A címben szereplő kijelentésre sokan csak legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik. A probléma azonban sokkal súlyosabb. Az elvégzett több éves vizsgáltok eredményei igazolták, hogy igen is foglalkozni kell ezzel a ‚zsebbe vágó” kérdéssel.
LÁSSUK A TÉNYEKET
A repce vetésének és kelésének időszakában nagyon gyakran meleg időjárás uralkodik (lásd 2015. szeptember, amikor a hónap közepén volt az 5. hőségriasztás vagy 2016. szeptember első felének strand időjárása). Ennek köszönhetően nem a klasszikus őszi gyomok (pásztortáska, ebszikfű, zsombor, stb.) kezdenek csirázni és kelni, hanem a melegigényes nyári gyomok (1. kép). Ezek közé tartoznak a libatop-, disznóparéj-, szerbtövis-, keserűfű fajok, parlagfű, csattanó maszlag, selyemmályva,
stb. Ezek ebben az időszakban már nem lesznek embernagyságúak (mivel érzik, hogy rövidülnek a nappalok), hanem 30-50 cm-es magasság elérésekor gyorsan virágoznak és magot érlelnek.
1. kép. fehér libatoppal erősen fertőzött repce 2016 szeptember végen. Vajon okoz termésveszteséget?
Meteorológiai adatok bizonyítják, hogy az első fagyok egyre később érkeznek.
Az 50-60-as években az első fagyos éjszaka szeptember végén-október elején volt manapság november elejére tehető. Különösen a 2000-es években tolódott ki az első fagy időpontja, ami valószínüleg a klímaváltozásnak volt köszönhető. Tipikus példa az elmúlt 3 év ősze. Mindhárom évben az első fagy (-1-2 °C) november elején érkezett (már ahol érkezett), de az első komolyabb fagy csak karácsony után, december végén következett be (kivéve 2016, mivel a komolyabb fagyok december elején érkeztek). Tehát a repce több, mint 60 napot töltött melegigényes gyomok társaságában, sőt a libatop fajok akár 3 hónapig is a területen éltek és ezen időszakban tápanyagot és vizet vettek el a repcétől és azt megnyurgulásra
késztették.
MEKKORA EZ A PROBLÉMA?
2015 őszén volt olyan kísérletünk, ahol az őszi gyomok közül csak a pásztortáska
volt jelen tömegesen, ugyanakkor a nyári gyomok közül a fehér libatop és csattanó maszlag gyakorlatilag decemberig tömegesen virágoztak, majd magot hoztak. Ebben a kísérletben volt lehetőségünk vizsgálni a melegigényes gyomok repcére gyakorolt hatását mind a megnyurgulásra, mind a termésre vonatkozóan. Összeségében meg tudtuk állapítani, hogy azokban a parcellákban, ahol ezek a gyomok nem tűntek el a kezelés hatására, a december eleji értékeléskor átlagban 7,5 cm-el voltak magasabbak a növények (+18 %), míg a gyökérnyak vastagságuk 1,1 mm-el volt kisebb (-22 %), mint ahol nem voltak ilyen gyomok. Ez nem segítette az áttelelést. Ezekben a parcellákban a növények leveleik nagyobb részét vesztették el a tél során, mint más parcellákban. A legfontosabb különbséget a termelő számára a termésmérés során tapasztaltuk. A kezeletlen kontrollhoz képest a legjobb parcellákban a termés 390-470 kg/ha-al volt nagyobb a termés. Ez 9,4-11,3 % terméstöbbletet jelentett (1. ábra). Ha olyan kezeléshez hasonlítottuk a legjobbakat, ahol a pásztortáska nem volt, de a libatop és a csattanó maszlag megmaradt (jellemzően a metazaklór tartalmú készíményekkel kezelt parcellák), akkor a különbség 290-370 kg/ha volt (6,8-8,6 %).
Az előzőleg említett kísérletben a Runway hatására a csattanó maszlag és a fehér libatop illetve a pásztortáska is elpusztult és a termés 370 kg/ha-al volt nagyobb, mint a metazaklór tartlamú piacvezető terméknek. Ennek a terméstöbbletnek az értéke 40.000 Ft/ha. A Runway három hatóanyagot tartalmaz. Az aminopiralid és a picloram
felelősek a posztemergens hatásért. Az érzékeny kétszikű gyomok fiatal egyedei (2-4 levél) ellen kezelve tökéletes gyomirtó hatást érhetünk el, de akár a 6-8 leveles gyomok ellen is hatékonyak. A preemergens hatásért döntően a metazaklór felelős, bár kisebb részben mind az aminopiralid, mind a picloram fejt ki hatást talajon keresztül az érzékeny gyomokkal szemben. Ha a kezelést követő 2 héten beülül 10-20 mm csapadék hullik, akkor a három hatóanyag együtt biztosítja a tartamhatást és a tél beálltáig tartó gyommentes időszakot.
A készítmény ötvözi a preemergens és a posztemergens technológia
előnyeit. Miben jelentkezik ez?
1. Bármely típusú repcében felhasználható (normál és IMI is)
2. Rendkívül széles hatásspektrum
3. Talajon és levélen keresztüli hatás
4. Rugalmas időbeli kijuttathatóság
5. Kíváló keverhetőség
1. ábra. Korai posztemergens kezelések hatása a termésre csattanó maszlaggal és fehér libatppal erősen fertőzött területen repcében, 2015/2016 Szolnok
1. A készítmény szelektív a repcére. Nem szükséges drágább, gyomirtószer toleráns repce hibridet vásárolni. Bármilyen repce hibridben vagy fajtában is felhasználható.
2. A három hatóanyagának köszönhetően rendkívül széles a hatásspektruma. Különösen érzékeny gyomok a szikfű-, pipitér-, aggófű-, gólyaorr-, bükköny fajok, ragadós galaj, pipacs, kék búzavirág, csattanó maszlag, szerbtövis-, keserűfű-, csorbóka és libatop fajok, parlagfű, fekete ebszőlő, kicsiny gombvirág, betyárkóró, árvakelésű napraforgó (IMI és SU is), lucerna, burgonya. Jó hatékonysággal írtja szarkaláb-, tarsóka-, hérics, veronika-, árvacsalán-, árvácska-, zsombor fajokat, pásztortáskát, tyúkhúrt. Az évelő gyomok közül jó hatékonyságú a mezei acat, mogyorós lednek, fekete üröm, lórom fajok és a pitypang ellen. A Runway még a fejlett libatopot is ‚megtekeri”.
3. A készítményt az engedélyokirat szerint a repce vetésétől annak 5 leveles állapotáig kell kijuttatni. Ez azt jelenti, hogy általában augusztus 20-tól szeptember végéig lehet a kezelést elvégezni a gyomok fejlettségétől függően. Így 5 hetünk van arra, hogy a hatékony kezelést az optimális időben elvégezzük. Ez egyedülálló a piacon.
TERÜLETI SZAKTANÁCSADÓK:
HORVÁTH ZSOLT Tel.: (30) 444-9107
RAJCSÁNYI MÁTÉ Tel.: (30) 429-7354
ÁRGYELÁN GÁBOR Tel.: (30) 447-5997
PIRGI ZOLTÁN Tel.: (30) 351-3363
HORVÁTH PÉTER Tel.: (30) 967-7121
VÍZHÁNYÓ RÓBERT Tel.: (30) 985-6294
SZABADOS ISTVÁN Tel.: (30) 725-6441
PAPP ZOLTÁN Tel.: (30) 249-8074
Központi e-mail cím: dashungary@dow.com
(Dow Agrosciences)
