Zöldség-Gyümölcs

Nagy az eltérés a zöldség- és a gyümölcstermékpályák között

Világgzadaság

Noha rendkívül jó környezeti adottságok jellemzik a magyar zöldség- és gyümölcstermesztést, a rendszerváltás óta szűkülő termőterületen, az uniós átlagtól messze lemaradó termelékenységgel működik, aminek több oka van, köztük a szervezetlenség, valamint az öntözés hiánya – állapították meg elemzésükben az OTP Agrár szakértői.

Miután a hazai agrárgazdaság termelési szerkezete a gabonafélék és az ipari növények dominanciájával meglehetősen egysíkú, az agrárpolitika egyik fontos feladata a mezőgazdasági termelés diverzifikálása az állattenyésztés és a kertészet fejlesztésén keresztül. Az OTP Agrár szakértői szerint erre elsősorban a kertészetben adott a lehetőség, ebben ugyanis több komparatív előnyünk és kevesebb hátrányunk van, mint az állattenyésztésben.

A hazai ökológiai és talajadottságok kedvezők a kertészet fejlesztésére, de az elmúlt évtizedekben a kertészet teljesítménye tendenciáját tekintve – az uniós támogatások ellenére is – legfeljebb stagnált. A gazdálkodók egy része a tőkehiány, illetve a szegényes szakmai ismeretek miatt elavult módszerekkel, alacsony terméshozamot elérve termeszt. Kialakult viszont egy szűkebb termelői kör, amely intenzív, korszerű termesztéstechnológiát alkalmaz. A zöldségfélék hazai átlaghozama az EU-tagállamokéval összehasonlítva többnyire a középmezőnyben van, míg a gyümölcsféléknél a nyugat-európai vagy a hazai intenzív termesztésben elért hozamok felét-harmadát teszi ki.

Az EU-csatlakozást megelőző időszak átlagában Magyarország zöldségtermő területe meghaladta a 100 ezer hektárt, de a vetésterület az elmúlt években a 74 ezer hektárt sem érte el. Ez a csökkenés 2010 előtt zajlott le, azóta már nem esett vissza a zöldségterület, stabilizálódás, sőt kisebb területnövekedés volt tapasztalható. A legnagyobb arányban termesztett növényfajok – a csemegekukorica (29–31 ezer hektár), a zöldborsó (12–16 ezer hektár) és a görögdinnye (5–7 ezer hektár) – a vetésterület több mint 70 százalékát foglalják el. A gyümölcstermő terület a rendszerváltás időszakában 100 ezer hektár körüli volt, a 2000-es évek elejére 80 ezer hektárra csökkent, és azóta is ezen a szinten alakul.

A visszaesés tehát egyértelmű, miközben azt sem a külső objektív körülmények, sem pedig hazai adottságaink nem indokolják. A külpiacokon érzékelhető a folyamatosan növekvő és az egyre igényesebb termékek felé forduló kereslet. A piac adva van, a lehetőségek elszalasztása elsősorban a gyenge versenyképességünkből fakad.

Magyarországon a megtermelt zöldségek és gyümölcsök fele a feldolgozóiparba, fele pedig a frisspiacra kerül. A feldolgozóipari zöldség- és gyümölcsfelvásárlás csökkenő tendenciát mutatott a 2003–2016 közötti időszakban, az 1,6 millió tonna 1,1 millió tonnára csökkent, de még így is jelentős felvevőpiacot biztosít az ágazat szereplői számára, és fontos az exportban is. Az élelmiszeripar belföldi árbevételéből a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és -tartósítás tavaly 87 milliárd forinttal részesedett, ami 6 százalékos részarány, az exportárbevételben viszont 168 milliárd forintot, az összes külpiaci árbevétel 15 százalékát hozta.

