Talajélet

Talajélet: algák vagy moszatok

Agrofórum Online

Mivel a talaj különböző összetételű egyes területeken, más-más életkörülményeket biztosít a benne élő mikroorganizmusok számára, így azok másképp alkalmazkodnak a különböző életviszonyokhoz. Így a talaj bioösszetétele sem lesz egyforma egyes területeken. A talaj viszonylag sűrű közeg, ezért jellemző a benne élő állatokra a megnyúlás, hosszúkás testfelépítés, fényérzékelő szervek redukciója, miniatürizáció, végtagok átalakulása és alkalmazkodása a környezetükhöz. A kisebb állatok a talaj pórusaiban mozognak, a nagyobbak átrágják magukat a földön mozgás közben és a gerinces, nagy testű állatok pedig átalakult végtagjaik segítségével alagutakat ásnak a talajban, amelyben mozognak. Vannak növényevő és húsevő talajlakók egyaránt.

Az algák ubikvisták (mindenhol előforduló), ami annyit tesz, hogy akár a sivatagi sziklákon, vagy a hó/jég felszínen is megtalálhatóak. Alapvetően az algák vízi szervezetek, egyaránt jól szaporodnak a kis halobitású édesvizekben és a tengerekben. Vannak olyan fajok is, melyek a kontinentális sós vizekben találhatóak meg és meglehetősen toleránsak a sókoncentrációval szemben. Az algák lehetnek a plankton, a benton vagy a neuszton tagjai. Közismertek a nedves fa, kő és földfelületen élő zöld réteget alkotó algák. A talajban élő algákról sajnos nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre, pedig jelentőségük nem éppen elhanyagolható. Számos kékalga a talajban lejátszódó N-kötésben egyértelműen közreműködik. Ezek és más különböző fajok igen fontos szerepet játszanak a talaj termékenységének, szemcseszerkezetének és szerves anyag tartalmának biztosításában.

Az algák sivatagos területeken és sziklákon egyaránt előfordulhatnak. Ezzel foglalkozik a világhírű, magyar származású kutató, Friedmann. Véleménye szerint megkülönböztethetünk endedafikus (talajban élő), epidafikus (talaj felszínén élő), hipolitikus (talajba ágyazott kövek mélyebben lévő részein élő), kazmolitikus (sziklarepedésekben élő) és endolitikus (sziklák néhány cm-es mélységű rétegeiben élő) algákat. Vannak azonban olyan algák is, amelyek endozoikus módon élnek, ami azt jelenti, hogy különböző puhatestűekben és gyűrűsférgekben élnek. Ilyen például a Hydra, amely puhatestűek és édesvízi szivacsok testében él. A Cholorochyum zöldalga a mohákkal él szimbiózisban. Vannak olyan algák is, amelyek parazita életmódot folytatnak, nyitvatermők levelein és gyümölcsein élősködnek. Az Antarktiszon is élnek algák, mégpedig fél cm-es mélységben a sziklák alatt, melyek képesek a fotoszintetizálásra is. Növekedésük lassú, életük hosszú, akár 10 ezer évig is élhetnek. Ezzel ellentétben 50-73 oC fokos hőforrásokban is találkozhatunk algákkal, melyek zömében kékalgák. Érdekesség, találtak már atomerőművek hűtővizében is kékalgákat.

Az algák vagy moszatok a magasabb rendű talajélet úttörői. Az első növények, amelyek a nyers váztalajokon megtelepednek. Az algák a talaj felszínén és a legfelső néhány mm-es rétegében élnek, kövek, avar, kéreg vagy ürülék felületéhez tapadnak. A legtöbb talajlakó alga a zöldalgák képviselője, mint pl. a Chlamydomonas, Chlorella, Pleurococcus, Ulothrix, Zygnema nemzetségek. Egyes sárgászöld moszatok (pl. a Botrydiopsis, Heterococcus, Vaucheria) és kovamoszatok (pl. Achnanthes, Navicula, Pinnularia) is előfordulnak. 1 g talajban 1000-10000 algaegyed található.

Forrás: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Agro-okologia/ch04s03.html

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A városokban nincs olyan talaj, amiben egy növény jól érezheti magát

2025. december 10. 13:10

Hogyan befolyásolják a különböző talajfedési megoldások a talaj életét, szerkezetét? Hogyan tehető élhetővé a városi környezet a növények számára? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak december 5-én Az Év Talaja rendezvényen előadó szakértők.

Talajfáradás ellen: ismerje fel és hozza rendbe!

2025. november 29. 08:10

A talajfáradás alattomosan csökkenti a hozamot. Mutatjuk, hogyan ismerhető fel és hogyan állítható helyre a talaj ereje.

Melyik föld teszi boldoggá a növényeket – és mikor csak pénzkidobás a „speciális” keverék?

2025. november 13. 16:10

Nem minden növényhez kell speciális föld. Mutatjuk, mikor elég az univerzális, és mikor hoz látványos különbséget a célzott keverék.

Ne dobjuk el! Készítsünk mulcsot falevélből

2025. november 9. 07:10

A lehullott falevél nem szemét: természetes, tápanyagdús mulcsot készíthetünk belőle, ami javítja a talajéletet.

Talajélet - talajbiológiai sokféleség: a gombák

2021. október 5. 15:28

Kutatások igazolták, hogy a gazdanövényeket a mikorrhizák védelem alá veszik számos káros anyag toxikus hatásával szemben.

Lehet-e talajt javítani vetés után vagy állományban?

2022. szeptember 26. 07:34

Gyakran merül fel, hogy lehet-e és érdemes-e állományban a talajokat javítani.

A hazai erdők talaja

2023. február 21. 05:36

Barna erdőtalajokra jellemző folyamatok: humuszosodás, kilúgzás, agyagosodás, agyagvándorlás, agyagszétesés és a kovárványképződés. A humuszosodás mértékét a felszínre hulló lombanyag határozza meg.

Szemléletváltó és hiánypótló kiadvány jelent meg a talajélet témakörében

2020. szeptember 25. 04:38

A Phylazonit gondozásában megjelent Varga Sándor – A talajtermékenység mikrobiológiai alapjai és lehetőségei című szakkönyve.