Ha Mucsi Zalán nem Gyönkre udvarol, ha a menyasszonytáncra kapott összeget nem egy kis pince megvásárlására fordítja, ha ez a vidék nem egy nagyvadas vidék… Akkor a 2012-es évjárat nem érdemli ki a Borászportál 2015. évi "Magyarország legjobb kékfrankosa" címet, 2021-ben a Grál Borpince nem ér el dobogós helyezést a Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka kisbirtok kategóriában. Szerencsére azonban minden együtt állt ahhoz, hogy Zalán az első hordó bor sikere után úgy döntsön, érdemes tovább haladni az elkezdett úton.
Gyönk aprócska, sváb gyökerű város, amelyet nem csak meseszép, hanem olyan meseszerű nevet viselő hegyek vesznek körül, mint az Üveghegy, Ködmönhegy… Mindez azonban nem lett volna elég ahhoz, hogy itt egy olyan borászat szülessen, ahonnan a csúcsgasztronómiába érkeznek a palackok. Kellettek hozzá a rendkívül kedvező talaj-, illetve éghajlati feltételek is, na meg az avatott borász. Az optimális feltételeket azonnal felismerte Zalán, amikor a kétezres évek elején ellátogatott menyasszonya falujába.
Az első hordó bor
„A baráti társaság jóvoltából volt szerencsém pár helyi kis pincébe ellátogatni, a borkóstolás során felmerült bennem, hogy ezek a körülmények lehetővé tennék azt, hogy valóban komoly borok születhessenek itt. Ennek ellenére, amikor pár évvel később, a menyasszonytánccal összegyűjtött összegből megvásároltuk a pincénket, nem ezzel a szándékkal tettük, hanem azért, hogy legyen egy hely, ahol a budapesti lét után megpihenhetünk, barátokat fogadhatunk.”
Ez addig fenntartható is volt, ameddig a szőlőt, amely a présház körül volt, bérbe tudták adni. A bérlő azonban azt követően felhagyott a műveléssel, miután látta, hogy a termést gyakorlatilag lelegelték a környék szarvasai, őzei. Nem volt más lehetőség, mint saját kézbe venni a birtokot, ennek a folyamatnak a része volt annak körbekerítése, az 1880-ban épült présház renoválása, és legfőképpen a szőlő telepítése. Gyümölcsöző év lett a 2011, hiszen ekkorra „készült el” az az egy hordónyi öreg tőkés kékfrankos, amely meggyőzte Zalánt arról, hogy érdemes itt borászkodni:
„Akkoriban borok értékesítésével foglalkoztam, karácsonyi ajándékként vittem ebből a borból is egy-két partneremnek. A megajándékozottak közül többen visszahívtak februárban, hogy abból a címke nélküli borból szeretnének vásárolni… Így aztán a magunk számára készített bor teljes egészében értékesítésre került. 2012-ben már két hordó bort készítettünk és apróbb lépésekkel kezdetét vette a Grál-Borpince felépítése.”
Folyamatos fejlesztés
A család most is Budakeszin él, de ahogy a pince nő, egyre több időt töltenek Gyönkön: „Ez a folyamat lehet, hogy előbb-utóbb azt fogja kérni tőlünk, hogy a Budakeszihez kapcsolódó életünket hátrébb szorítsuk, de még megoldható így. Jelenleg a szüret kivételével mindent, a metszést, a telepítést is magam csinálom, ezt a birtok mérete lehetővé teszi.”
A munkaerő, illetve inkább annak hiánya, mint az ország egyéb és az agrárium minden más területén, itt is gondot jelent, hiszen a fiatalokat nem hívogatja ez a feladat. Mint azt Zalán megfogalmazza, az a szerencse, hogy az idősebbek még eljönnek.
„Nagyon szeretnék fejlődni, de ez nem hektárokban értendő, hanem inkább tized hektárokban. Területeink a Pelzbergen, a Diósvölgyben, valamint az Üveghegyen vannak. Ezek a legalkalmasabbak szőlőnek, azon belül is leginkább két fajtának: a Kadarkának és a Kékfrankosnak. A kis területet, amelyről az első hordó bor lejött, azt megtartottuk, egyfajta ereklyeként, de az ültetvény többi része új telepítésű. 2009-ben kezdtünk hozzá az ültetvény újratelepítéséhez, a terület mára három hektárt tesz ki. Magas minőségű osztrák klónokkal dolgozunk, a Kékfrankoson túl Cabernet Franc, Merlot, Pinot Gris található még a területeken. A térállás is rendkívül modern, nagyon magas a tőkeszám, 7.000/hektár, Kadarka esetében pedig ez a szám 10.000/hektár.
Növényvédelem
„Amikor megkaptuk a lehetőséget arra, hogy mi foglalkozzunk a szőlőtermesztéssel, eldöntöttük, hogy ez a kis pincészet organikus lesz, nem használunk semmilyen vegyszert, csak rézzel, kénnel permetezünk. Egy évben, amikor az időm engedi, három alkalommal készítek fermentált csalánlevet és ebben feloldva juttatom ki a rezet és a ként. Mindez, vagyis a vegyszermentesség, egyelőre még nincs a palackokon jelölve. Mivel azonban egyre nagyobb a bio és a natúr termékek iránt az érdeklődés, ezért felvettük a kapcsolatot a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-vel, elindítottuk az engedélyeztetés folyamatát.”
A Grál Pincészet a csúcsgasztronómiába, illetve ahogy Zalán mondja, a hozzáértő magán vásárlók számára forgalmaz a kezdetektől fogva. Mára eljutottak oda, hogy, ha egy külföldi export megkeresés érkezik, akkor azt el tudják fogadni. Éves szinten 7-10.000 palack jön le a tőkékről. Mindez természetesen befolyásolja a tőketerhelést is: „Aki ebbe a szférába akar szállítani, az nagyon komoly figyelmet fordít erre. Metszéskor korlátozzuk a hozamot, egy kilogrammnál több nem maradhat a tőkén, de vannak olyan, tápanyagban szegény területek, ahol 50-60 dkg termés a jellemző.”
