Romániában több jól működő kutatóintézet is van, amelyek a gyümölcstermesztés innovációját szolgálják, közülük nemzetközileg is az egyik legismertebb a Pitesti Kutató Intézet. Az 1967-ben alapított intézmény munkáját a jelentős állami finanszírozás mellett a gyümölcságazatban tevékenykedő gazdálkodók és a termelői csoportok is támogatják anyagilag.
Szerteágazó kutató, fejlesztő munkájukat a gyakorlati szakemberekkel és a többi romániai kutató állomással (Baneasa, Constanta, Bistrica) együttműködésben végzik, és sok nemzetközi együttműködésben megvalósuló projektjük is van.
Genotípusok begyűjtése
Jelentős eredményeket értek el a fajtaérték-kutatás és új fajták nemesítése területén. Ennek első lépése a tájszelekció volt. Elkezdték begyűjteni a legfontosabb termesztett gyümölcsfajok legértékesebb genotípusait a különböző termesztő körzetekből. Ezek alapozták meg a génbanki fajtagyűjteményüket, amit aztán külföldről behozott fajtákkal bővítettek.
A folyamatosan bővülő fajtagyűjtemények egyrészt azt szolgálják, hogy a fajták termeszthetőségéről és gyümölcsminőségéről minél több információt lehessen gyűjteni az adott termőhelyen, másrész itt lehet értékelni és kiválasztani a nemesítés számára felhasználható genetikai alapanyagokat.
Emellett ezek a gyűjtemények nagyon fontosak a biodiverzitás megőrzése szempontjából is, hiszen azokat a régi fajtákat is megőrzik, amelyek a termesztésből már kiszorultak. Sok régi fajtának aztán olyan rejtett tulajdonságai kerülhetnek előtérbe, például ellenállóképesség betegségekkel szemben, vagy jó feldolgozhatóság, ami miatt érdemes felhasználni a nemesítésben.
Nemesítés
Keresztezéses nemesítési programjuk 1967-ben indult, melynek célja a hazai ökológiai adottságok között jól termeszthető és piacképes árut adó cseresznye-, meggy-, szilva-, körte- és almafajták előállítása. A gyümölcsfajták nemesítése hosszú időt igénybe vevő munka, az eredményei az 1990-es és 2000-es években kezdtek beérni.
A nemesítés során mindegyik gyümölcsfajnál a friss piacra való alkalmasságot tarották szem előtt, kevésbé volt cél a feldolgozási célra történő fajták előállítása. A fajtaérték-kutatási és a nemesítési munka tehát szervesen összekapcsolódva, párhuzamosan halad az intézményben a megalakulása óta.
Az akkor telepített kísérleti ültetvények már régen kiöregedtek, ezek folyamatos megújításáról nagy anyagi eszközök bevonásával folyamatosan gondoskodnak. 1982 és 1984 között, majd 2009 és 2011 között volt két jelentős felújítási időszak, de kisebb telepítéseket folyamatosan végeznek (1. kép).
Új cseresznye- és meggyfajták
A cseresznye fajtagyűjteményükben 300-nál több, a meggy gyűjteményben 150 fajta/genotípus van. Romániában itt van a központja a két faj nemesítésének, de 1981-től együttműködnek más hazai kutató állomásokkal is.
A cseresznyék közül a ’Superb’, a ’Sublim’ és a ’Spectral’, a meggyek közül pedig a ’Stelar’ és a ’Rival’ fajtákat igyekeznek leginkább propagálni a termesztők körében. A három cseresznyefajta a korai szezont célozza meg, május végi, június eleji érési idővel. Nem rezisztensek, de toleránsak a blumeriellás levélfoltossággal szemben. Mindhárom fajta önmeddő, fajtatársítással szükséges őket telepíteni.
A meggyfajták friss piacra és feldolgozásra is alkalmasak, a betegségekkel szemben mérsékleten fogékonyak, öntermékenyülők. A ’Stelar’ június elején, a ’Rival’ június végén érik Pitestiben.
