A földigiliszták jelenléte utal a talajegészségre – de mit tehetünk, ha ezek a hasznos szervezetek nem találnak megfelelő életkörülményeket a talajainkban?
A földigiliszták hasznos lakói a talajainknak, hiszen a tevékenységükkel jelentősen javítják annak fizikai tulajdonságait. Ürülékükkel táplálják a talajt, ennek mennyisége pedig – éves szinten – négyzetméterenként akár a 10 kg-ot is elérheti. Annál is értékesebb ez, mivel nagy mennyiségű foszfort, káliumot és nitrogént tartalmaz. A földigiliszták járatai biztosítják a talaj lazítását, levegőztetését, illetve elősegítik a víz mélyebb rétegekbe jutását és eloszlását. Ha tehát nagy számban élnek efféle gyűrűsférgek a talajainkban, akkor elégedettek lehetük, hiszen javul a földjeink víz- és tápanyagmegtartó képessége.
A klímaváltozás okozta aszály és csapadékhiány, a talajok elporosodása negatívan hat a földigilisztákra is, szűkíti életterüket, amit aztán a gazdák is megsínylenek a talaj termékenységének és a hozamok csökkenésének formájában. Hogyan lehet mesterségesen helyettesíteni ezeket a hasznos szervezeteket? Ezt próbálják kikísérletezni német kutatók, a Thünen Intézet és a Kasseli Egyetem munkatársainak tevékenységéről pedig az Agrarheute nevű szakoldal számolt be.
A földigiliszták a talajegészség indikátorai, hiányuk egyértelműen a talaj leromlására utal. A németországi szántóföldek 51 százalékán tapasztalható már kisebb-nagyobb mértékű tömörödés, márpedig a növények a vízigényük kétharmadát, valamint a tápanyagigényük 10–70 százalékát az alsóbb talajrétegekből elégítik ki, a tömörödés tehát megnehezíti a gyökerek mélyebbre hatolását. A német kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a kultúrnövények képesek-e profitálni a „mesterséges földigiliszták” tevékenykedéséből.
15 százalékos hozamnövekedés
Németország északi részén hoztak létre két teszthelyszínt, ahol a talajokban 50, 100 és 200 darab mesterséges (10 mm átmérőjű) pórust alakítottak ki négyzetméterenként, így imitálva a gyűrűsférgek munkáját. Meglepő módon ezzel a módszerrel sikerült számottevő hozamnövekedést elérniük: a négyzetméterenkénti 100 darab pórus akár 15 százalékkal emelte meg a termésmennyiséget, vagyis hektáronként 1,14 tonnával.
Az is meglepő volt, hogy a növények a mesterséges üregeket preferálták a valódi gilisztajáratokkal szemben, bár azokból hiányzott a tápanyagokban gazdag ürülék. Mindezek ellenére a gyökerek a mesterséges pórusok 86 százalékát nőtték be, miközben az igazi járatoknak csupán a 72 százalékát. Az 50–80 cm-es mélyebb talajrétegben a gyökérhossz-sűrűség átlagosan 120 százalékkal nőtt. Fontos az is, hogy az őszi talajművelés ugyan szétrombolta a mesterséges pórusokat a felső 30 cm-es rétegben, ám az alsóbb talajrétegekben stabilak maradtak a kutatás 1,5 éve során.
A földigiliszták munkája a talajban:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
