Az előző részben ismertetett fajták génállományát további visszakeresztezéssel minőségi szempontból gazdagítottuk Vitis vinifera L. fajtákkal. Ennek eredménye a XXI. század elején Szerbiában még néhány államilag minősített fajta.
Pannonia Származás: Többszörös keresztezésből jött létre Karlócán: ((Kunbarát x Tramini) x Bianca)) x Rajnai rizling) 239-20 Gm (1. ábra, 1. kép).
Állami minősítése Szerbiában 2003-ban történt. Nemesítők: Petar Cindrić, Nada Korać, Vladimir Kovač. A Vitis amurensis Gmel. fajból a Pannonia genomjában csak 3,13% van. A fajta genetikai anyagának 6,25%-a származik az észak-amerikai fajokból (Vitis rupestris, Vitis berlandieri, Vitis labrusca, Vitis lincecumii), amelyek a gombabetegségekkel szembeni rezisztencia géneket tartalmazzák, míg a 90% fölötti Vitis vinifera L. „vérnek” köszönhető a bor jó minősége. Ezek közül legnagyobb a Rajnai rizling aránya, 50%, majd azonos a Tramini és a Bouvier részesedése, 12,5%, míg a tulajdonságok 15,6%-át nyolc fajtától (Itália, Afuz Ali, Chasselas, Clairette, Oeilade, Aramon, Alicante Boushet és egy ismeretlen fajta) örökölte.
Fajtaleírás: A tőke közepesen buja növekedésű, aránylag kevés felálló, egyenes, hosszú ízközű hajtást nevel. Hónaljhajtásai gyengén fejlődnek, néhány levél kifejlődése után növekedésük leáll, sőt a virágzás utáni főhajtás csonkázása után sem indulnak erőteljesebb fejlődésnek. Ezért és a hosszú ízközű hajtások miatt, a lombsátor ritka, szellős.
Zöld hajtás vitorlája nyitott, erősen szőrözött, fehéreszöld, a zsenge levelek szélén lila pontocskákkal. A fiatal levelek zöld színűek, fonákuk fehér, gyapjasan szőrözött.
A levele sötétzöld, sima, fénytelen, leginkább ötkaréjú. A felső oldalöböl zárt, az alja kerek. Az alsó oldalöböl főleg nyitott. A levélnyél öble nyitott, U alakú. A levéllemez szövete erős, a fő erek alsó részei pirosak. A fogak a levél szélén élesszögűek, sárga ponttal a hegyükön. A levél fonáka gyapjas, a főerek sörtés szőrzetűek. A levélnyél lilás színű és a főérrel körülbelül azonos hosszúságú. Hajtás háti oldala vörös, hasi oldala vörössel csíkozott. Virága hímnős. Rendszeresen jól termékenyül. A fürt többszárnyas, laza. A fürtkocsány vékony, középhosszú, gyakran lilás színű, lágy. A bogyó kicsi, kerek, vagy kicsit ovális (1,6 g), zöldessárga, lédús, hamvas, kellemes ízű. Az érett vessző közepesen vastag, mogyoróbarna, hosszú ízközű.
Termesztési érték: A Chardonnay-val egy időben fakad és körülbelül egy héttel előbb érik. A rügyek termékenysége közepes. Rendszeresen terem, de közepes termőképességű (10-12 t/ha). Jól gyűjti a cukrot (21-22%) és a savakat is megőrzi (7-8 g/l). Ennél sokkal több cukrot is képes felhalmozni, a savtartalom nagyobb méretű csönkkenése nélkül. A fajta hosszú metszést igényel. Jellemző rá, hogy ritka lombozatot nevel és kevés zöldmunkát igényel. Rendszerint elegendő egyszeri hajtásválogatást, és csonkázást végezni ahhoz, hogy a lombozat szellős és rendezett kinézésű legyen.
Nagyfokú az ellenállósága a peronoszpórára és a lisztharmatra. Ha időben szüretelik, nem rothad. Az eddigi tapasztalatokat e fajtával főleg Szerémségben nyertük, ahol több mind tíz éve teljesen vegyszermentes termesztésben rendszeresen egészséges, jól beért szőlő termett. A Calepitrimerus vitis atka támadására sem érzékeny.
DNS-analízisek kimutatták, hogy a Pannonia fajta genomja két peronoszpóra (Rpv3, Rpv12) és egy lisztharmat (Ren3) rezisztenciát meghatározó gént tartalmaz. Gombabetegségekkel szembeni nagyfokú ellenállósága miatt a Pannonia megfelel az ökológiai gazdálkodás céljainak, mert gombaölő szerek kismértékű használatával, esetenként vegyszerek nélkül is eredményesen termeszthető. A Pannonia bora rendszerint elegáns, diszkrét aromájú, üde, a Rajnai rizlinghez hasonló szép savakkal. A fajta hiányossága, hogy mustja gyorsan oxidálódik. Gyors préseléssel, figyelmes kénezéssel és hűtéssel ezt a veszélyt ki lehet küszöbölni. A fajta téli fagytűrése az Olasz rizlingét felülmúlja, de új fajtáról lévén szó, még utólagos vizsgálatokat igényel, ugyanis ezt a tulajdonságát mesterséges körülmények között, klímakamrában teszteltük. A Pannonia Magyarországon is szépen terjed. Sok helyen, de különösen a Hajós-Bajai és Kunsági Borvidéken tájkísérleti ültetvényekben jelen van.
