Gut megközelítésében a legfontosabb elem a steril hím technológia. Egy hároméves kooperatív kutatás eredményeként kobalttal kezelt szaporodásképtelenné vált hímek gyümölcsösökbe történő kijuttatása kapcsán publikáltak eredményeket.

A világon jelenleg az Okanagan-völgyben elhelyezkedő British Columbia társaság állít elő hatalmas volumenben steril almamoly hímeket, akár 2 millió egyedet naponta. A technológia mintegy 20 éve figyelemre méltó sikereket hoz: 94%-kal csökkent a molypopuláció, illetve a rovarok ellen felhasznált növényvédő szerek mennyisége is 96%-kal redukálódott. A módszer ugyanakkor meglehetősen nagy költségterhet ró a hetente 800 steril moly/ha igényével, mely az egész vegetációs időszakra kiterjed (hektáronként mintegy 400 dollár, vagyis megközelítőleg 120 000 forint). Az egyik fő célkitűzés a technológia költséghatékonyságának növelése.

Gut kutatótársaival bőséges adatmennyiség birtokában olyan kérdésekre keresik a választ, miszerint milyen a leghatékonyabb (drónos vagy manuális) kijuttatás, a könnyebb hozzáférhetőség elérésének mik a módjai, illetve a teljes idényre, vagy csak néhány időpontra vonatkozó kibocsátások létjogosultságának meghatározása.

Egy négy hektáros kísérleti területen 6 feromoncsapda fogásai alapján kijelenthető, hogy a kézi kiengedés jelentősen növelte az eljárás sikerességét a drónos megoldáshoz képest. Ettől függetlenül mind a manuális, mind a drónos megoldásnak megvannak az előnyei: utóbbi számlájára a gyorsaság írható vonzó paraméterként.

A kiengedési magasság kapcsán különböző megfigyeléseket tettek: 5 méter kézi, illetve 15, 25 és 35 méter magasságú drónos kijuttatás utáni egyedeloszlást vizsgálták, mely során mind a 4 lehetőséget megfelelőnek minősítették.

Az egész idény során kijuttatott 800 steril egyed/ha hatására remekül sikerült visszaszorítani a vad molypopulációkat. Jó eredményeket sikerült elérni az első nemzedék kelése idején történő kijuttatással, azonban a második esetében ez nem volt elmondható.

A kérdés továbbra is fennáll: mekkora az a molymennyiség, amely képes biztosítani a vad populáció visszaszorítását és képes kiváltani a rovarölő szeres permetezést? A mindenki által vágyott arány a 40:1 steril hím – vad hím egyed, amely az előző kérdésre már kielégítő választ ad. Eddig még nem sikerült megközelíteni ezt a bűvös arányt (4-5-6-7 steril hím/vad hím), de a kutatói vélemények szerint a 4:1 eloszlással sikeresen kordában tartható az almamoly kártétele.

Forrás: https://www.growingproduce.com/fruits/codling-moth-control-why-mating-is-the-hardest-part/