Szilva nemesítési program
A szilva régóta a legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcsfaj Romániában. Nem csoda hát, hogy a genetikai állomány begyűjtésével, a fajták értékelésével, és új fajták nemesítésével is régóta intenzíven foglalkoznak.
Ez a munka is Pitestiben kezdődött, és ma is ez a fő szilva fajtaértékelő és nemesítő intézet Romániában, de régóta együttműködnek a Valceában lévő kutató állomással. Génbanki szilva fajtagyűjteményükben nemcsak nemes-, hanem alanyfajták is vannak, mert az alanyok nemesítését is fontosnak tartják (2. kép).
2000-től mindkét intézetben nagyon részletesen vizsgálják a fajták növekedési, terméshozási és gyümölcsminőségi jellemzőit, a fenológiai folyamataikat (virágzási idő, érési idő), valamint a betegségekkel szembeni ellenálló képességüket. Így két termőhelyen vannak adataik, amelyek alapján a termesztők számára hasznos információkat tudnak szolgáltatni a fontosabb fajták jellemzőiről.
Szilvák friss piacra
A szilva sokféleképpen hasznosítható gyümölcs. Régóta nagy szerepe van a feldolgozásban, erre sok helyi fajta alakult ki (’Vinete romanesti’, ’Grase romanesti’).
A feldolgozás mellett azonban egyre nagyobb teret kap a friss fogyasztás. A friss piacra tetszetős, nagy gyümölcsű, piacképes, jó ízű fajták kellenek. Főként ezt a célt megcélozva a nemesítési programjukat először a régi, román ’Tuleu gras’ fajtára alapozták (3. kép), amelynek nagy gyümölcsméretét és kiváló gyümölcsminőségét kívánták átvinni az új hibridekbe, különböző hazai és külföldi fajtákkal történt keresztezések során.
Ebből a nemesítési programból 23 új fajta született, amelyek közül néhány fontosabbat az 1. táblázatban mutatunk be. A ’Tuleu gras’ fajtának azonban van egy nagy hibája. A virágai nem képeznek életképes polleneket, a fajta hímtseril. Ha ilyen fajtánk van az ültetvényben, az nagyon megnehezíti a fajtatársítás tervezését, mert számára pollenadót kell biztosítani, ő viszont nem lehet pollenadó.
| Fajta | Elismerés éve | Szülőpartnerek |
| Centenar | 1978 | Tuleu gras x Early Rivers |
| Dambovita | 1981 | Tuleu gras x Anna Spath |
| Carpatin | 1982 | Tuleu gras x Early Rivers |
| Flora | 1989 | Tuleu gras x Renclod violet |
| Iulian | 2002 | Tuleu gras x Renclod Althan |
| Ivan | 2003 | Tuleu gras x Vanat de Italia |
| Roman | 2004 | Tuleu gras x Early Rivers |
| Dani | 2004 | Tuleu gras x Grase romanesti |
| Romaner | 2005 | Tuleu gras x Renclod Althan |
| Elena | 2005 | Tuleu gras x Stanley |
| Topval | 2010 | Tuleu gras x Stanley |
Itt érdemes megjegyezni, hogy ez, a termesztő számára káros tulajdonság a nemesítő számára hasznos, mert megporzáskor nem kell kasztrálni a virágait. Sajnos a hímsterilitást a legtöbb utód fajta örökölte a ’Tuleu gras’-tól.
