Tápanyag-utánpótlás

Tápelem tipikusan relatív hiányban – a talaj foszfortartalma

Agrofórum Online

A természetben a foszfor legnagyobb része apatitokban és amorf foszfátkőzet-telepeken található. Bár a kitermelés igen nagy (évi 151 millió tonna foszforkőzet, ami 20 millió tonna tiszta foszfornak felel meg), a becslések szerint a jelenlegi felhasználás mellett a telepeken található foszfor több évszázadra elegendő.

Az emberi szervezetben nagy mennyiségben található (700-800 g/felnőtt). Szükséges a csontok, fogak felépüléséhez, az idegrendszer működéséhez, a fehérje-, szénhidrát-, zsíranyagcseréhez, a fehérjeszintézishez és az enzimek működéséhez.

A foszfort (P) kalcium-foszfátból (Ca3(PO4)2) állítják elő. A kalcium-foszfátot kvarchomokkal és szénnel keverik össze, majd a levegőt kizárva hevítik.

A három fő tápelem közül a foszfor megfelelő arányú alkalmazását övezik leginkább bizonytalanságok. A foszfor a talajoldatban, a kalcium, magnézium, nátrium és kálium kationokkal ellentétben negatív töltésű ion (anion) formájában van jelen, ebből adódóan könnyen kötődik pozitív töltésű ionokhoz, például a kalciumhoz. A kalcium-foszfát kötések nehezen bonthatók, különösképpen az alacsony biológiai aktivitású talajokon, ebből adódóan nagy mennyiségű foszfor lehet jelen lekötve a talajban a növények által nem felvehető formában.

Minden növényi szövet tartalmaz foszfort, azonban a magnak, a virágzatnak és a fiatal hajtásoknak különösen fontos alkotóeleme. Ezeken túl enzimek, aminosavak építőeleme és részt vesz a szénhidrát-anyagcsere és a fotoszintézis létfontosságú lépéseiben. Foszfor nélkül csökken a sejtosztódás mértéke és a növény növekedése, ezzel összefüggésben a növény fogékonyabbá válik a betegségekre, illetve csökken az állomány gyomelnyomó képessége. A foszfor az antagonizmusok és a lekötődés miatt egy tipikusan relatív hiányban lévő tápelem, tehát a lombtrágyázás indokolt a növény szükségleteinek megfelelő pótlására. Szükséges mennyisége körülbelül átlagosan 50-60 kg/ha.

A növények szükségletét meghaladó foszfor és kálium tápelem-mennyiség alkalmazásánál a talajban a tápanyag-készletének növekedése tapasztalható. A növények által fel nem vett foszfor és kálium a talajban akkumulálódik, növelve annak nemcsak összes, hanem könnyen oldható tápanyag-tartalmát is. Az így felhalmozódott tápanyagnak még évek múlva is kedvező utóhatása tapasztalható. A növények szükségletét meghaladó műtrágya alkalmazásánál a kijuttatott hatóanyag a trágyázás időpontja után még jó ideig megmarad. A rendszeres műtrágyázás nyomán, amennyiben több tápanyagot juttatunk ki, mint amit a növénnyel kivonunk, a talaj fokozatosan gazdagodik e tápelem vonatkozásában.

A talajban visszamaradt foszfor és kálium mennyiségének becslése a talaj egyszerűsített tápelem-mérlegének felhasználásával történik.

A talajba került foszfor- és káliumműtrágya vagy szerves trágya hatóanyag-mennyiség további sorsát elsősorban a termesztett növények tápelemfelvétele befolyásolja. Ennek figyelembevételére használjuk a tápelem-mérleg egyenleg fogalmát és értékeit, amit a talajba adott műtrágya/szerves trágya hatóanyag-mennyiség és a termesztett növényekkel onnan felvett tápelem-mennyiség különbségéből számítunk ki. Az így számított és ténylegesen a talajba maradt műtrágya hatóanyag-mennyiség a későbbi években hasznosítható a növények számára, de kimutathatóságát további tényezők erőteljesen befolyásolhatják. Elsőként az alkalmazott oldószer, illetve a vizsgált tápelem talajtulajdonságoktól függő oldhatóságát kell megemlíteni. Más és más oldhatóságot – sőt ezen felül növényi felvehetőséget mértek meszes, illetve nem karbonátos és a kötött, illetve laza talajokon.

Forrás:

https://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2007/12/szantofold/foszfor-es-kalium-feltoltodese-es-kimerulese-a-talajokban

https://talajreform.hu/tudasbazis/tragyazas-aranyok-alapjan/
Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Melyik nitrogén műtrágyát és milyen dózisban használjam?

2026. január 5. 14:10

Nem mindegy, milyen nitrogént szórunk ki: talaj, hozamcél és kísérőelemek döntik el a fejtrágyázás sikerét.

Kávézacc, tojáshéj, fahamu – mit érnek valójában?

2025. december 3. 07:10

Mindenki használja, de kevesen tudják, mennyit ér valójában a kávézacc, a tojáshéj és a fahamu. Megnéztük, mire elég a házi tápanyagpótlás.

Meglepő! Ettől nőnek brutális tempóban a palánták

2025. november 30. 07:10

A lótrágya az egyik leghatékonyabb természetes hőforrás a korai palántaneveléshez. Mutatjuk, hogyan épül fel a profi melegágy.

Komposzt, istállótrágya, szaruőrlemény: melyik a legjobb?

2025. november 5. 08:10

Az organikus trágyák nemcsak a növényeket, hanem a talajt is életre keltik – a fenntartható, egészséges kertészkedés alapjai.

A helyes műtrágyázási stratégia a búza esetében

2020. április 7. 13:33

Napjainkban a búzát takarmány-, liszt-, keményítő- és bioetanolgyártás céljából egyaránt termesztik. Ennek megfelelően a búzafajtákat a minőségi paramétereik alapján különböző osztályokba sorolják.

Minden hektár felett van 56 000 TONNA NITROGÉN a levegőben! - Dráguljon még tovább a műtrágya?

2022. április 4. 15:36

Egy éve senki nem gondolta volna, hogy ily mértékű áremelkedés történik a műtrágyapiacon. Február vége felé jöttek az első hírek, hogy érdemes készletre vásárolni, mert jelentős drágulás várható. Sokan úgy vélték akkor, hogy hova drágulna a műtrágya, amikor már így is éppen elég drága.

Lehet, vagy szükséges másképpen csinálni?

2018. február 1. 07:34

A változó világ változó körülményei között nemcsak lehet, de szükséges is alkalmazni azokat a lehetőségeket, eljárásokat, melyekkel a jövedelmet stabilizálni, növelni lehet a fenntarthatóság mellett.

Hogyan javíthatjuk nyáron a talajunkat?

2023. július 26. 05:39

Most nagyon divatos dolog a talaj egészségéről beszélni, de rengeteg téves információ kering az interneten. Lássuk, mit és mikor érdemes csinálni!