Ma már – népszerűségét tekintve – simán felülmúlja a mag nélküli szőlő a hagyományos, magos fajtákat. Hogy miért? Mert könnyebben eszik a gyerekek, az idősek, és különben is, minek bajlódjunk a magok szétrágásával, ha bármelyik élelmiszerboltban kaphatunk mag nélküli fajtát is a szezonon belül? De mi a helyzet akkor, ha az emberek orra alá dörgöljük azt, hogy az ilyen szőlők egészen biztosan nem természetesek?
A GMO (Genetically Modified Organism) a genetikailag módosított élőlény rövidítése – tehát egy olyan szervezet, amelynek génállományát biotechnológiai módszerekkel ( molekuláris genetikai eljárásokkal) módosították.
A GMO-élelmiszerekkel kapcsolatos legnagyobb félelem az emberek közében az, hogy ezek az új „termények” (pl. zöldségek, gyümölcsök esetén) „nem természetesek”, és ily módon megkérdőjelezhető a fogyasztásuk biztonságos volta is. Mindez pedig attól válik igazán érdekessé, hogy valójában az emberek több mint 100 éve fogyasztanak ilyen „nem természetes” terményeket (és élőlényeket), csak valószínűleg nem tudnak róla.
A genetika atyjának tartott Johann Gregor Mendel (1822 – 1884) egy szudétanémet származású Ágoston-rendi szerzetes volt, a brünni Ágoston-rendi monostor apátja és egyben neves botanikus, aki első ízben az 1800-as évek közepén alkalmazott keresztezési technikát, mégpedig új borsóhibridek kifejlesztésére.
Ezzel szemben az „ősi” mag nélküli szőlő eredete a sokkal távolabbi múltba, a római korba nyúlik vissza, míg a „modern kori” mag nélküli szőlő William Thompson nevéhez köthető, aki az 1875 és 1900 közötti időszakban fejlesztette ki a ma is népszerű gyümölcs egyik ősét.
Akárhogy is nézzük, a mag nélküli szőlő „nem természetes”, hiszen ez a fajta nem fordul elő a természetben. A mag nélküli szőlő termesztése az úgynevezett ivartalan szaporodás egy formájával történik. Az új növény lényegében az anyanövény genetikai klónja, amelynek előállításához a növény genetikai anyagát „manuálisan” kell továbbvinni. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a növény GMO, ugyanakkor „természetesnek” sem mondható.
Vajon a mag nélküli szőlő természetes úton is szaporodhatna? A kérdés csupán teoretikus, hiszen a szőlő természetes szaporodása a magokon keresztül történik. Ismét előkerül hát a természetesség kérdése…
Vajon az „igazi” GMO szőlők veszélyesek?
Mi van akkor, ha ez a génmódosítás az emberi szervezetre káros hatással van? Bár a GMO terményeket széleskörű kivizsgálásnak vetik alá világszerte, a kutatók szerint ezek allergén veszélyeket rejthetnek, de gátolhatják az antibiotikumok működését is, és toxikus anyagokat is tartalmazhatnak, amelyek a génmódosítás során keletkeznek a növényekben.
Ezzel szemben a hagyományos szőlőfajták magjait kifejezetten egészségesnek tartják, de – nyilván ezt termelője válogatja – ez esetben meglehet, hogy sokkal magasabb a növényvédő szerek használatának aránya, mint a GMO-k esetében.
A kérdésre egyszerű válasz tehát nincs, hiszen sok érv szól a GMO és a hagyományos szőlő mellett és ellene egyaránt. A boltokban járva nehéz megmondani, hogy egy gyümölcs milyen termesztési módszerekkel került a polcokra, de a fentiek alapján úgy tűnik, hogy a mag nélküli szőlőfajtáktól feleslegesen rettegünk.