Morava
Származás: A Morava ugyanabból a keresztezési kombinációból származik, mint a Pannonia. ((Kunbarát x Tramini) x Bianca)) x Rajnai rizling 239-20 Gm. (2. kép). Nemesítők: Petar Cindrić, Nada Korać, Vladimir Kovač. Állami minősítést Szerbiában 2003-ban nyert.
Fajtaleírás: A tőke buja növekedésű, nagyjából felálló hajtásokat fejleszt. Hajtása zöld, piros csíkkal, csupasz. Vitorla zöld, csupasz. Levél közepes nagyságú, kerekded, leginkább ép, ritkábban 3 karéjú, alig észlelhető oldalöblökkel és széles, nyílt vállöböllel. A levélfonák az ereken serteszőrös. A levéllemez sima, világoszöld, szövete erős. Az erek zöldek. A levéllemez széle fogazott, sekélyen bemetszett fogakkal, sárga ponttal a hegyükön. A levélnyél piros árnyalattal, csupasz. Virága hímnős. Néha hiányosan termékenyül. Érett vesszője közepesen vastag, barna színű, hosszú ízközű. Fürt középnagyságú, laza, kúpos. A fürtkocsány középhosszú, zöldespiros, fásodó. Bogyó nagy, kerek, zöld, lédús, savanykás és aromás.
Termesztési érték: A Rajnai rizlingnél pár nappal korábban fakad és kb. ezzel a fajtával egyidejűleg érik be a szőlő. A termés mennyisége évjárattól függően változékony, bizonyos évjáratokban csak szerény, máskor több termés szüretelhető. Ha rosszul termékenyül, a fürtök nagymértékben madárkásak lehetnek. Karlócán, szeptember végén vagy október elején éri el a 20 cukorfokot magas savtartalommal (8-9g/l). A Morava hosszú metszést igényel. Mivel sok hajtást nevel, többszöri hajtásválogatásra van szükség ahhoz, hogy a lombsátor ne váljon zsúfolttá. Erős oldalhajtásai vannak gyakran fürtökkel. Nagyfokú ellenállóságot tanúsít a szürkepenész és a peronoszpóra ellen. A lisztharmatra sem túl érzékeny, de e gombabetegség esetében nem mellőzhető teljes mértékben a vegyszeres növényvédelem. Fagytűrése jó. Bora elegáns, jellegzetes, Sauvignon blanc-ra emlékeztető illatú, üde, rendszerint magas savakkal.
Danubius
Származása: Ez az értékes genotípus ugyanabból a keresztezési kombinációból származik, mint a Pannonia és a Morava. ((Kunbarát x Tramini) x Bianca)) x Rajnai rizling Gm. 239-20. Eddig még nem kapta meg az állami minősítést (3. kép). A Danubius név csak előzetes.
A fajtajelölt leírása: A tőke közepesen buja növekedésű, szétterülő, egyenes, középhosszú ízközű hajtást nevel. Ezért a lombsátor széles és a művelése sok zöldmunkát igényel.
Levél közepes nagyságú, kerekded, leginkább ép, alig észlelhető oldalöblökkel és széles, nyílt V alakú vállöböllel. A levélfonák az ereken serteszőrös. A levéllemez sima, világoszöld, szövete erős. A főerek zöldek. A levéllemez széle fogazott, sekélyen bemetszett fogakkal. A levélnyél zöld, csupasz. Virága hímnős. Rendszeresen jól termékenyül. Érett vesszője közepesen vastag, barna, középhosszú ízközű. A fürt nagy tömegű, laza, kúp alakú. A fürtkocsány középhosszú, zöldes, nem fásodó. Az apró, kerek bogyók zöldek, lédúsak.
Termesztési érték: A Rajnai rizlingnél pár nappal korábban fakad és kb. egy héttel előbb érik be a szőlő. Bőtermő (12-15 t/ha). Szeptember végén a must rendszerint eléri a 19-20 cukorfokot. A savtartalom alacsonyabb, mint a Pannoniánál szokott lenni, mondhatnánk, hogy közepes. A Danubius bora könnyebb, mint a Pannoniáé, harmonikus ízű, finom savösszetételű, diszkrét illatú. Ami a gombabetegségeket illeti, a Danubius a peronoszpóra iránt mutatott toleranciát. DNS-analízisek kimutatták, hogy a genomjában egy peronoszpóra rezisztencia gén van jelen, amely a Vitis amurensis fajból származik (Rpv12). Lisztharmatra érzékeny.