Ezt már kezdetben felismerve párhuzamosan egy másik keresztezési programot is elindítottak, amelyben ez a fajta nem szerepelt. Ebből 15 fajta keletkezett, amelyek közül néhányat a 2. táblázatban tüntettünk föl.
| Fajta | Elismerés éve | Szülőpartnerek |
| Silvia | 1979 | Renclod Althan x Early Rivers |
| Pescarus | 1979 | Renclod Althan x Wilhelmina Spath |
| Ialomita | 1981 | Renclod Althan x Early Rivers |
| Diana | 1983 | Renclod Althan x Early Rivers |
| Delia | 2002 | Vanat de Italia x Anna Spath |
| Doina | 2004 | Anna Spath x Renclod Althan |
| Zamfira | 2005 | Anna Spath x Renclod Althan |
| Romanta | 2012 | Stanley x Valcean |
Vírusnak ellenálló fajták
Többféle célt is kitűztek a nemesítés során. Nemcsak a jó piaci gyümölcsminőséget, hanem az érési időszak megnyújtását, az öntermékenységet, a szilva himlő vírussal szembeni ellenállóságot és a nem túl nagy faméretet is. Ezekhez kerestek szülőpartnereket a keresztezések során.
Az persze álom, hogy valamennyi jó tulajdonság egy fajtában egyesüljön, de sok jó szilvafajtát állítottak elő, amelyek egy része az ültetvényekben is elterjedtté vált. A ’Carpatin’, a ’Flora’, az ’Alina’, a ’Roman’, a ’Topval’, az ’Ialomita’, az ’Agent’, a ’Zamfira’, a és a ’Romanta’ vírus toleránsak. Ez egyre fontosabb követelménnyé válik, mert a Plum pox virus nagyon lerontja az érzékeny fajták gyümölcsminőségét.
Az új fajták gyümölcsei tetszetősebbek, nagyobb méretűek, mint a hagyományos régi fajtáké, és legtöbbjük az európai piacon keresett, megnyúlt alakú, sötétkék vagy sötétlila héjú típusba tartozik. A sötétkék héjú ’Romanta’ fajta a legutóbbi években kapott állami elismerést (4. kép).
Sok keresztezésben használták föl az ’Anna Spath’ fajtát (5. kép), elsősorban a későbbi virágzás és ezáltal a jobb termésbiztonság elérése érdekében. Ez lilás héjszínt örökített sok új utódfajtába.
A fajtagyűjteményben sok más típusú szilva is vizsgálat alatt van, köztük gömbölyded gyümölcsűek (6. kép), és sárga héjszínűek (7. kép) is, amelyek választékbővítésre lehetnek alkalmasak.
Alma és körte nemesítés
Az 1968-ban indult alma nemesítési program kiváló kereskedelmi minőségű, varasodással szemben ellenálló új fajták előállítását tűzte ki célul. Ehhez régebbi kereskedelmi fajtákat és külföldön nemesített rezisztens fajtákat használtak föl genetikai forrásként. Ebből a nemsítő munkából származó néhány fajta adatait tüntettük föl a 3. táblázatban.
| Fajta | Elismerés éve | Szülőpartnerek |
| Remus | 1994 | Camucaz x PCF 9-100 |
| Romus 4 | 1999 | Romus 3 x Prima |
| Romus 5 | 2003 | Romus 3 x Prima |
| Rebra | 2003 | Querina x Idared |
| Nicol | 2005 | Wijcik x Pionier |
| Colmar | 2006 | Wijcik x Querina |
| Colonade | 2007 | Pionier x Wijcik |
| Rustic | 2008 | Florina x Pionier |
A körtenemesítés nem tartozik a Pitesti intézet fő profiljába, de más kutató állomásokkal együttműködve részt vesz ebben a munkában is. A kiváló gyümölcsminőség mellett itt is cél volt a betegségekkel szembeni ellenálló képesség. A legismertebb román rezisztens körtefajták az ’Euras’, a ’Getica’ és a ’Daciana’. A vizsgálat alatt álló alma- és körtefajták, valamint az új hibridek gyümölcseit rendszeresen bemutatják a szakmai rendezvényeken (8. kép).