Az OTP Agrár szakértői a szervezettségben jelentős különbségeket tapasztaltak a zöldség- és a gyümölcstermékpálya között. Míg a zöldségféléknél csak nagyon ritkán jelentkeznek piaci zavarok, addig a gyümölcsfajok esetében szinte minden évben feszültségek adódnak. A szántóföldi zöldségtermelés magas területi termelékenységet mutató ágazataiban a legfejlettebb agrártermelők találhatók, ezért kiszámíthatóbb, kockázatmentesebb az alapanyag-termelés, ezzel jobb a vertikum versenyképessége, ellentétben a gyümölcstermelőkkel. A zöldségtermékpályákon általában rendelkezésre áll a profi termelői háttér, a korszerű és jól gépesíthető termesztéstechnológia, a hozambiztonságot szavatoló öntözés, és relatíve magas fokú a szerződéses fegyelem. Ezzel szemben a gyümölcstermékpályákon a termesztéstechnológia nagyobbrészt elavult, az öntözés a termőfelület csupán 10-20 százalékán van jelen, alacsony fokú a szerződéses fegyelem.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Paradicsompüré kényszermunkával? Kínai lehet az olasz paradicsom

2024. december 15. 14:10

A ZDF és a BBC televíziók kutatása szerint kényszermunkával készülhet Kínában a paradicsompüré, nem Olaszországból származik.

Hogyan védjük meg a szabadföldi növényeket a fagytól?

2024. december 8. 10:10

Az éjszakai fagy nagy mértékben képes károsítani a növényeket. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál nagyobb pusztítást végezhet.

Üvegházakra felvitt bevonat növelheti a termelés hatékonyságát

2024. november 30. 16:10

Az üvegházakat vonnák be azzal a rejtélyes bevonattal, amely az UV-fényt vörössé alakítja, amely jobban elősegíti a növények fejlődését.

Hihetetlen, a görögök most kezdik a szamóca betakarítását

2024. november 27. 14:40

A görög szamócatermesztők helyzete továbbra sem fenékig tejfel: a legnagyobb gondot – ahogy az előző években is – a munkaerő jelenti.

IKR Agrár termékújdonságok, amikkel a kertészet állja a tavaszi árversenyt!

2022. március 30. 06:00

A nitrogénárak emelkedése miatt sokan a 2022-es szezon legfenyegetőbb limitáló tényezőjének a műtrágyatermékek bekerülési árait, elérhetőségüket látják. Az IKR Agrár kertészeti üzletágával dolgozó partnereknek azonban idén sincs mitől tartaniuk, a helyzetre ugyanis két eltérő megoldást is kínálunk kibővített termékportfóliónkkal.

Projekt a paradicsommoly elleni védekezés biológiai elősegítése érdekében

2023. május 15. 10:39

2006-ban jelent meg Spanyolországban a paradicsommoly, ami az értékesítési lánc egészét tekintve jelentős veszteségeket okoz.

Erősödőben a nyugati dióburok fúrólégy rajzása – Kertészeti növényvédelmi előrejelzés

2023. augusztus 3. 09:10

Az elmúlt héten folytatódott a nyárias időjárás. Az országon több hullámban átvonuló időjárási frontok többfelé hoztak csapadékot, de sok tájegység nem kapott az esőből. A hirtelen hőmérsékletváltozás néhány körzetben komoly jégveréssel társult, jelentős károkat okozva. A nappali és éjszakai hőmérséklet már lecsökkent, megszűnt a 30 fok feletti forróság.

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: felerősödött a peronoszpórás fertőzés a szőlőültetvényekben

2023. június 21. 08:40

Június utolsó dekádjára a nyárias meleg, fülledt idő a jellemző. A nappalok kifejezetten melegek, 30 °C körüliek, éjszakánként sem hűl le a hőmérséklet 15 fok alá. A jelentős hőmérsékleti különbség miatt erős az éjszakai harmatképződés, de reggelente gyors a felszáradás. A jelenlegi nyári meleg, megfelelő vízellátás mellett gyors fejlődést biztosít a melegigényes növények számára. A kórokozók terjedése kissé lelassult, viszont a kártevők aktivitása megnőtt.