A szőlő nem hajlamos szürkerothadásra. A Danubius külön értéke, hogy a téli fagyokkal szemben igen magas ellenállóságot mutat. Ezt tapasztaltuk 2012-ben február 9-10-e körül, amikor Bácskában a sík területeken a hőmérséklet tartósan –27, –28 °C-ra süllyedt. Ekkor minden más fajta hó feletti részei elfagytak, és a törzset vissza kellet vágni és újból kialakítani. Egyedül ennél a genotípusnál nem fagyott el a törzs. Ebben az évben a Danubius 12 t/ha termést hozott, ami a szokásos átlagnak számít. Ezt Kulpin falu környékén, Újvidéktől 30 km-re északra tapasztaltuk, ahol a Pinot noir mellett jelen volt a Bácska, a Pannonia és a Morava is. Ezeknél a fajtáknál minden tőketörzset vissza kellet vágni és újból kinevelni.
Dionis
Származás: Cabernet franc E. 11 és Pannonia keresztezésével állították elő Sremski Karlovcin (2. ábra, 4. kép).
Elsődleges cél volt rezisztens vörösbor szőlőfajta előállítása. Állami minősítést 2017-ben kapott. Nemesítők: Petar Cindrić, Nada Korać, Dragoslav Ivanišević. A számítások kimutatták, hogy a Dionis fajtában a Vitis amurensis fajból csak 1,56% öröklődési alap van. Négy észak-amerikai fajból származó rezisztencia gének határozzák meg a betegség-ellenállóságát. Ezek a fajok a fajta genomjában 3,14%-ot képeznek, míg a 95% fölötti Vitis vinifera „vérnek” (öröklődési anyagnak) köszönhető a bor jó minősége. Ezek közül legnagyobb a Cabernet franc aránya (50%), a Rajnai rizling 25%, majd azonos a Tramini és a Bouvier részesedése (6,25%), míg a tulajdonságok 7,8%-át még nyolc európai fajtától örökölte.
Fajtaleírás: A tőke erős növekedésű, aránylag rendezett zöld lombozatot képez. A levél közepes nagyságú, mélyen bemetszett 5 karéjú, felső oldalöblök mélyek és zártak, az alsók sеkélyek és nyíltak. Vállöble nyílt. A levélfonák az ereken serteszőrös. A levéllemez hólyagos, sötétzöld, szövete erős. A főerek alsó része pirosas. A levéllemez széle fogazott, mélyen bemetszett fogakkal. A levélnyél piros, csupasz. Virága hímnős. Általában jól termékenyül. Érett vesszője közepesen vastag, barna, hosszú ízközű. A fürt aránylag kicsi, közepesen laza, kúp alakú, tömege 130 gramm körüli. A fürtkocsány középhosszú, zöldespiros és fásodó. A kerek, apró bogyók vastag héjúak, kék színűek gazdagon hamvasak, lédúsak, finom ízűek.
Termesztési érték: A vegetáció kezdete egy-két nappal korábbi, mint a Cabernet franc fajtáé és a termés egy héttel korábban érik be. Közepes termőképességű fajta (10-12 t/ha). Szeptember végén a must cukorfoka rendszerint eléri a 21%-ot. A bora gazdag, mélyvörös színű, harmonikus, finom ízű. Nagyon hasonlít a Cabernet franc-ra. A Dionis jó ellenálló a gombabetegségekkel, főleg a peronoszpórával szemben. DNS-analízisek kimutatták, hogy a genomjában két peronoszpóra rezisztencia gén van jelen (Rpv3 és Rpv12). A tapasztalatok azt bizonyították hogy a lisztharmatra sem túl érzékeny. A szőlője nem hajlamos szürkerothadásra. Klímakamrás fagytűrési kísérletek szerint a Dionis a téli fagyokkal szemben is jól ellenálló, legalább olyan szinten, mint a Cabernet franc.
A nemesítői munka tovább folytatódik
Ezzel a szőlőnemesítési munkánk nem fejeződött be. A következőkben a rezisztencia fokozása és stabilitása céljából még egy, Észak-Amerikából származó rezisztenciaforrást, a Muscadinia rotundifolia-t kapcsoltunk be a nemesítésbe.
A Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettel közösen alapítottunk egy 32 rezisztens szőlőfajtából álló gyűjteményt Borotán a Koch Borászat területén. A telepítés célja az újabb rezisztens fajták megismerése és megfigyelése az Alföld agroökológiai körülményei között, és szolgálhat mint bemutató kert is.
A Duna Borrégió Tanácsa a Bácska és a Pannonia szőlőfajták szinoním neveinek használatára vonatkozó pályázati felhívást tett közzé. A szavazatok alapján és a szakmai szempontok figyelembe vétele mellett a Duna Borrégió Tanácsa 2017-ben az alábbi két szinoním nevet választotta: Bácska esetében az ISTER. Jelentése: az Al-Duna folyó régi görög neve. Pannonia esetében CASTELLUM, amely latin eredetű szó, erősséget jelent. Bácska és Pannonia szőlőfajták nemesítői beleegyezésüket adták, hogy ezek a szinoním nevek használható legyenek.