A többi országhoz hasonlóan az új rezisztens alma- és körtefajták sajnos nagyon nehezen terjednek a kereskedelmi ültetvényekben, pedig sokkal környezetkímélőbb módon lehetne ezeket termeszteni, mint a hagyományos fajtákat, amelyek fogékonyak a betegségekre. A gazdák és a kereskedők sok helyen erősen ragaszkodnak a régi fajtákhoz, mert azokat szokták meg.
Művelési rendszer és technológiai kísérletek
A kísérleti ültetvényükben nagy területeket foglalnak el azok a részek, ahol a főbb gyümölcsfajok újdonságnak számító fajtáira igyekeznek kidolgozni a termesztéstechnológia részleteit.
Ezek a vizsgálatok különböző koronaformájú, intenzív ültetvényekben, növekedést csökkentő alanyokon zajlanak (9. kép), és a gyakorlat számára hasznos információkat szolgáltatnak az alany-nemes összeférhetőségről, a fák növekedési és terméshozási jellemzőiről, a fitotechnikai beavatkozások hatásairól, valamint a technológia többi fontos területéről.
A fenntarthatóság és környezettudatoság jegyében vizsgálják a technológiai elemek környezetre gyakorolt hatásait is, főként a növényvédelem és a tápanyag-gazdálkodás területén. Külön kísérletek zajlanak a faiskolai technológia fejlesztése érdekében.
Precíziós fejlesztések
Az utóbbi években új kutatási témaként kerültek az intézet profiljába a precíziós módszerek fejlesztését szolgáló vizsgálatok. Ezt megalapozták a régóta a növényélettan területén végzett kutatásaik eredményeik.
A kísérleti ültetvényekben a teljes talaj-növény-atmoszféra rendszert vizsgálják szenzorokkal, adatrögzítőkkel. A precíziós eszközök folyamatosan rögzítik a talaj víztartalmát és vízpotenciálját, a gyümölcsfák törzsátmérőjének változását, a törzsön keresztüli nedvességáramlást, a levelek turgornyomását, a levelek hőmérsékletét, klorofill fluoreszcenciáját, fotoszintetikus aktivitását, a sztómák állapotát és más jellemzőket.
Az adatok feldolgozása és értékelése speciális szoftverekkel történik. A kísérleti eredmények nagy segítséget nyújtanak a növényeket ért stresszhatások korai felismerésében, a kórokozó/kártevő diagnosztikában, a víz- és tápanyagellátás tervezésében és kivitelezésében.
A cél egy olyan multiszenzoros, távfelügyeleti rendszer kidolgozása, amely automatikusan képes vezérelni az ültetvény tápoldatos öntözését. Ezt most alma és cseresznyeültetvények számára fejlesztik, de a későbbiekben ki kívánják terjeszteni más gyümölcsfajokra is.
Funkcionális gyümölcsök
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul a bogyósgyümölcsökre, elsősorban az egészségvédő értékeik miatt. A régóta termesztett bogyósok (málna, szeder, ribiszke) mellett részletesen vizsgálják az arónia, a gojibogyó, a kivi és a csipkebogyó termések beltartalmi értékeit, színanyagaikat, antioxidáns kapacitásukat, valamint vitamin- és polifenol tartalmukat, különböző termesztési körülmények között.
Más kutatóhelyekkel együttműködésben a bogyósok terápiás felhasználásának lehetőségeit is vizsgálják, hiszen régen kimutatták a bennük rejlő anyagok kedvező hatásait a szív és érrendszeri, a daganatos valamint az öregedéssel összefüggő megbetegedések megelőzésében, a cukorbetegség és a vérszegénység leküzdésében, az immunrendszer erősítésében.
A 2018-ban kezdődött kutatási programban a különböző helyekről származó genotípusok közül azokat igyekeznek kiválasztani, amelyek a helyi ökológiai körülmények között a legjobban termeszthetők, és gyümölcseik a legjobb beltartalmi értékeket produkálják.
A képek a szerző felvételei.
