Háztartásokban is megtalálhatók, és akár a helyi abc-ben is megvásárolhatók azok az anyagok, melyekről talán nem is gondolnánk, hogy növényvédelmi célra alkalmasak. Napjainkban számos hatóanyagot vonnak ki a forgalomból, és egyre többen állnak át ökológiai gazdálkodásra. A következő összefoglaló azoknak is hasznos lehet, akik csak a kiskertjükben szeretnének fellépni a károsítókkal szemben kémiai kezelés nélkül, de remélhetőleg a biogazdálkodás iránt érdeklődők figyelmét is sikerült felkelteni.
Fontos megemlíteni, hogy ezek az egyszerű anyagok bár nem minősülnek növényvédő szernek, mégis be kell tartani (ha van) az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, ügyelni kell a dózisra és a kezelés idejére. Bio tanúsítvánnyal rendelkező gazdaságban bátran használható a lenti lista, ám bármelyik is kerül kijuttatásra, a gazdálkodási/műveleti naplóban mindenképp kerüljön feltüntetésre, és vásárláskor ne felejtsenek el számlát kérni, mely az ellenőrzés során vizsgálatra kerülhet.
A következőkben csak a leggyakoribb kultúrnövények és betegségeik elleni védekezés kerül kihangsúlyozásra.
Háztartási ecet: gomba-és baktáriumölő hatása miatt elsősorban vetőmagcsávázásra, illetve eszközök fertőtlenítésére alkalmas. Elterjedt gabonaféléknél az üszögök és a helmintosporiózis ellen, zöldségféléknél a klavibakteres, a xantomonászos, pszeudomonászos betegségek, valamint a botritisz és az alternária ellen is. Vetés előtt rövid ideig kell áztatni a magokat 1:1 arányú keverékben úgy, hogy 100 kg maghoz 1 liter oldatot használjunk. Vágóeszközök (metszőolló, fűrész stb.) fertőtlenítéséhez 50 ml 8%-os ecetet kell 1 liter vízhez keverni, azzal lemosni és száradni hagyni.
Konyhasó: rovar-és gombaölő hatású. Mielőtt bárki gondolkodás nélkül beraktározna belőle, szeretném felhívni a figyelmet, hogy a növényekre és a talajéletre egyaránt káros lehet a magas sótartalom, így a mennyiség és a kezelés gyakoriságának meghatározásához mindenképp figyelembe kell venni a talaj sótartalmát. Érdemes a növényállományban a károsodott részeket célzottan kezelni, így elkerülhető a felesleges kijuttatás.
Szőlőben lisztharmat és tarka szőlőmoly elleni védekezés során használatos. A gomba elterjedésének megakadályozása érdekében levélfejlődés kezdetétől fürtzáródásig kezelhetjük egy vagy két alkalommal a fertőzött részeket, dózisa 0,6-2 kg konyhasó 100 l vízben oldva, 200-400 l/ha lémennyiséggel. Kétszeri kezelés esetén ezt a mennyiséget el kell osztani. A kártevő ellen a tojásrakást követően, fürtkezdemény növekedéstől fogyasztásra érettségig védekezhetünk (májusban, júliusban és szeptemberben). Fontos az előrejelzésre, megfigyelésre alapozott döntéshozás. Dózisa 0,6 kg/100 l, 200-400 l/ha lémennyiség.
Napraforgó olaj: gombaölő hatása miatt szabadföldi paradicsomon a lisztharmat megjelenésekor használhatjuk vizes szuszpenzióját. Felesleges mennyiséget itt se használjunk, sőt, ha a levélzetről lefolyt, érdemes felitatni, összegyűjteni. Dózisa: 0,1-0,5%-os szuszpenzió 500-1000 l/ha mennyiséggel. Kiskertekben 5-10 l/100 m². Leveles állapotban permetezzük a növényeinket, virágzásban mellőzzük a kezelést, és a 2 napos élelmezés-egészségügyi várakozási időt tartsuk be! Szükség esetén a javasolt kezelés 2-4 alkalom, legalább 8 napos szüneteket tartva.
Sör: csigák ellen. Ki ne ismerné a jó öreg sörcsapdát? Ám ha már alkalmazzuk, csináljuk is jól. Bármely növényállományban a fertőzés mértéke befolyásolja a csapdák számát: erős fertőzés esetén négyzetméterenként egy sörrel megtöltött műanyag edényt kell a talajba süllyesztenünk.
A következő részben sor kerül a már ismert csalán, szódabikarbóna és mezei zsurló jótékony hatásaira, de szó lesz a cukor, fűzfakéreg vagy a tejsavó felhasználásának lehetőségeiről is.
Forrás: NÉBIH