Lassan közeledik a tavaszi kapásnövények vetésének ideje. A precíziós technológiák egyik központi növénye a kukorica. Többféle technológiát, kísérletet tervezünk elvégezni az idei évben, ezek előkészítéséről, tervezéséről és a tervezett értékelésről szeretnék pár gondolatot megosztani.
Több úton indultunk el
Azokban a táblákban, ahol a tápanyag-kijuttatást differenciáltan végezzük, első lépésként a zónákat alakítottuk ki. A zónák lehatárolásához összegyűjtöttük a rendelkezésre álló adatokat a hozamtérképekből és a műholdfelvételekből. Az adatok kiértékelése után kialakítottuk a táblán belüli kezelési egységeket, amelyekhez a reprezentatív talajminták laboreredményei alapján megalkottuk a kijuttatási tervet.
1. kép: Menedzsment zónák a talajmintavételi útvonalakkal
2. kép: Talajminta kódszámmal
Azokra a területekre, ahol tavaszra már „csak” a nitrogén kijuttatása maradt hátra, oda nitrogénműtrágyát, ahova foszfor és kálium kijuttatása is hátra volt még, oda komplex műtrágyát szórtunk, amelyekhez elkészítettük a VRA (variable rate application: változó mennyiségű kijuttatás) térképeket. Saját tapasztalataink és a rendelkezésre álló adatok alapján ezen felül megalkottuk a differenciált tőszám kijuttatási térképeket is.
Fontos volt a tudatos tervezés és a talajvizsgálat megfelelő ütemezése, hogy már az első műtrágyaféleség szórása előtt legyen idő elkészíteni a kijuttatási térképeket. Január száraz napjai alkalmasak voltak arra, hogy kézi mintavétellel pár nap alatt az összes zónából levegyük a talajmintákat, majd a laboratórium kb. két hét után már küldte is a bővített vizsgálatok eredményeit.
3. kép: Műtrágya differenciált kijuttatása kukorica alá
Tőszám meghatározása
A kukorica esetében egyre gyakrabban foglalkoznak tőszám reakció vizsgálatokkal, tőszámdifferenciálással. Az ideális tőszám megállapításához sok évnyi tapasztalat szükséges, jól kell ismerni az egyes hibridek tulajdonságait, reakcióit a tőszámváltoztatásra. Talán magától értetődő ezek alapján, hogy a kiválasztott hibridekre a legpontosabb ajánlást a nemesítő házak tudják meghatározni. Ennek értelmében két nemesítő ház volt/lesz a segítségünkre, akik két módszer mentén adnak ajánlást a táblán belüli változtatott tőszámra.
4. kép: Szervesanyag-tartalom térkép. Kék színtől a pirosig növekvő értékeket jelez
Az egyik módszer a távérzékelés adatain alapul, némi termelői információval kiegészítve. Ebben az esetben a termelőnek csak az előveteményre és a tervezett termésre vonatkozó adatokat kell megadnia.
A másik módszer a talaj paramétereit veszi figyelembe. A termelő részéről a talajtulajdonságokat (textúra és szervesanyag) reprezentáló térkép kell a tábláról, ahhoz, hogy a tőszámtérkép elkészíthető legyen.
5. kép: EC térkép
Ellenőrzés
Különböző táblákban, különböző nagyságrendekben mind a három fentebb felvázolt lehetőséget kipróbáljuk, értékeljük a vegetáció alatt is, majd betakarításkor a hozamtérkép segítségével konkrét adatok birtokában elemezhetjük ki az egyes modellek sikerességét.
A kísérleti és kontroll területek összehasonlításával nem várunk a betakarításig, több paramétert is tervezünk már a vetéstől kezdve figyelni, összehasonlítani. Ilyenek pl. a vetőgép munkájára vonatkozó információk, úgymint pl. a vetésmélység, a tőtávolság, illetve a kivetett tőszám. Az állományok monitorozását drónnal, illetve műholdképek alapján fogjuk végezni.
DCIM100MEDIADJI_0026.JPG
A következő bejegyzésben a téma folytatásaként a tőszámtérképeket mutatjuk be, illetve a vetésről és az azt követő munkálatokról fogok beszámolni.
