és 14,3 százalékkal marad el az előző három év átlagától.
A különbség nagyságrendjét jól mutatja, hogy a 2025-ös, közel 11 millió tonnás terméshez képest mintegy 1,5 millió tonna alma hiányzik az idei mérlegből.
A legnagyobb veszteséget Lengyelország szenvedi el. Az EU legfontosabb almatermelőjénél körülbelül 2,6–2,7 millió tonnára becsülik a termést, ami csaknem 30 százalékos visszaesés. Franciaországban 1,16 millió tonna körüli mennyiséggel számolnak, mintegy 24 százalékkal kevesebbel a tavalyinál. Németországban nagyjából 1,01 millió tonna kerülhet le a fákról, ami közel 11 százalékos csökkenés.
Olaszország ezzel szemben viszonylag stabilan vészelte át a szezont: a mintegy 2,27 millió tonnás várható termés mindössze néhány százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Európán belül tehát jelentős különbségek alakultak ki, ami a szezon későbbi részében a kereskedelmi árumozgásokat is meghatározhatja.
A nagy fajtákból is kevesebb lesz
Nemcsak országonként, hanem a meghatározó fajták szintjén is látható a visszaesés. Golden Deliciousból 1,81 millió tonnát várnak, 11,1 százalékkal kevesebbet a tavalyinál. A Gala termése 8,9 százalékkal, 1,36 millió tonnára csökkenhet, míg a Red Delicious esetében 5,3 százalékos mínusszal számolnak.
Különösen nagy a kiesés az Idarednél: a 415,6 ezer tonnás várható mennyiség 19,7 százalékos csökkenést jelent. Ennek Magyarország szempontjából is van jelentősége, hiszen az Idared hagyományosan fontos fajtája a hazai termesztésnek.
A mennyiség mellett idén a minőség és a méret is kulcskérdés. A tartós vízhiány és a hőstressz több termőtájon visszafogta a gyümölcsök növekedését. Emiatt a ténylegesen étkezési minőségben értékesíthető árumennyiség alakulását nem lehet pusztán a leszüretelt tonnákból megítélni.
Magyarországon már nem egyszerűen gyenge évről beszélünk
A hazai helyzet lényegesen súlyosabb az uniós átlagnál. A FruitVeB augusztus végi értékelése szerint Magyarországon mindössze 130–140 ezer tonna alma betakarítása várható. Ebből 50–60 ezer tonna lehet étkezési, 70–80 ezer tonna pedig ipari alma.
Ez az elmúlt fél évszázad leggyengébb hazai almatermését jelentheti. Egy jó évjáratban a jelenlegi ültetvényállomány mellett is 400–500 ezer tonnás termésre lenne lehetőség, vagyis az idei kiesés a normál terméspotenciálhoz képest megközelítheti a 70 százalékot.
A károk jelentős részét már az áprilisi és májusi fagyok megalapozták. Ezt követte a tavasztól tartó vízhiány, majd a nyári hő- és sugárzási stressz. A gyümölcsök egy része apró maradt, romlott a színeződés, és a kedvezőtlen körülmények a szüret előtti hullást is fokozhatják.
Mindez a feldolgozóipar számára különösen komoly probléma. A hazai, mintegy 350 ezer tonnás almafeldolgozó kapacitáshoz képest a várható 70–80 ezer tonna ipari alapanyag rendkívül kevés. Az étkezési alma 100–110 ezer tonnára becsült belföldi piacát pedig az idei hazai termés várhatóan csak 50–60 százalékban tudja ellátni.
A kevés alma önmagában még nem jelent magas árat
A termelő számára az idei év egyik legfontosabb tanulsága, hogy a gyenge termésből nem következik automatikusan kedvezőbb értékesítési helyzet. Az európai piacra a szezon elején még jelentős előző évi készletek nehezedtek. Június elején körülbelül egymillió tonna alma volt az uniós tárolókban, mintegy 300 ezer tonnával több, mint egy évvel korábban.
Magyarországon az ipari alma szezonnyitó alapára nettó 50–52 forint körül alakult kilogrammonként a léüzembe beszállított árunál. Ez a FruitVeB adatai szerint mintegy 15 forinttal alacsonyabb a tavalyi, és közel 30 forinttal marad el a 2024-es árszinttől.
A szezon további alakulásában ezért nemcsak az számít, hány tonna alma terem. Meghatározó lesz a lengyel termés tényleges nagysága és piacra kerülésének üteme, az étkezési minőség aránya, valamint az is, hogyan viselkedik a gyümölcs a tárolókban. A nyári hőség és vízhiány ugyanis nemcsak a betakarításkori méretet és színeződést ronthatja, hanem a tárolhatóságot is befolyásolhatja.
A körte egészen más szezont fut
Miközben almából súlyos visszaesést jeleznek az adatok, az uniós körtetermés növekedhet. A WAPA (World Apple and Pear Association) 1,946 millió tonnával számol, ami 5,5 százalékkal több az előző évinél és 9,9 százalékkal meghaladja az elmúlt három év átlagát.
A javulás egyik meghatározó szereplője Olaszország, ahol 347 ezer tonna körüli termést várnak, 17,4 százalékkal többet az előző évinél. A legfontosabb európai körtefajta, a Conference termése 2,1 százalékkal, mintegy 906 ezer tonnára emelkedhet. A Vilmos esetében szerényebb, 1,1 százalékos növekedés várható.
Képek: Pixabay.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
