Határszemle

Egy újabb kártétel a kukoricacsövön

Agrofórum Online

Nem kizárt, hogy sok, a kukoricaföldeken idén történtektől megfáradt kukoricatermesztő kérdezheti most, ugyan, mi lehet ez már megint a csövön?

A kérdésük teljesen érthető lenne, ugyanis egyre több kukoricacsövön találhatunk kisebb nagyobb rágásnyomokat a magok felületén (1.-2. kép). Ezek több problémát is felvetnek, amelyek egyaránt lehetnek mennyiségiek és minőségiek. Az ilyen károsított, „rágott” szemek közül nem kevés veszít annyit a tömegéből, fizikai kiterjedéséből, ami miatt akár már a szántóföldön a kombájn, akár a szárítóüzem tisztítóberendezése eltávolítja azt a terményből. Ez egyértelműen mennyiségi veszteséget jelent, azonban ennek most mégis örülnünk kell! Amennyiben ugyanis a sérült szemek bekerülnek a tárolóhelyre és a tárolásra szolgáló garmadában, toronyban szerencsétlen módon kedvezővé válnának a körülmények valamely raktári gombabetegség számára, ezek a sérült felületek lesznek az elsők, ahol azok megtelepednek. Ezek olyan fertőzési gócokat hozhatnak létre, amelyek akár nagyobb tömegű termény károsodását is okozhatják.

1. kép: A kártétel sok kukoricaszemre is kiterjedhet,…
2. kép: … amelyek emiatt tömegük jelentős részét is elveszíthetik

De, milyen kártevő okozhatja ezeket a rágásnyomokat? Ha ilyen kártétellel találkozunk, szinte biztosak lehetünk abban, hogy valamely molykártevő lárvája állhat a háttérben. Ezeket nem minden esetben találjuk már meg a csöveken, vagy ha ott is tartózkodnak még, a csuhélevelek lehúzásakor lehullhatnak a földre, vagy azok belsejében kapaszkodnak meg. Azonban, ha nagyobb számú csövet bontunk ki, előbb vagy utóbb biztosan rátalálunk valamelyikükre, ami jelenleg az esetek többségében a gyapottok-bagolylepke hernyója lesz (3.-4.-5. kép). Ilyen rágásnyomokat a kukoricamoly lárvái is okozhatnak, de azok ilyen típusú kártétele inkább az év korábbi időszakaiban látható a csöveken, ilyenkor általában már telelőre húzódnak a növény alsó részei felé.

3. kép Gyapottok-bagolylepke hernyója a már érőfélben lévő kukoricacsövön
4. kép: A gyapottok-bagolylepke hernyója a csuhélevelek védelmében károsít
5. kép: „Tettenérés”, itt már nem is kérdés, mely kártevő felelős a kártételért

Adódik a kérdés, mekkora veszélyt jelenthet ez a fajta kártétel a kukoricákban? Hiszen azok már érnek, sőt helyenként már beértek, a szemek nedvességtartalma egyre alacsonyabb, előbb vagy utóbb már nem lesz képes a kártevő sérüléseket okozni rajtuk. Sajnos a mostani, kissé csapadékosabbra forduló időjárás, amely az őszi vetésű növényeinknek kedvez, egyben lelassítja a kukorica vízleadását, száradását, így az állományok hosszabb ideig lehetnek kitéve ennek a kártételnek.

Ha olyan táblára akadnánk, ahol nagy tömegben tapasztaljuk a szemek károsodását, egyetlen módon mérsékelhetjük a kárt, ha előrehozzuk annak betakarítását, akár bevállalva a magasabb szemnedvesség miatti nagyobb szárítási költséget is. Felmerülhet, hogy az egyre alacsonyabb hőmérsékleti értékek miatt a kártevők aktivitása csökkenni fog, magától is megszűnhet a kártétel. Ez természetesen igaz lehet, azonban, látva az előrejelzéseket, erre nem szabad alapoznunk, ilyen körülmények mellett egy hónapig még biztosan kellően aktívak maradnak ahhoz, hogy sok-sok kukoricaszemet károsíthassanak.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A hódok is gyéríthetők, de nem vadászhatók

2024. április 23. 13:40

A hódok a csemetékkel és több méter átmérőjű fákkal is megbirkóznak. Nem kerülik ki a védett fajokat sem, így az őshonos fűzfák és a nyárfák is a fogaik közé kerülnek.

Különleges áttelelő madárfajok jelentek meg a Dél-Alföldön

2024. március 9. 16:10

Hazánk melegedő éghajlata következtében egyre több olyan madárfaj telel át az ország déli részének vizes élőhelyein, amelyek eddig egyáltalán nem vagy a jelenlegi egyedszámban nem voltak jellemzőek a környéken.

Túl meleg az idő, ez odacsaphat a vetéseknek

2024. január 21. 08:10

Az optimálisnál enyhébb az idő, és a jövő héten még éjszaka sem várhatók fagyok. A kórokozók és kártevők egyelőre nem gyérültek számottevően, ami tavasztól visszaüthet a vetésekre.

A tél madarai – szántóföldi élőhelyek

2024. január 10. 10:10

A téli hónapok zordságát, a hideget a szántóföldeken és azok környezetében minden jelen levő élőlény megérzi. A kultúrnövények, valamint a rajtuk élő, táplálkozó kártevők és kórokozók is. Ez alól a madárvilág sem kivétel, így a tél átvészelése ezeknek az állandó testhőmérsékletű állatoknak meglehetősen komoly kihívást jelent.

Gyümölcsösök virágzás után

2022. május 9. 06:38

A virágzás után a csonthéjas állományokból álló gyümölcsösökben megjelennek a csonthéjas monília (Monilia laxa) fertőzése nyomán hervadásnak, pusztulásnak induló hajtások is.

Támadásba lendült a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványos poloska

2019. június 12. 10:37

A moníliás fertőzés mellett intenzíven rajzik a cseresznyelégy, ami még képes a zsendülésben levő gyümölcsöket megfertőzni, valamint megjelentek az első levéltetű kolóniák a cseresznye és meggyfák hajtásvégein.

Hamarosan már csak üvegházakban lehet alkalmazni a neonikotinoid hatóanyagokat

2018. november 9. 17:25

Négy termék forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét visszavonták, további 21 készítmény engedélyéből pedig törölni kellett a szabadföldi felhasználásokat.

Miért és hogyan végezzük el a tavaszi lemosó permetezést?

2020. február 24. 06:38

Cs. Judit kérdése: Tavaszi lemosó permetezés? Miért és hogyan végezzük el? Mikor van itt az ideje?