A borkészítés filozófiája adja magát abból, ahogy Zalánék a szőlőt termelik, a lehető legkisebb beavatkozás nélkül zajlik ez a folyamat is: „A legfontosabb szempont, hogy a helyi értékeket igyekszünk átmenteni a borainkba. 2016-től kezdődően a kis pincészetünknek saját élesztőkultúrája van, hároméves kísérlet előzte meg ennek összeállítását. Természetesen vad élesztőkről van szó, a szelektálásra azért volt szükség, hogy az élesztők minél nagyobb biztonsággal, a legesleglehetetlenebb időjárási körülmények között is, biztonságosan erjesszék a borokat szárazra. Ennek köszönhető az is, hogy a boraink egyediek, uniformizált borok nem születnek a Grálban.”
Amikor a jelenlegi tennivalókról érdeklődöm, Zalán elmondja, hogy a fehérborok már kierjedtek, a kék szőlők pedig most erjednek igen nagy lendülettel: „Minden nap csömöszölni kell őket, ezzel azt is elárultam, hogy 90 százalékban nyílt kádas erjesztést hajtunk végre, a maradék 10 százalékot pedig erjesztőtankban erjesztjük ki. A jelenlegi évjáratban nagyon jól erjednek a borok, a vörösborok színe áthajlik lilás-feketébe, gyönyörű színekkel találkozhatunk így 2021-ben.”
Az érlelésen szintén igen nagy hangsúly van, többféle hordóval, sőt amfórával is dolgoznak: „Nagyon fontos, hogy milyen hordót választunk az adott borvidékhez, a bor stílusához. Az 1000 literes hordónk francia, a kisebb méretűek között van francia és magyar egyaránt. A legújabb érlelési módunk az amfórázás, ezek között a magyar és francia is megtalálható. A borainkat szűretlenül palackozzuk, mivel hosszú érlelést kaptak, nagyon nagy az öntisztulási folyamat. Borász vagyok, tehát igyekszem stabilitásra törekedni, minden esetben derítem a borokat, illetve életemben egyszer fordult elő, hogy a hordóból palackoztam. Akkor úgy láttam, hogy jobb így, a teljes beavatkozás nélkül. Úgy gondolom, hogy a szűrés a bor számára meggyötrő eljárás, ízek, illatok eltűnnek, a szőlőből pedig a legjobb, ha minél többet vissza tudunk adni.
Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka, Kisbirtok kategóriában harmadik helyezett
A Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka díjat a Bor és Piac szaklap alapította 2012-ben. Maga a megmérettetés kétfordulós, először a borkedvelő közönség szavazatai döntenek arról, hogy mely birtokok kerülnek a döntőbe, majd a verseny szakemberekből álló zsűrije személyesen is felkeresi és értékeli a második fordulóba bejutottakat. Ahogy azt Bozzai Zsófia főszerkesztő, a díj egyik alapítója megfogalmazza, a legfőbb értékelési szempontok az adott szőlőültetvényről, a pince állapotáról és ennek a kettőnek a harmóniájáról szólnak, illetve azt is értékelik, hogy milyen módon illeszkedik a kultúrtájba az adott szőlőbirtok. Mit lehet még ehhez hozzáfűzni? Talán azt, amit Zalán mondott, amikor a díjról beszélgettünk: „Aki eljön hozzánk meglátja, hogy a modern stílus és a XIX. századi parasztbarokk milyen harmóniában tudnak összesimulni.”
| A borvidék, borrégió A Tolnai borvidék Magyarország délnyugati részén található, Tolna, Baranya és Fejér megyékben, összesen 2900 hektáron. Teljes önállóságot 1998-ban kapott, amikor kivált a szekszárdi területekből. Mikor arra kérem Zalánt, hogy jellemezze a terület adottságait, következőképpen mutatja azt be: „A Tamási körzetben Gyönk az, ami fontos szerepet játszik, hiszen környezete rendkívül alkalmas szőlőtermesztésre. Érthető hát, hogy nagyon régi borkészítési hagyománnyal rendelkezik. A sváb közösség jóvoltából rengeteg kis pince, présház található itt, sajnos a borászat tradíciója egyre halványabb, lényegében már csak négyen vagyunk, akik komolyan gondoljuk a borkészítést, piacra termelünk. Pedig a terület éghajlata igen kedvező, nagyon magas a napsütéses órák száma, így kékszőlő termesztésére maximálisan alkalmas. Az altalaj agyag és lösz, amit mészkőfoltok tarkítanak, mészbabák színesítenek, ez az, ami nagyon gazdaggá teszi a talajadottságokat, és óriási előnyhöz juttatja, mert a szárazabb, melegebb évjáratokban is nagyon jó savbázist biztosít a borok részére. Nagyon jól érlelhető borok kerülnek ki a kezeink közül, a pH szempontjából is lényeges mindez, hiszen a szüret, az eltarthatóság egyik alapja, hogy jó pH értékkel rendelkezzen a szőlő.” A birtok borai: Grál Pinot Gris Battonage 2019 Grál Kadarka 2018 Grál Amfórás Kadarka 2020 Grál Maestro Merlot&Cabernet Franc 2017 Grál Pelzberg Kékfrankos 2017 Grál Pelzberg Kékfrankos Reserva 2017 Grál Kékfrankos natúr 2020 A 2012-es évjárat a Borászportál 2015. évi „Magyarország legjobb kékfrankosa” címet érdemelte ki. |
